Válás - ingatlan

Üdvözletem !
A bíróság döntésa alapján 50-50% az ingatlan része a volt házastársammal. Kérdésem az ki fizetheti ki a másikat az ingatlanból. A bonyolultság kedvéért az ingatlanon törlesztés van még. Lenne még több kérdésem is de egyenlöre ebben szeretnék tisztán látni.
Köszönöm.

editsteril: általában a bíróság nem kötelez senkit a közös használatra, ha a lakásban maradó meg tudja váltani a másik fél részét. Amennyiben azonban nem tudja megváltani, és megosztható a lakás, akkor nincs más lehetőség (a közös értékesítést leszámítva).

AKati: nem az számit, hogy az évek során ő mennyit keresett, hanem az, hogy a házasságkötést megelőzően tényleg volt-e különvagyona, és azt tényleg a lakás megvásárlására fordította-e.

Joga van, kérdés, hogy mit tud bizonyitani. Amennyiben ugyanis tudja bizonyitani a különvagyoni jelleget, akkor nem számit, hogy fele-fele részben voltak bejegyezve tulajdonosként. A többlet, amit a férj fizetett ki, ugyanis ajándéknak minősül, és emiatt visszakövetelhető azzal az indokkal, hogy azért adta, mert ugy gondolta, hogy házasok maradnak, ez utóbb meghiusult.

Itt vannak a lakáshasználat rendezési szabályok, olvasd át, hátha segit.
3. A házastársak lakáshasználatának rendezése
Csjt. 31/A. § (1) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(2) A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően.
Csjt. 31/B. § (1) Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.
(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.
(3) Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.
(4) A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.
(5) Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.
(6) A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye van, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött. A 18. § (3) bekezdését ilyen kérelemre nem kell alkalmazni.
Csjtr. 4. § (1) A bíróság a bérlőtársi jogviszonyt a házastársak cserelakásokba való költözésének elrendelésével akkor szünteti meg, ha a cserelakást felajánló személy a per tárgyalásán szóban vagy pedig teljes bizonyító erejű okiratban a csereszerződés lényeges feltételeire kiterjedő nyilatkozatot tesz, és a jogerős határozat meghozatalát követő harminc napon belül a szerződés megkötését vállalja.
(2) A bíróság a volt házastársat akkor is kötelezheti arra, hogy a volt közös lakást másik megfelelő lakásra - értékkülönbözet fizetése ellenében - cserélje el, ha a második házastársat korábban a lakás kiürítésére kötelezte, de a lakásban maradó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékét nem fizette meg, az erre irányuló végrehajtás nem járt eredménnyel, és kiegyenlítésére a közös vagyonból sincs lehetőség. Az értékkülönbözetet a használati jog ellenértékének kifizetésére kell fordítani. A kereset előterjesztésének, illetve a cserére való kötelezésnek feltétele, hogy a másik házastárs a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségét teljesítse. Az (1) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.
Csjt. 31/C. § (1) A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult.
(2) A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.
(3) A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.
(4) Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.
(5) A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.
Csjt. 31/D. § Bérlakás esetében, ha valamelyik házastárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt házastárs kérelmére - az eltávozott házastárs bérlőtársi jogviszonyát megszünteti. A házastárs azonban a használati jog ellenértékének rá eső részét igényelheti.
Csjt. 31/E. § A házastársak lakáshasználatának rendezése során a végrehajtási eljárásra a lakásbérletre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Tisztelt Jogi Fórum!
Azzal a problémával fordulok Önökhöz, hogy a házasságom után először vettünk egy lakást a férjemmel, ami csak az ő nevén volt, majd ezt eladva, egy házat vettünk, ami viszont 50-50 százalékban megosztott tulajdonban van. A férjem bizonyítani szeretné a válásnál, hogy ő vitte bele a nagyobb részt az ingatlanba, ezért engem ne illessen meg a szerződésben leírt 50 százalékos rész. Az évek során ő kereste a több pénzt, hiszen én többnyire 2 kicsi gyermekemmel gyeden és gyesen voltam otthon. Az édesapám viszont valamennyi pénzzel és több milliós kamatmentes kölcsönnel támogatta a házvásárlást anno.A Kérdésem az, hogy van-e a férjemnek joga ahhoz, hogy az érvényes szerződés ellenére érvényt szerezzen követelésének?

válás után nálam van a 3 gyerekünk.szoc pol-ra építkeztünk.2.2milliót kaptunk az államtól a gyerekekre.ő az előző ingatlanja miatt kér 2millióval többet a fele részből. nem egyenlíti ki egymást? Ha az ingatlan megosztható kötelezhetnek rá engem,hogy beleegyezzek a közös házhasználatba?ezt én nem akarom.

„Attól félek meghal és az örököse lesz a lakás felének tulajdonosa! Minél késöbb fizetem ki az nekem jó”

Én itt ellentmondást látok. Ha meghal, akkor oda az olcsó üzlet.
Szóval én inkább addig ütném a vasat, amíg forró, azaz amíg hajlandó occsóért odaadni a fél lakást, addig kéne lezongorázni az ügyletet.

Ha nem akarja eladni, de megvan rá a pénz, akkor pert lehet indítani a közös tulajdon megosztása iránt, és kérni a bíróságtól, hogy válthasd magadhoz.

Szép napot!
Szeretném kivásárolni a volt férjem részét ( ami papirforma szerint ld. Földhivatal) ami a lakás fele, de ő csak 4M Ft-ot kér. Ezalatt nem fizette a lakással és a házzal kapcsolatos ráeső költségek felét amit vállalt. A jelenlegi párom felvenne köztisztviselői kölcsönt, csak nem tudjuk, hogy hol lehet, lehet-e és közvetlenül a volt férjtől megvenni lakást mi módon kellene. Attól félek meghal és az örököse lesz a lakás felének tulajdonosa! Minél késöbb fizetem ki az nekem jó, mert áll benne a pénze, kamatot meg nem kér rá. Van pár lakása, nyaralója és háza nem fontos neki de a pénz mindig jól jön. Fizessek vagy várjak míg Euró lesz és nem írunk új szerződést és a Forint meg adigra nem elfogadott fizetőeszköz?

A családi házra rendelte el, amelyben a volt a feleség lakik a két gyerekkel és az élettársával. Annak a fele a férjemé.
Kösz Ibolya

Épp az volt a kérdés, hogy melyik ingatlanra rendelte el. A családi házra, vagy az általad lakott ingatlanra? És melyiknél kérte lakottan és melyiknél üresen (hiszen mindkettő lakott).

etuska, így a tulajdonos része 70%-ot képvisel, a két haszonélvező pedig a 30%-on osztozkodik egyenlő (15-15%) arányban.

Nem,hanem úgy, hogy a vitatott ingatlan felére üresen adjon értéket , felére pedig lakottan.
Lehetséges olyan döntés ,hogy mondjuk a fele, amelynek a tulajdonosa a férjem, többet ér mint az a fele amelyik a volt feleség tulajdonában van?És igy az össz érték fele alacsonyabb lesz mint a piaci érték?
Köszönöm Ibolya

Mindkét ingatlanotokra elrendelte?

Kedves Derill!
Nem kellett időpontot kérni az ingatlanszakértői vizsgálathoz, mert a mai napon az alábbi levelet kaptuk a bíróságtól:
A férjem ellen előzetes bizonyítás elrendelése iránti ügyben a bíróság meghozta az alábbi végzést. Az előzetes bizonyítás keretében igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki, melynek feladata az ingatlan üres,beköltözhető forgalmi értékének meghatározása, ezen belül az 1/2-ed tulajdoni illetőség értének meghatározása, valamint nyilatkozzon a részben lakott forgalmi értékre is, a két gyerek bennlakására tekintettel.Szakvéleményét a felek előzetes értesítése alapján 30 napon belül írásban köteles benyújtani a bírósághoz. Fellebbezésnek helye nincs.
Ez most mit jelent?
Várom válaszod tisztelettel Ibolya

Köszönöm, mi 51 és 55 évesek vagyunk, igy hasonlóképpen lehet kiszámolni, mint az "anyuka - nagypapa" részt? A haszonélvezet holtigtartó volt.

Na, a csibecsőröket megette...
szóval:

<25 éves: 50%, (évi érték 10-szerese)
<50 éves, de >=25 éves: 40%, (évi érték 8-szorosa)
<65 éves, de >=50 éves: 30%, (évi érték 6-szorosa)
>=65 éves: 20%, (évi érték 4-szerese)

Na, a csibecsőröket megette...
szóval:

=25 éves: 40%, (évi érték 8-szorosa)
=50 éves: 30%, (évi érték 6-szorosa)
>=65 éves: 20%, (évi érték 4-szerese)

Az "egy évi érték" = 5%-a a teljes értéknek. Tehát 20-30-40-50% szokott lenni a haszonélvezet, ha holtig tartó (létezik ugyanis meghatározott időpontig tartó is).

=25 éves: 40% (évi érték 8-szorosa)
=50 éves: 30% (évi érték 6-szorosa)
>=65 éves: 20% (évi érték 4-szerese)

Ha több haszonélvező van ugyanarra a tulajdonrészre, akkor az együttes értéke a haszonélvezetüknek a legfiatalabb haszonélvező életkora szerinti érték. Egymás között pedig a haszonélvezeteik értéke arányában osztozkodnak a teljes haszonélvezet értékén.
Pl. ha van egy 51 éves anyuka, és egy 75 éves nagypapa, mindketten haszonélvezők, akkor a 30% és a 20%-ból a teljes haszonélvezet 30%-ot ér, így a tulajdonosnak marad 70%. A 30%-on pedig 30:20 arányban osztoznak, így az anyuka "része" 18%, a nagypapáé pedig 12%.

Még az a kérdésem, hogy természetesen volt férjem is csak ilyen módon ráeső haszonélvezeti dijjal rendelkezhet?

Köszi a választ. Az ingatlan évi értéke hogy állapitható meg, a vételárral azonos-e, vagy a telek mérete, fekvése stb. függvénye?

Az biztos, hogy ehhez gyámhivatali jóváhagyás kell, nem fektetheti csak úgy be (és a gyámhivatal mellesleg vállalkozói jellegü befektetéshez nem engedélyezheti a gyerekek pénzének felhasználását). Tehát kérdezd meg a gyámhivatalt, hogy milyen döntés született.

Ez életkorfüggő. Az ingatlan egy évi értékének 4-6-8-szorosa, attól függően, hány éves vagy. Az ingatlan egy évi értékét ugy számitod ki, hogy a jelenlegi értéket elosztod 20-szal és szerintem a Te esetedben szorzod 8-cal.

Köszönöm a választ. A balatoni telek vonatkozásában: a gyerekek tulajdona volt, a volt férjem és én haszonélvezők. A pénz nem a gyerekek részére került letétbe ez biztos, mert azt a későbbiekben üzletbe kivánja fektetni. Még azt szeretném tudni, hogy a haszonélvezeti jog értéke az összeg hányada, ami nekem jár.?

A szerződést mindkettőtöknek alá kell irni. A befolyó bérleti dijból kell fedezni a tulajdonosokat terhelő költségeket (amiket nem terheltek a bérlőkre, pl. egyes berendezések cseréjét stb.)

A balatoni telek vonatkozásában, ha az a gyerekeitek tulajdona volt, nem tud a férjed neked adni a pénzből, ugyanis ha eladtátok is, a gyámhivatal rendelkezett arról, hogy a pénzt a gyerekek részére gyámhatósági fenntartásos betétben helyezzétek el. A haszonélvezeti jog értékét tudjátok csak kivenni belőle, ha volt haszonélvezet. Annak a fele jár neked, és felszólíthatod a férjedet, hogy adja ki. Annak viszont nézz utána a gyámhivatalban, hogy a gyerekek pénzét betette-e gyámhatósági fenntartásos betétbe, vagy más módon használta-e fel. Nézd meg a határozatot, és kérdezz rá, hogy igazolta-e a befizetést.

Kérheted a közös tulajdon megszüntetését. Véleményem szerint keresd meg a volt férjedet és kérd, hogy eggyezzetek meg arról, hogy a lakás teljes egészében átkerül a Te tulajdonodba, a családi ház az ő tulajdonába, a különbözetet pedig készpénzként fizesse ki a részedre. Mondd meg neki, ha erre nem hajlandó, kérni fogod a közös tulajdon megszüntetését, amely jelen helyzetben körülbelül hasonló eredményt hozna, csak perrel, sok-sok pénzkiadással (ügyvédi és perköltség). Jobb lenne, ha erre nem kerülne sor, és a pénzt a gyerekekre tudnátok felhasználni ahelyett, hogy pereskedésre költitek és rámennek az idegeitek is.

Tisztelt Jogi Fórum!
Vagyonmegosztás- és bérleti szerződés, haszonélvezeti joggal kapcsolatos a kérdésem.
2003. márc.10-én váltunk el 23 évi házasság után, 3 gyermekem van, nagykoruak (24 éves egyetemista, 20 éves jelenleg pincérnek tanul, 18 éves ő érettségire készül). Két idősebb édesapjukkal maradt, a legkisebb velem lakik. Egy 54m2-es lakást vásároltunk, melyre 2.8 mill. hitelt vettünk fel, törlesztését volt férjem fizeti, mindketten aláirtuk, az ujonnan vásárolt lakás is közös tulajdonban van. Családi házban laktunk (kétszintes, kb. 200m2) melyben a volt férjem és a két idősebb gyermek lakik jelenleg (a legidősebb egyetemista kollégiumban laki, hétvégeken jár haza, ez nem tudom mennyiben befolyásolja a tényeket), ez a ház szintén közös tulajdonban van.
Válás után én költöztem, a házból csak személyes holmikat, háztartási felszereléseket vittem el, az ujonnan vásárolt lakást felujitottuk, berendeztük. Pénzt a férjemtől nem kaptam.
Az ingatlanokat illetően tehát: egy családi ház, és a jelenlegi lakás a volt férjemmel közös tulajdon, tovább rendelkezünk egy másik házzal, mely a 3 gyerek tulajdona, holtig tartó haszonélvezet az enyém és volt férjemé. Ez a ház bérbe volt adva, jelenleg is igy lesz. Ezzel kapcsolatos kérdésem, hogy az uj bérlőkkel való szerződést mindenkinek (tulajdonosok, haszonélvezők) alá kell-e irni, vagy csak elég egy aláiró, nevezetesen volt férjem (mint haszonélvező), és a bérleti dij haszonélvezetből származó rám eső részét én szeretném kérni, erre mi a lehetőség?
Továbbá volt egy balatoni telkünk, melyet 2005.novemberében eladtunk. Ebből én (ez szintén a 3 gyerek tulajdona volt, kettőnk haszonélvezetével) kértem a volt férjemtől a rám eső részt, azonban ő azzal a kifogással, hogy ő dolgozott meg érte, és amig ő él addig senki nem kap, és vállalkozásba kivánja fektetni valamikor, ebből senkinek nem jár, nem akart adni. Végül 100 ezer Ft-ot kaptam, erről nem készitettünk elismervényt, hogy majd részletekben adni fog (de hát erre garancia nincs). Ezzel kapcsolatos a kérdésem, hogy rendelkezhet-e ő a teljes összeggel, és én megkaphatom-e a rámeső összeget, mit tudok ezzel kapcsolatban tenni.
A továbbiak a vagyonmegosztással kapcsolatos kérdéseim. Mivel a váláskor semmi ilyen vonatkozásu dolog nem került rögzitésre, csak a válási iratokban foglaltak szerepelnek azzal, hogy a "felek ingo- és ingatlanra vonatkozóan megegyeztek".
A váláskor pénzügyekről nem volt szó, ebben nem egyezkedtünk semmilyen módon. A volt férjemnek 2004.novembere óta van uj társa, akit idén márciusban szándékozik odaköltöztetni a családi házba (egy kisfiuval) ezidáig a hölgy nem lakott nála, volt férjem tartózkodott a hölgynél. Ezzel kapcsolatos a kérdésem. Tehát a válás óta eltelt több mint két év után mik az esélyeim
anyagiak vonatkozásában. A családi házzal kapcsolatosan nem akarok a tulajdonjogomról lemondani, de a két lakás értéke közt lényeges különbség van, ami ugy gondolom, hogy anyagilag engem megillet. Tehát ha odaköltözik az uj család, mint élettárs, és mint lehetséges házastárs, nekem és a gyerekeimnek mik az esélyeim a jövőre vonatkozóan (mint örökség, nekem pedig mivel nem történt vagyonmegosztás).
Tisztelettel, és előre is köszönöm.

Szerintem ti kérjetek, mivel neki nyilván nem sürgős, ő birtokon belül van. A szakértői vizsgálat az ingatlanon belül folyik, tehát oda csak az léphet be, akit ő beenged, ellenkező esetben birtokháboritás miatt eljárást indithat. Az, hogy anno a párod beengedte az ő párját, nem azt jelenti, hogy most ő is köteles beengedni Téged. Egyébként ráadásul a szakértői viszgálathoz nem szükséges a Te jelenléted, azonban a párod lehetőleg legyen jelen. Ha nagyon ott akarsz lenni, tanúként jelenj meg ott, és erre hivatkozz, talán ezt elfogadja, de erre sem köteles.

Válás , ingatlan témában már lentebb kaptam válszt. A segítségnek megfelelően meg is írtuk a levelet a férjem volt felesége ügyvédjének . A határidő a mai napon lejárt, és még nem jött válasz. Várjunk-e arra, hogy ő adjon időpontot arra vonatkozóan , hogy az ingatlanszakértővel mikor mehetünk, vagy mi kérjük. Kikötheti-e hogy ki lehet jelen az ingatlanszakértői vizsgálaton. Például,hogy én .mint a volt férj jelenlegi felesége nem lehet ott. Az ő jelenlegi élettársa beköltözésekor a férjemnek sem volt ellenvetése.
Ugye ez már csak kötekedés a részéről?
Köszönöm tisztelettel Iboly