Érdekes családjogi probléma

A lakhely szerinti Nyugdíjbiztosítási Pénztárral megállapodást lehet kötni a majdani nyugdíj érdekében, vagyis tetszőleges képzelt összegű havi nettó jövedelem után fizetni kell a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjmegállapítási járulékot - összesen valami 29%-ot havonta. Így az évek során további szolgálati időre lehet szert tenni.

Mellett semm akadálya munkát vállalni - khm feketén... (Abból meg meglesz a fenti fizetnivaló is.)

Vagy, és a fentiek helyett, a helyi önkormányzatnál megpróbálni elhelyezkedni házi ápolónak: ca. hasonló munkát kell végezni mint ahogy az apósát el kell látni - vagyis rajta kívül másokat is napközben. (Pl. bevásárlás, ebédhozás, takarítás, fürdetés stb.)

Ebben az esetben a minimálbér körüli fizetésre lehet számítani, jár mellé a TB ellátottság, éves szabadság stb. - és telnek a szolgálati évek.

Külön írom: esetleg eltartási szerődést kötni az apóssal esetleges ingatlan átadása érdekében. (Ehhez már ügyvédre szükség lesz.)

"Lisa"
laikus hozzászóló

Segítségkérés!

20 évi házasság után váltam el férjemtől,aki egy év különélés után meghalt. Egyedül maradt idős édesapját azóta gyermekeinkkel én gondozom. Volt férjem már több éve ápolási díjat kapott édesapja után, ami nekem sajnos a törvény szerint nem jár, mert én így már nem vagyok a papa "közeli" hozzátartozója.Gyermekeim nem tudják gondozni tanulmányaik miatt, és szociális otthonba nem szerettük volna beadni. Azt láttuk a legjobb megoldásnak, hogy majd én otthon maradok vele, feladtam a munkahelyemet, abban bízva, hogy majd az ápolási díjat nekem is megítélik, és utána rá kellett jönnöm, hogy nem jár.Nem pont az a 30 ezer Ft hiányzik, hanem, hogy az ápolási díj nélkül nem telnek a szolgálati éveim, és dolgozni mellette semmi esetre nem tudnék elmenni, mert állandó felügyeletet igényel.
A mai világban akkor az lenne a megoldás, hogy menjek vissza dolgozni, és adjuk be a papát szocotthonba? Dobjuk el a nagypapát, mert jog szerint már nem vagyok rokona?
Előre is köszönöm a válaszokat!

na ezt majd élőben megvitatjuk. Én pl azt gondolom, hogy nem sokkal inkább szerencsejáték, mint a sakk...

OFF
Azért alapvetően szerencsejáték. L. bővebben Ed Miller hasonlatát a curlinggal. Viszont az is igaz, hogy a puszta szerencse se sokat ér - hosszú távon.
ON

"Bélabá"
ő egy ragyogó versenyjátékos, ha valakinek volt esélye erre, akkor az ő volt. Ezt mondjuk kb a kiutazásuk előtt is megmondtuk, szóval ennyit arról, hogy mennyire szerencsejáték a póker :)

Traply Péter nevezetű.

Az Index.hu-n van fent hogy egy magyar fiatalember lett a világbajnok! (70 M Ft-nak megfelelő dollárt kapott mellé.)

élőben inkább csak barátokkal, meg a munkahelyemen szerveznek időnként kis tétű partikat, de ott nincs igazán képem nyerni :)))

Élőben túl nagyok a költségek a nyereségességhez, igaz, hogy általában gyengébbek is a játékosok, és azt az ember szórakozásból is játssza.

Szóval inkább csak online pókerezek, de ha összejön a jó társaság, akkor beülnék szívesen! Pl egy jó kiskocsmába is lehet, ahol a fogyasztásunkat

meg online is össze lehet hozni, ha van skype-od, egy-két heads-up-ra bármikor vevő vagyok mondjuk 100 dollár alatti tétig (10 centtől felfelé) priviben ha rámszólsz, tudok menni :))

OFF
Úgy emlékszem, te említetted a pókert valmikor. Játszol mostanában valahol? Vagy csak élőben?
ON

Peti32: ha benne vagy a születési anyakönyvi kivonatban, akkor nyilván te vagy az apa

kbs: nem tudom, ezen akkor én is elgondolkoztam

Wtf?! Érti valaki, a kedves hölgy min kapta fel a vizet? Ha igen, mondja el nekem is.

Ami pedig azt illeti, hogy nem voltam hasonló helyzetben: rofl. Szarva közt a tőgyit.

Peti, lehet hogy az anya iratott vele ilyen nyilatkozatot, de hogy ez érvénytelen, az biztos. Valószinűleg azért jegyeztek be képzelt apát, mert az anya azt mondta, hogy az apa ismeretlen. Kissé megvezettek téged, úgy látom...

Köszönöm a gyors reagálást, de csak most kerültem gépközelbe.
Az anya iratott vele a gyermek 2-3 éves korában egy nyilatkozatot, mely szerint lemond a gyerekről és a későbbiekben nem keresi. (Lehet, hogy ezért volt képzelt apa). Semmit nem kért tőle a születésétől fogva és azóta sem. Úgy gondolta, hogy ha az apa akarata ellenére megtartja a babát, és az apa nem volt kiváncsi a gyerekre éveken keresztül, akkor a későbbiekben már ne keressse. Úgy emlékszem nem tettem apasági nyilatkozatot se nem fogadtam örökbe, de akkor nem értem miként kerültem a születési anyakönyvi kivonatába. (Még egyszer utánanézek a papíroknak).

Peti nem tudom milyen lemondó nyialtkozatot tett a vér szerinti apa, mert az apaságról nem lehet lemondani. Teljes hatályú apasági nyilatkozatot csak abban az esetben lehet tenni, ha az apa ismereltlen.

nincs olyan, hogy lemondó nyilatkozat.
neked kell tudni, hogy örökbefogadtad-e, illetve tettél-e teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot. Ha igen, akkor természetesen fizetned kell amíg a gyermeketek nem önállósodik.

A gyermek nevét megváltoztatni meg lehet, csak mi értelme, azon kívül hogy a gyermeknek ártanátok vele?

Tisztelt Fórumozók!

A következő esetben kérném segítségeteket: 4-éve feleségül vettem akkori élettársamat, akinek volt egy kislánya. A kislányról a vér szerinti "édesapja" lemondó nyilatkozatot tett, tehát a születési anyakönyvi kivonatában "képzelt apa szerepelt". A házasságkötésünk előtt megkérdezte az anyakönyvvezető hogy az én vezetéknevemet viselje-e a gyermek, azt válaszoltam, hogy igen (nem emlékszem, hogy aláírtam volna nyilatkozatot ill. nem találok ilyet )A házasságot követően, az anyakönyvi kivonatába az én nevem szerepel mint apa._Wasp_ hozzászólásából úggy értelmezem, hogy úgymond örökbefogadtam a gyermeket.Abban kérném a segítségeteket, hogy jól értelmezem-e, és ha tettem ilyen nyilatkozatot, akkor hol járhatok utána.
Ilyen esetben mi történik akkor, (az érzelmeket félretéve), ha az évek folyamán megromlik a kapcsolat és vagy a gyermek, vagy a feleségem, vagy én úgy gondoljuk, hogy kerüljön le a nevemről.
Köszönettel:peti32

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Annyit még azért hozzáfűznék, h az Ön érzékenységét a kislányom sorsa iránt az is jól tükrözi, h "annak a gyereknek" hívta. Annak a gyereknek van egy édesanyja és egy csodálatos apja is, akik megfelelő választ kaptak _Wasp_-tól. Ennélfogva nem igazán értem, h pont családjogi kérdésekben, amikor gyermekek sorsáról van szó, miért kell valakinek ilyen stílusban írnia. Ha nekem szánta a választ akkor nekem kellett volna címeznie minimum és nem mellesleg nem annyira vicces a szituáció, mint ahogy az Önnek így kívülről tűnhet. Örülök, hogy Ön még nem volt ilyen helyzetben és így ilyen fölényesen tud nyilatkozni. Én személy szerint az ilyen embert több alázatra inteném.
Megint sokat tanultam. Köszönöm!

Üdvözlettel: vbmiri

Kedves _Wasp_!

Nagyon szépen köszönöm a választ! Sajnos ebből is az derült ki, amit már sejtettünk. Egyébként apasági nyilatkozatot mindenképpen csak akkor tehet egy férfi, aki nem biológiai apja a gyermeknek, ha a biológiai apa nem tette ezt meg. Máskülönben csak örökbe fogadhatná a kicsit. Azért köszönöm a hozzászólást.

Köszönettel:vbmiri

:)
No igen. A kedves kérdező épp azt nem közölte, hogy van-e annak a gyereknek jogilag apja. Pedig ettől függ a válasz. (Mint az az általad idézett szabályokból kihüvelyezhető.)

35. § (1) A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban állt. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.
(3) Ha a nő a házasságának vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatának megszűnése után újból házasságot kötött, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, az újabb házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet vagy bejegyzett férfi élettársat (a továbbiakban: férj) kell tekinteni, ha a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése és a gyermek születése között háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

36. § Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban, a gyermek apjának kell tekinteni

1. azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy
2. azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy

37. § (1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja.
(2) Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha

1. a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és
2. a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó.

(3) Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.

(4) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.

(5) Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

(4) Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.

39. § (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha

1. sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per sincs folyamatban, feltéve, hogy
2. a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és
3. a férj a házasságkötést vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el.

Üdvözlettel: a Fórum

Kedves Fórum!

Én egy olyan kérdésben szeretnék választ kapni(mivel már ezt is azt is hallottam), h tehet-e apasági nyilatkozatot egy apuka házasságkötés után is. Az alapsztori az, h a kislányomat egyedülállóként vállaltam, de azóta férjhez mentem (nem a gyermek vér szerinti apukájához) és azt a tájékoztatást kaptuk az esküvőnk előtt, h semmi akadálya sincs, h a házasságkötés után vegye nevére a férjem a kicsit s mivel elég rövid idő alatt szerveztük meg az esküvőt azzal a nyugalommal esküdtünk meg, h ráérünk ezt elintézni. Ehhez képest tegnap azt az információt kaptuk a gyámügytől, h most már csak örökbefogadási eljárást lehet indítani. Ezek után szeretnénk megtudni,h mi az igazság.
Nagyon nagy köszönettel várjuk a választ.

Először is mindenkinek el kellene döntenie, hogy mit szeretne.

Ha a férj el akar válni, és ez biztos, akkor ne halogassa. Minden, amit bizonyitékként fel akar használni, felhasználható, a felvételek is.

Tisztázni kellene, hogy a lakás amit a feleség kiad és a telek, ami a férjé, közös, vagy különvagyon (tehát a házasság alatt szerezték közös pénzből?).

A fiu próbáljon meg saját lábára állni. Beszélje meg a szüleivel, hogy ehhez esetleg milyen anyagi segitséget tudnak adni peren kivül, és jobb, ha fenntartja a békét.

Kérdéses az is, hogy a lány miért tart az anyjával?

Nem egyértelmű, hogy az anya, aki dolgozik és elég jól keres (nyilván ezért nem keveset dolgozik), miért is lenne köteles otthon főzni és mosni, miért nincs otthon munkamegosztás, hogy mindig az csinálja, aki épp legjobban ráér. Tehát az apa és a fiu is (a lány ahogy kivettem nem ott él).

Az sem egyértelmű, hogy a családi költségvetés mitől családi, ha abban csak az apa vesz részt (a történetből legalább is ez derül ki)? Ki vesz részt benne, mennyivel, és ki részesül belőle, mennyire?

Mi az oka a vitáknak?

A történet nagyon sántikál, és nagyon egyoldalu. Szerintem nem ártana mindenkinek a saját szerepét megvizsgálnia, hogyan tehet ő maga többet azért, hogy a viták megszünjenek, a problémák megoldódjanak.

Ha otthon helyrehozhatatlanul megromlott a viszony, akkor az okosabbikja fogja magát és elköltözik rokonhoz-, baráthoz- vagy albérletbe. Ezzel legalább a maga számára a továbbiakhoz viszonylagos nyugalmat biztosít. A bíróság a vagyon- ill. lakásmegosztást majd elvégzi.

Itt nem adunk pszichológiai tanácsokat.
Ha az apa válni szeretne, válóügyvédet kell felkeresnie.
A válóper sikerességéhez nem tudok tippeket adni, hiszen Ön nem írt a vagyonokról, így az ingatlanról sem.