Válás - ingatlan

Amíg sem megállapodás nincs erről köztetek, sem jogerős ítélet, addig azért nagyjából igen. Ugyanakkor ha a gyermekek nálad maradnak, akkor semmi esélye nem marad egy lakáshasználat rendezése iránti perben.

köszi, ezt én mind értem is!:)
de amíg nincs semmi papír a lakáshasználatról, addig, akkor is, ha elköltözött, de a nevén van a ház fele, akkor is szabadon jöhet-mehet?

A gyermekek elhelyezésére vonatkozóan a ráutaló magatartás is elég, tehát ha huzamosan nálad vannak, és ő nem kifogásolja ezt, az ilyen tartalmú megállapodásnak minősül. Lakáshasználattal más a helyzet, itt ha nincs ügyvédi okiratba foglalva, akkor a bíróság szabályozhatja a használatot.

a baj, hogy ő egyáltalán nem akar ügyvédhez menni, ezügyben, azért is kédezem, ha nincs ez így ügyvéd előtt leírva, akkor mi van ilyenkor.

Foglaljátok ezt a megállapodást ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, ha belemegy abba, hog a lakáshasználatot is így rendezitek, akkor azt is.

Ha kiköltözik, pláne, ha még ki is jelentkezik...
RENDBEN!

Mivel TE maradtál a gyermekeiddel a lakásban (Birtokban vagy), Te is "rendelkezel" arról, hogy ki és mikor jön oda.

a gyerekek nálam maradnak, ebben teljes az egyetértés. bíróságra ő nem szeretne még sokáig menni, válni is csak akkor akar, ha majd a lánnyal az esküvőt tervezik, az meg még évek is lehet.
Addig, míg nincs jogilag ez elredezve, hanem ő külön lakik csak, kijelentkezik, ilyenek, addig mi vonatkozik ránk?

remenyk.!
A gyermekelhelyezésről próbálj meg megállapodni vele, vagy kérd bíróságtól, hogy a gyermekeket nálad helyezze el. Ezek után (vagy ugyanabben a perben) kérheted a lakáshasználat szabályozását. Attól, hogy közös tul. a lakás, még a teljes használati jogot megkaphatod, hiszen a gyermekek veled maradnak. Az sem baj, ha eddigre ő már kiköltözik, mert akkor a lakáshasználati jog ellenértékét nem követelheti.

Ha műszakilag lehetséges, osszátok meg a házat.

Ha önként elköltözik, te pedig a gyermekeitekkel maradsz, akkor a bíróság is ezt hagyja jóvá.

Nem, nem akkor jön-megy, amikor kedve tartja, hanem amikor TE szívesen látod!

sziasztok!

Van 3 kisgyerekünk (5 éves és 2x 2 éves) és van egy családi házunk. Apjuk nyáron összeköltözik a 25 éves barátnőjével. A ház közösen a nevünkön van fele-fele arányban. Kifizetni esélyem sincs.
A kérdésem az lenne, miután elköltözik innen, de ugye fele tulajdonban megmarad a ház, hogy
1: akkor jöhet-e amikor akar, mondjuk ajkár hajnali 3-kor, ha ahhoz szottyan kedve?
2: anélkül, hogy én szeretném, idehozhatja-e a barátnőjét?
3: ha mégsem jön nekik össze a dolog x idő múlva, akkor foghatja magát és visszaköltözhet a házba akkor is, ha én már nem szeretném? (jelenleg szeretném, mert még szeretem :)

Az ebből adódó értékcsökkenés egy részét neked kell viselned, mert a gyermekek a te gyermekeid is.

Tisztelt ObudaFan! Az általad leírtak újabb kérdést vetnek fel bennem.A kizárólagos lakhatási jog az ingatlan "kényszer"-eladásakor mennyire érint engem anyagilag hátrányosan?

Közös tulajdon megszüntetése iránt az egyezségtől függetlenül is indíthat pert. Ebben az esetben ennek valószínűleg az lesz az eredménye, hogy a bíróság által megállapított értéken magához válthatja a te részedet. Ezt az értéket szakértő állapítja meg, ha vitatod, tehát nem jelképes összeg lesz, viszont a bírói gyakorlat az, hogy figyelembe veszik az ő oldalán, ha közös kiskorú gyerneket is nevel az adott ingatlanban.

Az előbb nem írtam oda azt,hogy a házastársi vagyonközösséget megszüntető nyilatkozat szerint a lakás válás után is közös tulajdonban marad.

Sziasztok! Talán egy érdekes esettel szolgálhatok nektek. Májusban beadtam a válókeresetet a volt feleségemmel szemben.Néhány nappal a kereset beadása után ügyvéd előtt kötöttünk egy házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződést/nyilatkozatot/,melyben-mondhatni-minden elég pontosan le lett szabályozva.A válás viszonylag gyorsan és símán ment /a szokásos "apád egy gazember" szindrómát leszámítva/.Az érdekes rész most jön.Volt nejem a közös lakásban maradt a két gyerekkel,a tőlem kapott kedvezményekkel együtt.A fél tulajdonom használatáért lakbért nem kérek tőle/tőlük/,és a gyerekek zavartalan neveltetése érdekében kizárólagos lakáshasználatot adtam hármójuknak.Mint utólag kiderült,barom voltam,mert volt nejem azzal kezdte,hogy kizárt a közös lakásból,amiben a vagyonmegosztó nyilatkozat szerint a jogerős válásig /okt.26-ig/ lakhattam volna.Nem is ez a legszebb az egészben,hiszen ez egy magyar válásban megszokott dolog /mármint a kizárás/.Újfent azt csinálta őnagysága,hogy bíróságon megtámadta azt a szerződést,amit ügyvéd előtt aláírt,gondolom azért,hogy a félrészemre valami jelképes összegért rátehesse a kezét.A bíróság kötelezhet arra,hogy a részemtől szabaduljak meg?Nem mondtam még,hogy a lakás tavalyelőtt félszocpolosan meg lett bővítve,és így elméletileg még nyolc és fél évig nem adható el.

_Lala_, mondom, nem csökönyös, de kb. 2 millió lenne az ő része. Na, ebből meg egy kisnyugdíjból, te mit tudnál kihozni, aktívan keresve a legjobb megoldást?

Előre is köszönöm, mert minden megoldás érdekel és eddig én még nem tudtam értelmeset javasolni neki.

derill, igazad van, abból indultam ki, hogy a másik tulaj "nem csökönyös", azaz aktívan keresi a számára legjobb megoldást (annak tudatában, hogy a status quo fenntartása nem választható), mert ha nem ezt teszi, a bírósági eljárással sokkal rosszabb pozicíóba kerül.

Persze tudom, hogy válásoknál ez sokszor nem így van...

A jogi lehetőségeket már ismered. Azt még megteheti egy közös tulajdon megszüntetési perben a bíróság, hogy az árverést úgy rendeli el, hogy csak lakottan lehessen azt értékesíteni, és a vételárkülönbözetet a bent maradó tulajdonostárs a másik felé kompenzálja, csak ki vesz meg egy kis lakást olyan feltételekkel, hogy nem költözhet be? Lehetne szó két még kisebb lakásra cserélésről, de ha már ez is kicsi, akkor kérdés, hogy megoldható-e. E mellett az utóbbi időben nagy a kínálat a lakáspiacon, és kicsi a kereslet.

Az összes infó.

Van egy válófélben lévő 60 feletti házaspár.
Adott egy telek rajta egy kicsi kétszobás ház, aminek szobái egymásból nyílnak, nem megosztható (szerintem).

Az egyik lakó már évek óta elköltözött, de a válás után szeretné a tulajdonrészét pénzzé tenni.

Aki bent lakik kisnyugdíjas, nem tudja megváltani a másik részt és nem szeretné eladni sem a sajátját, mivel az ingatlan értéke kicsi és a felének árából nem tudna magának másik lakhelyet venni.

Kihagytam volna valami fontosat?

Óbuda: ez ahogy kivettem egy lakás, aminek két tulajdonosa van, itt nincs szótöbbség, ez nem társasház.

• Lala - ehhez a másik tulaj hozzájárulása kell, különben nem mükszik. Figyeljetek, mert nem jogászoknak irtok, félrevezető lehet az infó, nem fogja tudni a saját ügyébe beilleszteni. Ebből amit irtál, az jön le, hogy eladhatja az egészet valakinek, ha meghagyja a másik tulajnak a holtig tartó haszonélvezetét, holott erről szó nincs.

Tény, hogy az infó is elég kevés.

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fûzôdô törvényes érdekeinek sérelmére.

A birtoklás, a használat, a hasznosítás, kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga - itt ez nyilván egyenlő.

(Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerû gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.)

Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.

Ha a tulajdonostársak már most megállapodnak a használatról, akkor az esetleges eladó a vevőt erről tájékoztatni köteles, és a megállapodás hatályát az átruházás ténye nem érinti.

Lehet olyan is, hogy jön egy vevő, az megveszi az egész ingatlant, a bentlakó holtig tartó haszonélvezetével (az egész ingatlanra), majd az illető halála után az övé lesz az egész, mintegy befektetésképpen.
A bentlakó megkapja a saját felének értéke és az egész haszonélvezetének különbségét (így még zsetonja is lesz belőle), a másik tulaj meg megkapja a saját feléért járó ellenértéket. Ha kellően öreg a bentlakó, akkor talán nem túl nehéz ilyet találni (vagy sokat kell engedni az árból).

Na ja, de akkor az a valaki, aki megveszi az ingatlan felét, ugye akár be is költözhet vagy bejárhat? Hiszen az ő tulajdona is lesz?

Ez elég faramuci helyzet. Egy kis házat képzeljetek el! Ugyan két szobája van, de azok egymásból nyílnak, vagyis az egyik szobába nem lehet bemenni, anélkül, hogy a másikon átmennének. És átalakítani sem lehet, már amennyire én tudom.

Szóval én csak azt tudom elképzelni, hogy valaki megveszi, de nem használja. Akkor meg kérhet a felére bérleti díjat. De egy kisnyugdíjból már az is katasztrófa, épp elég a rezsit, meg a mindennapi megélhetőshez szükséges dolgokat kifizetni.

Na itt egyértelmüen benne él. Viszont idős (kisnyugdijas), ami azt jelenti, hogy kötelezni itt sem lehet a vételre, azonban elképzelhető, hogy hamar találsz olyat, aki megvenné a részét azzal, hogy majd ha meghal, akkor a másik részre elővásárlási joga lesz.

Ha sikerül a saját részt eladni, a másik fél csak annyit tehet, hogy él az elővásárlási jogával, és felkínál érte ugyanakkora összeget. Ha ezt nem teszi, el lehet adni az ingatlant. Az eladásnál azonban a vevő tudni fogja, hogy közös tulajdonban van az ingatlan, és eladóként arról is köteles vagy tájékoztatni, hogy hogyan egyeztek meg a tulajdonostársak a használatról, illetve van-e erről bírói döntés.
Ha eladni nem sikerül, közös tul. megszüntetési perben a másik tulaj. megválthatja ezt. Ha nem él az ingatlaban, akkor erre kötelezni nem lehet, így ha nem akarja megváltani, a bíróság által megállapított kikiáltási ár alapul vételével - végrehajtási eljárás keretében - árverezésre kerül sor.