öröklés,ingatlan

Tisztelt Ügyvéd Urak.
Édesanyám 5 éve meghalt, nővéremmel örököltük meg a házat, de a nővérem 5 éve nem hajlandó sem eladni a házat, sem pedig kifizetni engem. Kulcs a házhoz csak neki van, hétvégente a családjával néha ki is megy. Tehát ha ragaszkodik a házhoz, nem mondom hogy adja el, de akkor fizesse ki a részemet, és ezt sem akarja. (5 éve)
A családomnak a pénzre lenne nagy szüksége, mert a házunkat jelzálog terheli és nem bírjuk fizetni.
A nővéremmel nem tudom megbeszélni ezt, mert lecsapja a telefont, a házába be se enged.
Bírósághoz forduljak? Vagy mit tegyek?
Tanácstalan vagyok. Várom a segítséget.

Véleményem szerint nem.

Tisztelt Fórumozók!

2003. évben meghalt Édesapám.
2004. évben kaptam a határozatot, mely úgy szólt, hogy 2010. május 24-ig késedelmi pótlékmentesen fizethetem meg az illetéket.
Kérdésem rám is vonatkozik, hogy az új jogszabály szerint (20millió forintnál kevesebbet érő ingatlan után nem kell illetéket fizetni), rám is vonatkozik-e ez a jogszabály?

Köszönettel:
Szilvamagocska

Nincs mit.

Köszönöm a segítséget!

Barbara

„Közös tulajdonnak tekinthető-e az az ingatlan, amit együttélésük során vásároltak egyikük nevére?”

Attól függ, miből vették. Ha olyan pénzből, ami már valamelyiküké volt a házassági együttélés előtt, vagy amit valamelyikük örökölt vagy ajándékba kapott, akkor különvagyon, egyébként közös.

Köszönöm az eddigi tanácsot, igyekeztünk minden iratot visszamenőleg kikérni (tulajdoni laptól kezdve a gyámság alá helyezésig mindennel kapcsolatban)
A legtöbb helyen elutasítottak, csak akkor kapjuk ki a papírokat, ha már bíróságra megyünk.
Igazából a per tárgyát szeretnénk meghatározni.
Leginkább az a kérdésem, érdemes-e belevenni a feleség nevén lévő lakást, ha csak annyit tudunk, amit Édesapánk elmondott nekünk, hogy felesbe vették.
Tanúnk nincs, a kifizetés módjáról sem tudunk, csak az időpontról, és hogy akkor már együtt éltek, de nem házasságban.
Közös tulajdonnak tekinthető-e az az ingatlan, amit együttélésük során vásároltak egyikük nevére?
Ha azt állítja (ezt már megtette), hogy ezt a lakást a feleség saját pénzéből fizette ki, és tanúkat is sorakoztat fel, akkor tudunk-e ellene tenni bármit is?

Köszönettel: P. Barbara

Mint érdekelt, próbálja földhivatalnál az iratokba betekinteni, mert ez így nem túl sok információ.

Nem tudni, nem adták ki a papírokat, csak annyit tudunk, hogy nem adtak hozzájárulást.

A gyámhatóság egészen pontosan mit nyilatkozott erről az adásvételről?

Kedves Fórumozók!

Édesapám 1 éve meghalt, ötödik feleségével 1982 óta éltek együtt (erről mi nem tudtunk, csak a hagyatéki tárgyaláson derült ki; ezt nyilatkozta az ötödik feleség), de halála pillanatáig külön lakcímen. 2003-ban házasodtak össze (a házasságról is csak utólag szereztünk tudomást). 1993-ban megvásárolták azt a lakást, amiben éltek a feleség nevére, amit ketten fizettek ki.
Apám első feleségétől 2, másodiktól egy gyermeke van.
Az ötödik feleség édesapámat gyámság alá helyeztette (tudtunkon kívül!!!), és minket eltiltott a látogatástól arra hivatkozva, hogy édesapám nem akarja látni gyermekeit; fél tőlünk (soha nem volt rossz a viszonyunk).
Eladta minden ingóságát, és természetesen az ingatlanát is, amibe persze a gyámhatóság nem ment bele, ennek ellenére az ingatlanban az új tulajdonos van, és építkezik is.
A lakást, amiben laktak, együtt vásárolták (édesapám régebbi elmondásai alapján), de ötödik felesége azt állítja, hogy azt a lányától kapta ajándékba.
Kérdéseim a következők lennének:

• Mit tudunk tenni a jogszerűtlenül eladott ingatlannal (ami már azelőtt a családunk tulajdona volt, mielőtt az a nő egyátalán megjelent volna az életében)? Hogyan tegyük ki onnan az „új tulajdonost”, ha mi nem kívánjuk eladni az ingatlant, és mit tegyünk az ellen, hogy az új tulajdonos ne támasszon a későbbiekben felénk követeléseket pl. azért, hogy felépített ott egy ingatlant; persze engedély nélkül?
• Hogyan tudnánk bebizonyítani azt a bíróság előtt, hogy az 1993-ban vásárolt lakást közösen fizették, amikor az ötödik feleség (SZERINTÜNK!!!!!) nem riad vissza sem csalástól, sem okirat-hamisítástól, vagy esetleg hamis tanuk felsorakoztatásától sem?

(Feltételezéseinket természetesen nem kezeljük tényként, csak azt vesszük alapul, hogy 3 gyerek tudta nélkül gyámság alá tudta helyezni édesapánkat a bíróságon; el sem tudjuk képzelni, miket mondhatott ott, mivel sajnos a papírokba eddig nem volt lehetőségünk betekinteni).

A válaszokat előre is köszönöm, és amit még lényegesnek tartok, hogy leírjam, az az, hogy a három gyerek semmi mást nem szeretne, csak azokat azt az ingatlant és ingóságokat visszakapni, amik már akkor is a család tulajdonába voltak, amikor ez a nő még meg sem született (most kb 65 éves). Nem szeretnénk még azt a lakást sem tőle, amit együtt szereztek, de sajnos kénytelenek lennénk perelni hogy utána tárgyalási alap legyen egy cserére.

Várom a javaslatokat!
Szép estét!

P.B.

„azzal együtt minden felelősség enyém a hitellel kapcsolatban?”
Dehogy. Eladni viszont így nem tudjátok.

Kedves Fórumozók!
Édesapám házát ketten örököltük a testvéremmel. A házon jelzálog van bejegyezve, a testvérem bankhitele miatt. Az lenne a kérdésem, mi történik ilyen esetben? A tulajdont örököltük fele - fele arányban. Ha elfogadom az örökséget akkor azzal együtt minden felelősség enyém a hitellel kapcsolatban? Vagy hogy működik ez a dolog? Mondjak inkább le az örökségről? Gondolom nem eladható a ház a hitel miatt. vagy ki kell egymást fizetnünk az örökségből?

Levente
Az utobbi !

T. MajorDomus!
T. ObudaFan!

Köszönöm a válaszokat!

patyóka

Általában az adóhatósági eljárás jogerős befejezése szerinti.

Kedves Fórumozók!

Hagyatéki eljárást követően a kiszabott illeték megfizetése a halálozáskor érvényes jogszabály szerint történik, vagy a hagyatéki tárgyalás (hagyaták átadás) napján érvényes szerint?

Válaszotokat előre is köszönöm.

Patyoka

Csak annyi jogot adhatott tovább amivel maga is rendelkezik( róűmai jog)

Az örökös a halál pillanatában azonnal tulajdonos lesz, tehát az örökölt tulajdonrészét C azonnal elajándékozhatta A és B javára )

Az örökölt közűzemi tartózás fele mint hagyatéki teher A és B terhe,
A másik fele viszont C kötelessége, mint aki elhasználta !

patyóka

Mi a célod a rosszhiszeműségesdivel? Vissza akarod adni a kapott ajándékot, és C fizesse ki a közüzemi díjat cserébe? Szóval, szerintem ezt nem gondoltad át.

alex2007

Aki tud arról, hogy az örökhagyónak van törvényes örököse, az a közjegyzőnél ezt bejelentheti. Úgyszintén aki tudja, hogy van végrendelet, bejelentheti. Hacsaknem közjegyzőnél lett letéve a végrendelet, vagy szerepel a közjegyzői nyilvántartásban, akkor ennek hiányában nem biztos, hogy előkerül valaha.

Szituácio: elhunyt egy néni a kórházban, akinek nincs egyenesági rokona, idős volt, egyedül élt. 1-2 unokatestvér látogatta a kórházban. A néninek van egy öröklakása. Honnét és hogyan derül ki, hogy ki örököl utána? Ki és hogyan értesíti az unokatestvéreket? Hogyan derül ki, hogy van-e végrendelet? Mi a hivatalos ügymenet? Köszönöm előre is a tájékoztatást! (Nem vagyok érintett. Csak a kiváncsiság)

T. ObudaFan!
T. Fórumozók!

A,B,C esete (folytatás):

Az ingatlan fele C-é volt, a másik fele az örökhagyóé. Az adósság úgy keletkezett, hogy az örökhagyó nevén volt a gázóra. Fogyasztani fogyasztott C is, hiszen együtt laktak.
C nem lemondott az örökségéről, hanem elajándékozta a másik két örökösnek, A-nak és B-nek. C tudott az adósságról (Mejegyzés: itt lakott 1/2-ed ingatlanjában életvitel szerüen) és úgy döntött, hogy övé marad úgyis a lakás tiszta fele, elajándékozom a piszkos, örökölhető részt, legyen az adósság kifizetése A és B kötelessége.

Kérdés(1): ez elég így a rosszhiszeműségre?

Kérdés(2): hogyan ajándékozhatta el, ha nem örökölt?

C a lakásban maradt - fele azövé volt - tovább idegesítette a szolgáltatókat, egészen annak eladásáig, majd visszavonult második ingatlanjába (volt egy harmadik is, azt előbb kiadta, majd nemrég eladta).

patyóka

„Bár az első kérdésemre nem tudtam meg az effektív választ, ”

Ahhoz kevés adatot adtál meg.

Bár az első kérdésemre nem tudtam meg az effektív választ, megnyugtattatok, hogy illetékmentességre számíthatok az ingatlanok öröklését illetően.
Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő válaszaitokat...

Attól hogy a lakás 1/1-ben az apukátok nevén szerepelt attól az még lehetett házassági közös vagyon., még manapság sem ritka hogy az ingatlan csak a férfi nevén "fut"- ettől a feleség még földhivatali bejegyzésen kívüli tulajdonostárs.

Tehát ha a lakás a házasság 30 évén belüli szerzemény, valamint nem kimondottan valamiféle apai különvagyonból, akkor a fentiek a valószínűek.

Ebben az esetben a testvéreddel 1/4 - 1/4-ed tulajdont örököltetek - anyukátok holtig tartó özvegyi haszonélvezeti jogával terhelve.

A földhivatalban ki kell kérni a lakás tulajdoni lapját - az nagyon beszédes tud lenni., az ingatlan pontos helyrajzi számát tudni kell...

A másik ingatlannál is 2x1/4-ed örököltetek, a haszonélvezeti terheléssel...

Az örökösödés személyenként 20 M Ft vagyoni értékhatárig illetékmentes.

Az adóvisszatérítés- és a nyugdíjpénztári egyenleg fele szerintem az anyukátokat illeti mert a rávalót még közösen hozták össze.

"Mona"
laikus hozzászóló

„ * Édesanyámmal 30 éve voltak házasok, ennek értelmében a fél lakás őt illeti, vagy a 1/1 tulajdon hányadot öröklünk.”

Hogy közös vagyon, vagy különvagyon, az nem attól függ, hogy mennyi ideig voltak házasok.

„ * Jól tudom , hogy eltörölték 20 millióig az örökösödési adót? Az értékhatár ingatlanonként vagy összességében értendő?”

Összességében örökösönként 20M.

„ * Az SZJA Adó-visszatérítés, és a magán nyugdíjpénztári egyenleg hagyaték részét képezi e?”

Az előbbi igen. Az utóbbi a megjelölt kedvezményezettnek jár.