Válás - ingatlan

Kedves Derill!
Nem kellett időpontot kérni az ingatlanszakértői vizsgálathoz, mert a mai napon az alábbi levelet kaptuk a bíróságtól:
A férjem ellen előzetes bizonyítás elrendelése iránti ügyben a bíróság meghozta az alábbi végzést. Az előzetes bizonyítás keretében igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki, melynek feladata az ingatlan üres,beköltözhető forgalmi értékének meghatározása, ezen belül az 1/2-ed tulajdoni illetőség értének meghatározása, valamint nyilatkozzon a részben lakott forgalmi értékre is, a két gyerek bennlakására tekintettel.Szakvéleményét a felek előzetes értesítése alapján 30 napon belül írásban köteles benyújtani a bírósághoz. Fellebbezésnek helye nincs.
Ez most mit jelent?
Várom válaszod tisztelettel Ibolya

Mindkét ingatlanotokra elrendelte?

Nem,hanem úgy, hogy a vitatott ingatlan felére üresen adjon értéket , felére pedig lakottan.
Lehetséges olyan döntés ,hogy mondjuk a fele, amelynek a tulajdonosa a férjem, többet ér mint az a fele amelyik a volt feleség tulajdonában van?És igy az össz érték fele alacsonyabb lesz mint a piaci érték?
Köszönöm Ibolya

etuska, így a tulajdonos része 70%-ot képvisel, a két haszonélvező pedig a 30%-on osztozkodik egyenlő (15-15%) arányban.

Épp az volt a kérdés, hogy melyik ingatlanra rendelte el. A családi házra, vagy az általad lakott ingatlanra? És melyiknél kérte lakottan és melyiknél üresen (hiszen mindkettő lakott).

A családi házra rendelte el, amelyben a volt a feleség lakik a két gyerekkel és az élettársával. Annak a fele a férjemé.
Kösz Ibolya

Szép napot!
Szeretném kivásárolni a volt férjem részét ( ami papirforma szerint ld. Földhivatal) ami a lakás fele, de ő csak 4M Ft-ot kér. Ezalatt nem fizette a lakással és a házzal kapcsolatos ráeső költségek felét amit vállalt. A jelenlegi párom felvenne köztisztviselői kölcsönt, csak nem tudjuk, hogy hol lehet, lehet-e és közvetlenül a volt férjtől megvenni lakást mi módon kellene. Attól félek meghal és az örököse lesz a lakás felének tulajdonosa! Minél késöbb fizetem ki az nekem jó, mert áll benne a pénze, kamatot meg nem kér rá. Van pár lakása, nyaralója és háza nem fontos neki de a pénz mindig jól jön. Fizessek vagy várjak míg Euró lesz és nem írunk új szerződést és a Forint meg adigra nem elfogadott fizetőeszköz?

Ha nem akarja eladni, de megvan rá a pénz, akkor pert lehet indítani a közös tulajdon megosztása iránt, és kérni a bíróságtól, hogy válthasd magadhoz.

„Attól félek meghal és az örököse lesz a lakás felének tulajdonosa! Minél késöbb fizetem ki az nekem jó”

Én itt ellentmondást látok. Ha meghal, akkor oda az olcsó üzlet.
Szóval én inkább addig ütném a vasat, amíg forró, azaz amíg hajlandó occsóért odaadni a fél lakást, addig kéne lezongorázni az ügyletet.

válás után nálam van a 3 gyerekünk.szoc pol-ra építkeztünk.2.2milliót kaptunk az államtól a gyerekekre.ő az előző ingatlanja miatt kér 2millióval többet a fele részből. nem egyenlíti ki egymást? Ha az ingatlan megosztható kötelezhetnek rá engem,hogy beleegyezzek a közös házhasználatba?ezt én nem akarom.

Tisztelt Jogi Fórum!
Azzal a problémával fordulok Önökhöz, hogy a házasságom után először vettünk egy lakást a férjemmel, ami csak az ő nevén volt, majd ezt eladva, egy házat vettünk, ami viszont 50-50 százalékban megosztott tulajdonban van. A férjem bizonyítani szeretné a válásnál, hogy ő vitte bele a nagyobb részt az ingatlanba, ezért engem ne illessen meg a szerződésben leírt 50 százalékos rész. Az évek során ő kereste a több pénzt, hiszen én többnyire 2 kicsi gyermekemmel gyeden és gyesen voltam otthon. Az édesapám viszont valamennyi pénzzel és több milliós kamatmentes kölcsönnel támogatta a házvásárlást anno.A Kérdésem az, hogy van-e a férjemnek joga ahhoz, hogy az érvényes szerződés ellenére érvényt szerezzen követelésének?

editsteril: általában a bíróság nem kötelez senkit a közös használatra, ha a lakásban maradó meg tudja váltani a másik fél részét. Amennyiben azonban nem tudja megváltani, és megosztható a lakás, akkor nincs más lehetőség (a közös értékesítést leszámítva).

AKati: nem az számit, hogy az évek során ő mennyit keresett, hanem az, hogy a házasságkötést megelőzően tényleg volt-e különvagyona, és azt tényleg a lakás megvásárlására fordította-e.

Joga van, kérdés, hogy mit tud bizonyitani. Amennyiben ugyanis tudja bizonyitani a különvagyoni jelleget, akkor nem számit, hogy fele-fele részben voltak bejegyezve tulajdonosként. A többlet, amit a férj fizetett ki, ugyanis ajándéknak minősül, és emiatt visszakövetelhető azzal az indokkal, hogy azért adta, mert ugy gondolta, hogy házasok maradnak, ez utóbb meghiusult.

Itt vannak a lakáshasználat rendezési szabályok, olvasd át, hátha segit.
3. A házastársak lakáshasználatának rendezése
Csjt. 31/A. § (1) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(2) A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően.
Csjt. 31/B. § (1) Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.
(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.
(3) Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.
(4) A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.
(5) Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.
(6) A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye van, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött. A 18. § (3) bekezdését ilyen kérelemre nem kell alkalmazni.
Csjtr. 4. § (1) A bíróság a bérlőtársi jogviszonyt a házastársak cserelakásokba való költözésének elrendelésével akkor szünteti meg, ha a cserelakást felajánló személy a per tárgyalásán szóban vagy pedig teljes bizonyító erejű okiratban a csereszerződés lényeges feltételeire kiterjedő nyilatkozatot tesz, és a jogerős határozat meghozatalát követő harminc napon belül a szerződés megkötését vállalja.
(2) A bíróság a volt házastársat akkor is kötelezheti arra, hogy a volt közös lakást másik megfelelő lakásra - értékkülönbözet fizetése ellenében - cserélje el, ha a második házastársat korábban a lakás kiürítésére kötelezte, de a lakásban maradó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékét nem fizette meg, az erre irányuló végrehajtás nem járt eredménnyel, és kiegyenlítésére a közös vagyonból sincs lehetőség. Az értékkülönbözetet a használati jog ellenértékének kifizetésére kell fordítani. A kereset előterjesztésének, illetve a cserére való kötelezésnek feltétele, hogy a másik házastárs a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségét teljesítse. Az (1) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.
Csjt. 31/C. § (1) A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult.
(2) A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.
(3) A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.
(4) Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.
(5) A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.
Csjt. 31/D. § Bérlakás esetében, ha valamelyik házastárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt házastárs kérelmére - az eltávozott házastárs bérlőtársi jogviszonyát megszünteti. A házastárs azonban a használati jog ellenértékének rá eső részét igényelheti.
Csjt. 31/E. § A házastársak lakáshasználatának rendezése során a végrehajtási eljárásra a lakásbérletre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Üdvözletem !
A bíróság döntésa alapján 50-50% az ingatlan része a volt házastársammal. Kérdésem az ki fizetheti ki a másikat az ingatlanból. A bonyolultság kedvéért az ingatlanon törlesztés van még. Lenne még több kérdésem is de egyenlöre ebben szeretnék tisztán látni.
Köszönöm.

Sziasztok!
Az én problémám kicsit bonyolult és összetett.Bár ettől szép az élet:-)
Párom most válik második feleségétől.
Az első házassága felbontásakor a biroság kötelezte az önkormányzatot lakás kiutalására.
Ebbe az önkormányzati lakásba költözött jelenlegi felesége egy gyermekkel akit párom bár tudta nem az övé de a nevére vett hisz "Õk egy család lesznek" cimmel.
Időközben a lakás lebontásra került.
Az önkormányzat felajánlotta ha a feleség is tulajdonos lesz kaphatnak nagyobb lakást.Igy lett jelenlegi lakásuk közös bérlemény majd jelzálog terhe melett 50-50%-os tulajdon. A felesége összeismerkedett egy férfivel akivel már egy éve együtt élnek albérletben a gyermekkel együtt.
A válásukat közös megeggyezéssel a párom adta be aztán valami hiba által mégis alperes lett. Megbeszélték hogy a gyermek után tartásdijat nem fizet de a feleség kérte annak letiltását és visszamenőleges kifizetését ami meg is történt. A köv. tárgyaláson már 20%-os levonást kért és ezt ismét visszamenőleg is. A házasság megromlásának okait feltárva páromat a porig szégyenitette.
Jelenleg itt áll az ügye szegénynek.
Kérdésem hány bőrt lehet lehúzni egy emberről a joindulata miatt és hogy van-e esély arra hogy a lakástulajdon ne 50-50%-os legyen. Még egy kérdés: van-e jelentősége kinek a hibájából mondják ki a vállást.
Előre is köszönöm!

Az unokabátyám nevében írok.
Válófélben van,a felesége 50 %-ban tulaj és ő is a családi házukban,de a férj anyukája a haszonélvező.A ház a férj nagymamájáé volt de a végrendelétében az az unokája feleségére hagyta.Igy lett ő is tulajdonos.10 éve házasok.Kérdés:a férj vagy a haszonélvező anyós megakadályozhatja e a ház eladását,és követelhetik e a feleségtől,hogy hagyja el a házat ameddig birói döntés nem lesz?A férj anyukája a haszonélvezeti jogát átruházhatja e valaki másra?
Köszönöm.

anaks.!
A haszonélvező a haszonélvezet ideje alatt bármikor követelheti, hogy bárki kiköltözzön a lakásból. A férj más haszonélvezeti jogával nem rendelkezhet. A feleség az egész házat nyilván nem adhatja el, mert csak a fele az övé, ezt is csak haszonélvezettel terhelten adhatja el, és a férjnek elővásárlási joga van rá.

pill!
Párod az ügyészséghez fordulhat, hogy az apasági vélelem megdöntése iránt érdekében pert indítson, ez oldhatja meg a gyermektartás kérdését, más nem nagyon. Hogy kinek a hibájából mondják ki a válást, egyedül a házastársi tertás szempontjából lehetne fontos, de ez nem merült eddig fel. A lakás közös vagyoni - külön vagyoni jellegének megítéléséhez viszont jóval pontosabb adatok lennének szükségesek, pl. az önkormányzat ajánlatának pontos ismerete.

apuc!
Semmit nem írtál le ahhoz, hogy erre válaszolni lehessen. Közös tul. megszüntetési perben megnézi a bíróság azt is, ki a bentlakó, de azt is, kinek van egyáltalán pénze magához váltani a másik tulajdonrészét.

Köszönöm válaszodat!
Szeretném ha röviden tájékoztatnál arról mit is jelent az apasági védelem megdöntése és milyen iratokat kell benyújtani hozzá.
Páromnak van ügyvédje aki elsősorban a közös megeggyezés mellett áll ami szerintünk is jobb mégis ugy érezzük a feleség fütyül a párom pedig táncol. Lehet hogy ez csak ügyvédi taktika hogy nem lép semmit vagy keressünk másikat?
Köszönettel: Pill

Igen ez így van. Utólag visszaolvasva én is látom. Mentségül talán az szolgál, hogy még mindig több bennem a harag meg a csalódottság, és felindultságból születnek ezek a rövid sorok.
Tehát. A volt feleségemnek ítélte a bíróság a 2 gyereket és természetesen övék lett nagyobbik rész használata. Lakhatásom megmaradt, de nem lakom ott jelenleg. A lakásra vonatkozó költségek 50% terhel engem.( törlesztés közös költség...stb) A beleegyezésemmel használhatják a lakás teljes területét.( ehhez azért lenne kérdésem pl „ingyen”használhatja a volt párom a lakás rám eső részét?) Egyikünk sem rendelkezik olyan pénzösszeggel (tudomásom szerint) aki kiválthatná jelenleg a lakás tulajdonának 50%-át.
A tulajdoni lapra bejegyezve a bírósági döntés az 50-50%-ról.

A szavaidból úgy értem,hogy az volt feleségemnek a gyerekekkel nagyobb esélye van a „kivásárlásra”.De mi a helyzet a fennmaradó törlesztéssel ill mennyit fizethet ki (fizethetek ki) neki ? Gondolom nem a már törlesztett összeg felét, mert az egy kicsit mórickás lenne egy 10milliós lakást igaz törlesztéssel mondjuk 2 millióért megvenne, én meg mehetek az utcára....
Ha belegondolok, hogy pár éve az anyjával élt egy fedél alatt összezárva.... most meg... na jóóó!

Szia!
Megsem kaptam válaszodat máris ujabb kérdések merültek fel bennem. Mit jelent az hogy házastársi tartás mikor és milyen feltételekkel kérhető.
A lakásra visszatérve semilyen irásbeli ajánlattétel nem történt az önkormányzat részéről. Egy hivatalnok volt kint személyes megbeszélésen. Õ ajánlotta miként lehetne nagyobb lakáshoz jutni. Igy lett párom felesége is bérlő majd 2000-ben jelzálog terhe melett 50%-os tulajdonos.
A birosági papirokon ez pontosan ugy szerepel " az alperes külön vagyoni lakásában laktunk".
Az alperes a párom.
Köszönöm a türelmet és a választ

Pill.! Tekintettel arra, hogy szívességi vállaláson alapult az apaság elismerése, és gondolom, több, mint egy éve, így csak az ügyészségen keresztül lehet megpróbálni perelni, a helyi ügyészségre kell menni.
A lakás nem teljes egészében tűnik külön vagyonnak, de az 50-50% sem tűnik helyes aránynak így.

apuc.!
Feltételül szabhatod a teljes lakás használatánál túlhasználati díj fizetését, de ha ők azt mondják, hogy akkor inkább nyugodtan használd a felét.
A magához váltó fél az ingatlan tulajdonrészének értékét köteles megfizetni. A bentlakás árcsökkentő hatását a bentlakó viseli. Azt, hogy még törleszteni kell a lakásra, illetve azon jelzálog van, az érték megállapításánál figyelembe kell venni.

ObudaFan !
Köszönöm a választ!

"A bentlakás árcsökkentő hatását a bentlakó viseli."

Tehát ezt úgy értelmezhetem, hogy ő kevesebbért veheti meg / válthatja ki a részemet mint én aki nem ott lakom jelenleg?

Nem, a bentlakás árcsökkentő hatása annak a hátránya, aki bent lakik. Õ úgy köteles megváltani, mintha nem lakott lenne, ha ő lakik bent.