Közös tulajdoni megszüntetése iránti pert mindenképpen indíthatnak, illetve követelheti a másik tulajdonos, hogy ős is használhassa, hasznosíthassa az ingatlant.
öröklés,ingatlan
"25% anyámé"
Ez ellen túl sokat nem tudnak tenni.
Közös tulajdon megszüntetése címen esetleg per indulhat.
De akkor végül majd ki kell őt fizetniük piaci áron.
Ez esetben ti már nyilván nem tudok mit örökölni tőle...
- - -
A mama 50%-ának öröklése még odébb van.
Amíg ÉL a mama szabadon dönt az ő részéről.
Azt ír alá amit akar...
Ha valaki netán kétli majd, hogy
szabadon írt alá még az életében,
akkor
azt a kételkedőnek kell majd bizonyítania!
Tisztelt Ügyvédek!
Olyan kérdéssel fordulok Őnökhöz, hogy az édesanyám, és testvére örököltek a szüleik után eegy házat fele-fele arányba, úgy állapodtak meg, hogy eladják, de az meghiusult, és most anyukám testvére beköltözött a házba, kulcsot sem adott hozzá, mivel kicserélte a zárat. Azt mondta ha vevő jön szoljunk neki és beengedi, de nen történt meg. Kiköltözni nem akar. Kifizetni sem akarja a testvérét. Az lenne a kérdés ilyenkor mi a teendő? Előre is köszönöm a választ.
Üdvözlettel
„Az lenne a kérdés ilyenkor mi a teendő?”
Nem. Előbb az a kérdés, apád mit akar.
(Édesanyja)
A közös tulajdont
egyformán használhatja
minden tulajdonosa!
Mivel a testvér IS TULAJDONOS, jogosan lakik benne!
Akkor, miért kéne kiköltöznie?!
Más kérdés, hogy: a közös tulajdonból való kizárással a másik tulajdonos részét is, sőt az egészet egyben CSAK ő használja kizárólagosan.
A másik tulajdonos e miatt így
használati díjat kérhet tőle.
Ha akar!
Célszerűen kb. maximum annyit,
mintha bérbe volna adva az ő része másnak.
Amennyiben úgy dönt, hogy kér, akkor írásban (tértivevényes levél) közölje a díjat
és a kezdő napot, amikortól kéri.
A levélben ad ésszerűen, mondjuk 15 nap türelmi időt
a kiköltözésre az ő részéből és a kulcs biztosítására.
A beköltözés és a túl használat kérdése így rendezhető.
Anyagi szempontból...
- * -
Teljesen más téma az eladás kérdése.
Bármelyik tulajdonos eladhatja
a SAJÁT tulajdoni HÁNYADÁT
bármikor-bárkinek, ah akad rá vevő.
A másik tulajdonos ekkor elővételi joggal bír majd.
Azaz a vevő helyébe léphet AZONOS feltételekkel!!!
HA nem akad vevő a csak résztulajdonra, ami igencsak valószínű, akkor más megoldás kell.
1.
Valóban közösen kell eladni, ha megy.
Úgy tűnik ez itt már nem fog menni...
2.
Marad a közös tulajdon megszüntetése!
Azért, hogy csak egy tulajdonos maradjon.
Aki aztán azt tud tenni vele amit ő akar...
Ez a megszüntetés történhet 3 módon.
- megegyeznek és megveszi a testvér a másik részt anyától
- megegyeznek és eladja a testvér a másik részt anyának
- nem egyeznek meg... per indul és majd bíróság dönt, hogy mi legyen pl. árverezés és pénz elosztás
Azért a bírósag bíróság a felek kerelmeinek a keretei között vagy árverést rendel el vagy valamelyik fél megvalthatja, illetve tobblethasznalati dijat lehet kérni.
Köszönöm szépen a válaszokat!
Kedves Fórumozók!
Az alábbi helyzet miatt szeretnék kérdezni.
Férjem édesanyja elhunyt, (négyen vannak testvérek).
Férjemnek édesanyjával van egy 1,8 Ha termőföldjük, osztatlan-közös tulajdonban 1/2-1/2-ed arányban (egy korábbi TSZ-vagyonjegy visszavásárlásért kapták meg a földterületet.)
A férjem a saját részét maga műveli, az édesanyja a részét haszonbérleti szerződésbe adta, mely szerződés még 2020-ig él.
Ezt az osztatlan, közös tulajdonú termőföldet (az 50%-át) a hagyatéki leltárba ugyanúgy bele kell írnunk, mint a szülői házat, és a fél termőföld négyfelé öröklődik,vagy erre másmilyen szabályok vonatkoznak és a termőföld másik fele a haláleset miatt átkerül a férjem tulajdonába?
Egy ismerősünk jelezte, hogy ilyen esetben más az öröklési eljárás...
Azt tudjuk, hogy a haszonbérleti szerződést fent kell tartanunk a jelenlegi bérlővel, viszont ha ez lejár, mindenképpen szeretnénk saját művelésbe venni, úgy, mint 100% saját tulajdon.
Ha a föld fele öröklődik a négy testvér között, akkor gondolom ezt nekünk meg kell tőlük vásárolnunk, ilyen esetben a vétel azonnal bonyolítható, vagy majd csak akkor, ha a haszonbérlet lejár?
Köszönöm a tájékoztatást!
A termőföld tulajdoni hányadnak is szerepelnie kell a hagyatéki leltárban. Nem szükséges, hogy mind a négy örökös tulajdonos legyen, mivel osztályos egyezség keretében egy személy tulajdonába is kerülhet a tuladonrész. Ilyenkor figyelni kell a Földforgalmi törvény szerzési szabályaira is!
Köszönöm a választ, az említett tv.-t áttekintem majd.
Itt a földforgalmi törvény elmagyarázva.
Kedves Ügyvédek!Apukám halála után örököltem a családi házból 1/3részt,3-man vagyunk testvérek!Sajnos nekem van otp tartozásom,ami rá lett terhelve a részemre.Szeretnék le mondani a ház részemről,hogy ne legyen a házon a tartozás.ha le mondok a részemről akkor el tűnik a tartozás a hàzról?ezt szeretném meg tudni.köszönöm a válaszokat.
A tulajdonjog átruházása nem szünteti meg a kölcsönszerződést, ezért a tartozás a lakáson marad.
katty
A hagyatéki eljárásban kellett volna öröklést visszautasító nyilatkozatot tenni, azzal vélhetően menthető lett volna a ház.
Kedves Szakertok
Kerdesem az lenne hogy ingatlan tulajdoni resz oroklese eseten a volt elettars (aki tulajdonos 50%-ban) akkor is lehet haszonelvezo a tobbi orokos tulajdoni reszen ha az elhulyt es kozte az elettarsi viszony mar 10 eve megszunt?
Koszonettel:
Judith
Végrendelet alapján simán.
HA viszont nincs végrendelet, akkor így se, úgy se.
A kieső házastárs helyén senki nem örököl, az ő része ilyen esetben ún. növekmény.
Tisztelt Fórumozók?
Ha egy elhunyt hagyatékáért nem jelentkezik örökös, akkor automatikusan a Magyar Állam örököl?
Föld esetében ilyenkor a Magyar Állam neve lesz beírva tulajdonosként a földhivatalban?
Ha valaki másik településen hal meg, nem ott, ahol az állandó lakóhelye van, akkor melyik polgármesteri hivatal az illetékes a hagyatékkal kapcsolatos ügyek elindításában?
Lehetséges olyan eset, hogy egyik sem indítja el, mert azt hiszi, hogy a másik már intézi?
A lakóhely szerint illetékes önkormányzat indítja el.
Azért az önkormányzat, illetve a közjegyző tesz kísérletet arra, hogy felkutassa az örökösöket, de ha nem sikerül és nem is jelentkezik senki, akkor az Államnak adják át a hagyatékot.
Tisztelt Ügyvédek!
Testvéremmel ketten vagyunk nagypapánk törvényes örökösei. A papa halála előtt kb. 1 hónappal csereszerződés keretében elcserélte egy termőföld ingatlanát, azonban a tulajdonváltozás bejegyzésére haláláig nem került sor, az ingatlan-nyilvántartásban továbbra is ő szerepel tulajdonosként, széljegy sincs. Mi nem szeretnénk ezt a földet eladni vagy elcserélni. Mi lehet ilyen esetben a teendő? A hagyatéki eljárás folyamatban van.
Köszönöm válaszukat előre is!
Üdvözlettel: Szabó Tiborné
"Mi lehet ilyen esetben a teendő?"
Nem sok minden. Azért a nagypapa szerepel tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásban, mert földek cseréjéhez is hatósági jóváhagyás szükséges. Tehát az eljárás folyamatban van. A nagypapa még életében rendelkezett az ingatlanával, ami az örökösre nézve is kötelező.
Viszont legalább megvan az esélye,
hogy ingyen az államé lesz az a föld.
Ha az örökösök nem minősülnek "Földműves"-nek
és 1 hektár fölé kerül a termőföld birtokuk.
Az alábbiakban kérem a véleményeket: Ha a férjem közjegyző előtt lemondott a házasságkötésünk után általam örökölt lakásom ráeső részéről esetleges halálom esetén,ez vonatkozik-e a haszonélvezetre is? Vagyis a lakást a fiam örökli majd(hiszen a férjem lemondott a ráeső részről),de haszonélvezet marad rajta? Vagy azzal hogy a lakásról lemondott,automatikusan megszűnik a haszonélvezeti jog is,akkor is ha erre nincs kitérés a közjegyzői okiratban?
Köszönöm a válaszokat.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02