örökségi probléma

Lenne egy nagy kérdésem a nemrégen elhunyt unokatestvérem örökségével kapcsolatban.
Nem mindennapi helyzet alakult ki, ugyanis a szülei már nem élnek, testvére, férje, gyereke pedig nincsen. Ennek értelmében az unokatestvérek örökölnek. Az anyai ágon van 9, míg az apai ágon csak 2 (a nővérem és én) unokatestvér van. A kérdésem az lenne, hogy érvényes-e ebben a helyzetben az ági örökség? Amivel nyilvánvalóan mi igencsak jobban járnánk. És, ha igen akkor mennyire egyértelmű, hogy a bíróságon majd ezt a határozatot fogják meghozni? Ja és még egy kérdésem lenne. Mindenre vonatkozik az ági örökség (készpénz, értékpapir, ingatlan, telek stb…)?
Előre is köszönöm válaszukat!

Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenôjérôl öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ági öröklésnek van helye testvértôl vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenôjétôl örökölte vagy ingyenesen kapta. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.

Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki

• arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg;
• az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra;
• a szokásos mértékû ajándékra.

Az örökhagyó halálakor meg nem levô (átruházott, veszendôbe ment, felélt stb.) ági vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye.

Ági öröklés csak azokra a vagyontárgyakra vonatkozik, amik az adott felmenői ágtól származtak az örökhagyóra. Elvileg bármi lehet, de a származás tényét annak kell bizonyítani, aki erre alapítja az igényét.

Vannak ilyen vagyontárgyak?

Bocsi mindenkinek, hogy én megismétlem a tanácsaitokat, de gyorsabbak voltatok nálam!

Végrendelet hiányában a törvényes öröklési rend lép életbe. Akkor jogosultak Önök az ági öröklésre, ha

• az örökhagyó (az Önök elhunyt unokatestvére) a vagyonát az apai nagyszüleitől örökölte vagy ajándékba kapta; vagy
• az örökhagyó apja a vagyonát az ő szüleitől örökölte vagy ajándékba kapta és az örökhagyó apja halála esetén az örökhagyó az apjától örökölte vagy ajándékba kapta az örökölt vagyont (továbbörökölte).

Nem esik ági öröklés alá az az ági vagyontárgy,

• ha nem a fenti módokon került az örökhagyóhoz (pl. az örökhagyó apja saját pénzéből vette vagy visszterhes szerződéssel szerezte meg vagyonát és az ő halála esetén a vásárolt vagyont az örökhagyó örökölte meg stb.);
• amely az örökhagyó halálakor már nincs meg;
• amely helyébe lépett vagy az értékén vásárolt vagyontárgyra (pl. a telek értékén vett autóra, eladott örökségén vett új vagyonra stb.);
• amely szokásos mértékű ajándék.

A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt. (Készpénzre nem szoktak ági öröklési igényt benyújtani, hiszen nem valószínű, hogy azt az apai nagyszüleitől örökölte vagy kapta, hanem azt maga szerezhette meg.)

Köszönöm szépen az eddigi segítségeket!
Közben utána néztem a rengeteg papír között. Van egy kertesház, amibe az elhunyt unokatestvérem lakott. Na most ez a ház az édesapja tulajdona volt és ő ezt a házat még szintén az édesapjától örökölte. Szóval elvileg így erre van ági öröklés. Igen ám, de az unokatestvérem a szüleivel eltartási szerződést kötött még anno. Viszont az édesapja halt meg először és ugye az ővé volt a kertesház. Szóval így van-e ági öröklés a kertesházra, vagy nincs?

Nem vagyok jogász, de szerintem ha a kertes ház eltartási szerződés tárgya volt (s az apa meghalt, ezáltal a szerződés teljesüléssel szűnt meg (valószínűleg)), akkor ez sem nem öröklés, sem nem ingyenes juttatás az örökhagyó viszonylatában. A kertes ház nem volt a hagyaték tárgya (mármint az örökhagyó unokatestvér édesapja hagyatékának tárgya annak halálakor).

Kvázi visszterhesen hárult rá (az unokatestvérre) a vagyon: ő adott eltartást; az édesapja meg cserébe a házat. (Már ha adott eltartást az unokatestvér. Mert ha ez burkolt ajándékozás volt, akkor az örökhagyó unokatestvérre való hárulás ingyenességének bizonyításával az ági öröklési igényt alátámasztani lehet. Szerintem.)

És szerintem - hacsak az eltartási szerződés burkolt ajándékozási voltát nem sikerül bizonyítani - itt az ági öröklés nem jön számításba, hanem - végrendelet hiányában - a törvényes öröklés érvényesül.

Sajnos, az eltartási szerződéssel szerzett ingatlan után nem lehet ági öröklés címén igényt benyújtani.

De így sem veszítettek semmit, hiszen a törvényes öröklés szerint Titeket a vagyon 50%-a illet meg (persze le kell vonni a temetési költségeket).

Jolly

Az, hogy lehet, hogy így is minket illet a vagyon 50%-a? Hiszen 11 unokatestvér van.

Megint keresgéltem: "Törvényes örökösök a követ­kező sorrend szerint: 1. az örökhagyó leszármazója, 2. leszármazó hiányában a házastárs; 3. ha egyik sincs, ak­kor a szülők, 4. szülők hiányában a nagyszülők, 5. nagyszülők hiányában azok leszármazói, 6. ezek hiá­nyá­ban a távolabbi felmenő rokonok. Ha a rokoni kör­ben örökös nincs, az örökös az állam.
Sajátos öröklési eset az ági öröklés. Erre akkor kerül sor, ha a törvényes örökös nem leszármazó."

Tehát ezekszerint a mi esetünkben egészen el kell menni a nagyszülőkig és utána azok leszármazottait kell nézni (tehát minket). És a nagyszülőknél már feleződik a vagyon? Vagy nem? Én ebbe beleőrülök! :)

Sheva!

Ha jól értem, akkor volt egy unokatestvéred, aki meghalt. Õ a te egyik szülőd testvérének a gyermeke volt, nem? Vagyis első unokatestvéred.

Az elhalt unokatestvéred egyik nagyszülője sem él; és az elhalt unokatestvéred édesanyja és édesapja sem; az édesanyjának pedig voltak - ma már nem élő - testvére(i), aki(k)nek vannak gyermekeik, mégpedig szám szerint és összesen 9.

Jól értem?

Ha igen: az, hogy 11 unokatestvér van, nyilván csak az elhalt unokatestvéretek (az örökhagyó) pozíciójából igaz, mert az ő édesanyjának unokaöccsei és unokahugai nektek (a nővérednek és neked) nem unokatestvéreitek.

Elhalt unokatestvéretek (az örökhagyó) után - leszármazó és házastárs hiányában - a szülei örökölnének, de ők már meghaltak. Mégpedig fele-fele arányban örökölne az apja és az anyja. Gondolom, hogy az örökhagyónak sem élő testvére, sem testvérének leszármazója nincsen. Tehát sem szülei, sem testvérei, sem unokaöccsei nincsenek.

Ekkor "indul meg" a vagyon egy szinttel felfelé: az örökhagyó nagyszüleinek szintjére. Az örökhagyó édesanyjának apja és anyja fele-fele arányban örökli összesen a hagyaték felét (hiszen gyermekükről, az örökhagyó édesanyjáról rájuk kettőjükre összesen a hagyaték fele háramlott).

Az örökhagyó édesanyjának szülei már nem élnek, tehát lefelé, a leszármazóik irányába indul el az örökölt vagyon (összességében a hagyaték fele).

Az örökhagyó édesanyja nagyszüleinek pedig nincs élő leszármazója, viszont van 9 unokája, akik az ő részüket öröklik. Tehát kilencük összesen a hagyaték felét.

Ugyanezt a "játékot" eljátszva azzal a kis különbséggel, hogy az örökhagyó (már nem élő) édesapja a ti egyik szülőtöknek a testvére volt, és az örökhagyó édesapjának szülei, testvérei sem élnek, csak egyik testvérének leszármazói, azaz ti: látható, hogy az örökhagyó apai ágán "elindult" fél hagyaték együttesen illet titeket (vagyis fele-fele arányban téged és nővéredet). Persze mindennek az a feltétele, hogy azok, akiket említettem a feltétel-láncban: ne legyenek életben, és a rokonsági viszony úgy alakuljon, ahogy azt leírtam. (Remélem, jól következtettem.)

Ezért írta Jolly azt, hogy "Titeket a vagyon 50%-a illet meg".

Egyetértek vzolival, köszönöm, hogy ilyen hosszú, érthető tanácsot adtál Shevának.

Nagyon szépen köszönöm én is ezt a hosszú választ! Igen, jól értettél mindent, pont így van a családi ág. Remélem, hogy majd a bíróságon is ez a döntés fog születni!

Azért azt figyelembe kell venni, hogy a szülô örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenôjérôl hárultak az örökhagyóra. A kiesô szülô helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek. Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülô, sem szülôi leszármazó nincs, a nagyszülô, ha nagyszülô sincs, az örökhagyó távolabbi felmenôje örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenôjérôl hárult az örökhagyóra. Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.

Vagyis: ha nagyszülők más nem élnek, akkor itt nme lesz ági öröklés, mert az unkatestvér nem ági örökös.

Tehát ezekszerint a nővérem és én mégsem kapjuk meg a vagyon 50%-át? Vagy attól függetlenül, hogy nincs ági öröklés, szintén minket illet az 50%? Most megint elbizonytalanodtam.
Azért nekem nem lenne mindegy, hogy a teljes vagyon 11-ed részét kapom meg, vagy a fél vagyon felét.

A fél vagyon felét, ugyanis leszármazóknak, házastársnak, szülôknek és szülôk leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlô részekben az örökhagyó nagyszülôi. Az öröklésbôl kiesett nagyszülô helyén pedig ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kiesô szülô helyén ennek leszármazói.

Ok, köszönöm. Már csak az lenne a kérdésem, hogy: Teljesen biztos, hogy ez a döntés fog születni a bíróságon is? Vagy lehetnek azért kiskapuk is...

Bíróság akkor van, ha nincs egyetértés a hagyatéki tárgyaláson, amelyet a közjegyző előtt tartanak meg!!!

Megkaptátok az idézést a hagyatéki tárgyalásra???

Ott nagyon kell figyelnetek, ha nem az 50%-ot kapjátok meg, mondjátok el a közjegyzőnek azt, amit vzoli írt. Eredménytelen tárgyalás után kérjétek a bírósági útra való terelést, akkor kell már ügyvéd.

ui Obudafannak (2005.12.28. 12:13:21) üzenetre, hogy az elhunyt vagyonát eltartási szerződéssel szerezte meg, ezért nincs náluk ági vagyon

Jolly

Rendben, akkor nagyon fogunk figyelni!
Igen megkaptuk. Két hét múlva lesz a hagyatéki tárgyalás. Köszönöm mégegyszer a segítségeket!

Lenne megint egy kérdésem. Jolly egyik fórum bejegyzésével kapcsolatban, miszerint:

"Sajnos, az eltartási szerződéssel szerzett ingatlan után nem lehet ági öröklés címén igényt benyújtani."

A kérdés az, ha mi perre megyünk, hogy erre az ingatlanra legyen érvényben az ági örökség, akkor megnyerhető-e a per vagy semmi esély?
Ugyanis egyértelmű, hogy ez csak egy szinlelt eltartási szerződés volt. Mert ezt a szerződést egyértelműen csak azért kötötték, hogy kevesebb illetéket fizessen az elhunyt unokatestvérem.

Lehet, de NEKTEK be kell bizonyítani a színlelt szerződés jelenlétét.

Be kell bizonyítanod, hogy azért kötöttek ilyet, hogy kevesebb illetéket fizessenek.

Be kell bizonyítanod azt is például, hogy az unokatestvér valójában nem tartotta el szüleit.

És nagyon fontos, ha ági öröklést akarjátok, akkor a közjegyző elött kell kérni az igényérvényesítést, mielőtt kitűzi a tárgyalás időpontját.

Mivel az érintettek meghaltak (az unokatestvér és a szülei is), így az eltartás szerződést nagyon nehéz megtámadni.

És a bírósági gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő az eltartási szerződések sikeres megtámadása (vagyis a bíró csak nagyon indokolt esetben teheti meg ezt). Nálad nem látom azokat a körülményeket, amelyek alapot adnak a szerződés megtámadásának. (ellenkező esetben mindenki sikeresen megtámadná az eltartási szerződést a mai világban, ami nem elfogadható...)

Ági öröklést unokatesrtvér nem kérhet, mert az unokatestvér nem lehet ági örökös. Ez az alapvető probléma, amit akkor sem lehetne orvosolni, ha a színleltséget lehetne bizonyítani. E mellett teljesen felesleges is, mert a törvényes , nem ági öröklési rend szerint is az öröklésbôl kiesett nagyszülô helyén pedig ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kiesô szülô helyén ennek leszármazói. Éppen ezért teljesen mindegy, hogy a másik ágon hány unokatestvér van, ez csak azon az ágon aprózza el az öröklést, illetve a tulajdoni lap nem lesz valami szép, de azt meg közös tul. megosztási perben lehet orvosolni. Mindenesetre a hagyaték 1/4-1/4-ét fogja Sheva és testvére örökölni, de nem ági öröklés alapján.

Ági öröklésre akkor lenne jogosult Sheva, mint unokatestvér, ha az elhunyt unokatestvér örökölte volna az apja vagyonát, de csak akkor ha az az apja szüleié, vagyis Sheva nagyszüleié volt.

Ha sikerülne az eltartási szerződés megtámadása, akkor lehetnek ági örökösök Sheva a testvérével, ezért nem értem Obudafan hozzászólását. A törvény nem írja elő azt, hogy az unokatestvér nem lehet ági örökös.

A Ptk. taxatíve felsorolja, ki lehet ági örökös, és az unokatestvért nem említi. Ha pedig ági örökös nincs, akkor a rendes öröklés szabályai szerint lehet örökölni:

612. § (1) A szülô örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenôjérôl hárultak az örökhagyóra. A kiesô szülô helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek.
(2) Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülô, sem szülôi leszármazó nincs, a nagyszülô, ha nagyszülô sincs, az örökhagyó távolabbi felmenôje örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenôjérôl hárult az örökhagyóra.
(3) Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.

Így tehát unokatesrtvér nem lehet ági örökös. Még egyszer mondom azonban: jelen esetben teljesen felesleges lenne az ági öröklés, mert a rendes öröklési szabályok szerint is megkapja a hagyaték 1/4-ét.