öröklés,ingatlan

Timi kér

Kérdésem lenne,hogy van egy ingatlan,aminek fele apósomé ,negyed része-negyed része két gyermekéé.Az ingatlanon jelzálog van.Ha apósommal valami történne,gondolom fele -fele a két gyereké lenne.Az egyik gyereke ott lakik feleségével és gyerekeikkel.De ők nem akarnak elköltözni,de kifizetni nem tudják a testvérét,sőt eladni sem tudják az ingatlant,mivel több a hitel rajta ,mint amit ér a lakás.Mi van ilyenkor???Milyen összeget kell kifizetni a hagyatéki tárgyaláson??És mi van ha valakinek nincs rá pénze???Köszönöm előre is válaszát!!!!!!!!!

Nem azt kértem, hogy döntsd el, hogy hamis volt-e a végrendelet (nem mellesleg ObudaFantól, mert Te folyton a magas lóról indítasz), hanem azt nem tudjuk, hogy mit vonzhat maga után egy ilyen jellegű jogi ügy. Fő kérdés, hogy mert nem volt rokonság a párom, és az átruházó között, ha nem érvényes végrendelettel, akkor mi más módon kerülhetett a nevére a házrész. (A párom szót nem hinném, hogy magyarázni kellene.)

Az ég áldjon meg!
Épp az a kérdés, hogy hamis-e a végrendelet, hiszen minden nyilván attól függ. Ha hamis, akkor ki kell adni a hagyatékot (a felelős őrzésre - vagy a rosszhiszemű jogcím nélküli birtokosra - vonatkozó szabályokat alkalmazva). HA nem hamis, akkor a felperes elveszti a pert.
Ez ilyen egyszerű - szerintem te is érted. De azt, hogy hamis-e a végrendelet, kérdezd a párodtól. (Igen, tudom, ez vadházasságot jelent, csak nem akarsz "élettársamat" írni.)

Egy égi áldás jól jönne! De ha hamis lett volna a végrendelet, hogy kerülhetett volna a nevére? Itt elévülési idő nincs? A párom azért nem tud semmit a végrendeletről, mert fiatal korú volt, és a szülők intézkedtek. (Jelen esetben teljesen mindegy, hogy életem párját írok, vagy férjemet.)

Tulajdoni igények esetén nincs elévülés, ez pedig tulajdoni igény.

rebeka2002

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.Közös tulajdon megszüntetése|3
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

A fele kérdésemre legalább megvan a válasz, köszönöm!

„De ha hamis lett volna a végrendelet, hogy kerülhetett volna a nevére?”

Ez lenne a másik kérdés? Erre ott van magában a válasz: ha hamis volt a végrendelet, akkor hamis végrendelettel került a nevére.

Üdv.Egy egyszerű,de mégis bonyolult kérdésem lenne.Két testvér örököl végrendelet szerint fele-fele arányban.A hagyaték tárgya 200ak(aranykorona)Tsz-ben fellelhető rész.1997-ben a nagy földkiadások idején mindkettő testvér megkapja az 50-50ak részét ingatlanban.Egyik testvér 5ha szántóföldet,a másik 30ha erdőt.Jól hallottátok.Iszonyatos értékbeli különbség holott,a végrendelet minden tekintetben fele-fele arányt ír elő,és egy ingatlant pénzbeli értéke szerint mérünk,nem ak. szerint.Mit tehet a rendkívül hátrányosan járt fél?Bíróságon kérheti az ingatlanok felezését??Végülis,akkor teljesülne az igazságos arány mint ak. , mint érték szerint.Sok különböző véleményt hallottam,szeretnélek megkérdezni titeket is.Köszönöm.

KBS, igazad van, no comment, köszönöm. Csak furcsa lenne, hogy anno ez senki hivatalos személynek nem szúrt volna szemet.

A végrendelet érvénytelenségi főszabályként megtámadhatóság. Ha senki nem támadja meg, akkor hatóság nem fogja hivatalból sem vizsgálni, sem megállapítani az érvénytelenséget.

Ronesz, hibás az okoskodásod. A hagyatékból mindkét testvér egyenlő arányban részesedett: 50-50 aranykorona értéket kaptak. (Mondjuk, nálam a 200 fele 100, de ezt most hagyjuk.)
Hogy aztán a maga 50 aranykoronájával ki mit csinált később, az már az ő dolga, ő baja.

Egy példával: ha ketten egy-egy milliót öröklünk, és én egy külső-szabolcsi komfortnélküli tanyaházat vásárolok rajta, a másik örökös pedig egy budai hegyvidéki garzont, akkor nem követelhetem, hogy osszuk újra az ingatlanokat.

Tisztelt fórum.

Mi az öröklés rendje, ha az örökhagyónak van 3 testvére 1 élő 2 meghalt, viszont a meghalt testvéreknek vannak élő gyermekei.
Az örökhagyónak nem volt gyermeke és a férje is meghalt.
Végrendelet nincs.

Köszönettel, Horváth Tibor

Ha a szülei is meghaltak, és minden testvére teljes (nem csak fél-) testvér, akkor 1/3-ot örököl az élő testvér, a másik 1/3-ot az egyik elhunyt testvér gyermekei egymás közt egyenlő arányban, a harmadik 1/3-ot a másik elhunyt testvér gyermekei egymás közt egyenlő arányban.

Tisztelt ObudaFan, köszönöm gyors válaszát.
Horváth Tibor

Visszatérve az aranykoronás ügyhöz,én azért nem így látom.Tételezzük fel,ketten testvérek vagyunk,öröklünk fele-fele,van két sportkocsi,ugyan olyan szín,típus,de egyik 1000000Ft,a másik 2000000Ft.Itt ugye már nem beszélhetünk fele arányokról?Nagyjából itt is ez lehet a helyzet,nemcsak a föld minőségét,hanem a mennyiségét is nézni kell.Ez nem szabadon választott dolog hogy Rózsadomb vagy sem,hanem az állam így adta ki annak idején,válogatás nélkül.Igen,de jelentős értékkülönbséggel.Szerintem ez méltánytalan a rosszul járt testvérnek,mivel jelentős hátrányba került a végrendelet szerint hisz,a másik testvérnek sem jár több semilyen címen,sem értékben.Értelek amit írtál,de szerintem ez sem elhanyagolható.Mondjuk,itt a földkiadó bizottságot is lehetne piszkálni,hogy milyen terület az magyar honban,ami 50ak értéken közel 30ha, 30millió,mert én még nem hallottam hasonló esetről....

Ja,a lényeg hogy az illetéhivatal a hagyaték során nevesítve 420.000Ft-ban határozta meg az 50ak értéket.

Az erdő aranykorona értéke 2-3-4 AK/HA, a szántóföldeké jóval magasabb, az átlagos kb 20 AK/HA.
Valóban igazságtalan az elosztás. A hagyatéki tárgyaláson kellett volna jobban odafigyelni. Vagy akkor még nem tudtátok, hogy hol, és miben van a 200AK?
Ez a földkiadás után derült csak ki. A hagyatékin csak a külön lap száma szerepelt, amin bizonyos AK értékű külterületi ingatlanok voltak nyilvántartva?

Egyébként én is így jártam,(csak a másik oldalon), de csak 15 AK-ról volt szó. TSZ külön lapon volt nyilvántartva, és csak a hagyatéki tárgyalás után kb. 1 év múlva adták ki, akkor derült ki, hogy erdő. Így 4-5 ször annyit ér, mintha szántóföld lenne. Sőt, ha vágásérett tölgy lett volna (de nem az volt), akkor még többszöröse.

Nem vagyok jogász, tanácsot nem tudok adni, de értem a problémádat. Zsákbamacska, hogy a TSZ külön lapján szereplő X AK értékű ingatlant később hol adják ki, melyik parcellában. Ez lehet erdő, nádas, legelő, termőföld. És más-más vagyoni értéket képvisel.

Az örökség nem konkrét földterület volt, hanem az aranykorona érték. Abból pedig egyenlően részesedtek.
Hogy aztán később, amikor a téesz földjeit nevesítették, osztották, ki hogyan helyezkedett, ügyeskedett, nem öröklési kérdés.

A példám tökéletesen analóg volt, a Roneszé vacak, semmi köze a konkrét esethez.

Tisztelt fórum!

Nagyapám halála után édesapám és testvére örökölte a ház 1/4-1/4 részét. Később, nagybátyám halála után pedig a fia örökölte ezt tovább. (akkor még kiskorú volt, már nem az.)

Idén, nagymamám halála után édesapám és a nagybátyám fia örökölte az ingatlant, a tulajdoni lapon 2*1/4 résszel szerepelnek mind a ketten. Ez eddig teljesen logikus is számunkra, de a nagynénémnek az egyik negyedre özvegyi joga van. A kérdésem az lenne, hogy ez az özvegyi jog még mindig él-e neki a házon, illetve ez befolyásolja-e az ingatlan eladását? Van beleszólása a dolgokba? Vagy mivel a fia van tulajdonosnak feltüntetve ő dönt egyedül arról az 1/4 részről?

Előre is köszönöm.

Továbbra is megilleti és az ő hozzájárulása nélkül legfeljebb haszonélvezettel terhelten lehet az ingatlant eladni, úgy meg nem hiszem, hogy nagy keletje lenne.

T. Siegelinde!
Magyarországon törvényesen mindenkinek csak egy házastársa lehet. A házastárs a korábbi Ptk-tól eltérően holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a közösen lakott lakáson és a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. A hagyaték többi részén a gyermekrész illeti meg.Tehát úgy alakul az örökség ahogy Ön leírta.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Édesapám után örökölni fogok 1/4 rész ingatlant. Korábban már meglévő tulajdonommal együtt most már 1/2 arányú tulajdon résszel fogok rendelkezni.Még a hagyatéki tárgyalás előtt állunk. Az ingatlan hányadom megvásárlását ajánlotta fel az örököstársam. Szívesen szabadulnék az ingatlantól, mivel anyagi nehézségekkel küzdök, de nem tudom mi a jobb megoldás, az 1/4 rész eladása és a hagyatékról megváltással történő lemondás, vagy osztályos egyezség a másik negyedrészről? Vagy jogerős hagy.végzés után a 1/2 rész eladása? Sem az adózás sem a fent leírtak buktatóit nem ismerem ezért kérem az Ön tanácsát.
Szeretném továbbá, hogy minél egyszerűbb és költségtakarékosabb megoldás szülessen.

Siegelinde

Abból nem örököl gyerekrészt.

showgirl

Szerintem nincs különbség az adózásban.