Igazad van, de van egy kiskapu. Te hogyan értelmeznéd ezt a paragrafust? A testvér leszármazója unokatestvérnek minősül!
(2) Ági öröklésnek van helye testvértõl vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenõjétõl örökölte vagy ingyenesen kapta.
Nincs ilyen "kiskapu". Az unokatestvér nem a testvér leszármazója. Testvér leszármazója az unokaöccs/unokahúg. Ez egyébként is csak akkor alkalmazható, ha az, aki hivatkozik rá, lehet ági örökös, vagyis ha valaki az unokaöccsétől örökölt/ajándékba kapott valamit, és örökhagyóvá válik, és van felmenője, vagy testvére.
Nem lehet az ági öröklés rendszeréből egy szabályt így kiragadni, mert ezzel csak téves eredményre lehey jutni. Azt, hogy ki lehet ági örökös, a törvény abból a szakaszából lehet megtudni, amelyik azt rendezi, hogy ki lehet ági örökös, és nem abból, amelyik azt rendezi, hogy milyen vagyontárgy eshet ági öröklés alá.
Az tény, hogy így Sheva elesik az ingatlan értékének felétől, de amitől félt, hogy a másik ágon levő 9 örökös kettejükkel szemben túlnyomó erővel fog bírni, alaptalan.
Ha már így említve lett;
egy (szerintem) érdekes - bár kissé rövid - szöveg az ági öröklés és az ősiség kapcsolatáról; ill. a XIX. század második felében lezajlott öröklési jogi kodifikációs elképzelések összecsapásáról és a jelenlegi ági öröklési rendszer körvonalazódásáról:
Obudafan, köszi, már értem. A nagyszülőknél nincs helyettesítés. De kérdezem, hogy biztos, hogy Sheva testvérével 50%-ot kapnak a hagyatékból.
Olvasd el az alábbit, nagyon meglepődtem!
www.hhrf.org/…04031009.htm
„3. Az elsô unokatestvér utáni öröklésrôl
A Polgári Törvénykönyv 675. szakasza mondja ki azt, hogy azoknak a hagyatéka, akiknek testére vagy ezek leszármazói, valamint felmenôi nincsenek, többi oldalági rokonaira száll, azzal a külön szabállyal, hogy a közelebbi rokon a távolabbi rokont kizárja az örökségbôl.
Ha tehát az elhunyt után csak elsô unokatestvérek maradtak, ôk öröklik unokatestvérük egész vagyonát, de nem a törzsöröklés szabálya szerint, hanem egyforma arányban.
A magyarázat egyszerû: ez esetben nem az egyenes ágon vagy oldalágon lefelé érvényesülô képviselet jogintézményével állunk szemben (amikor az örökös az örökhagyó elôtt elhalt gyermek helyébe lép, ôt képviselve), hanem a saját jogra épülô, a rokonságra alapozott örökléssel, amikor a hagyatékot az unokatestvérek úgy kapják ki, hogy mindenki egyforma nagyságú részt örököl. (Például, két, különben testvér örökös, itt unokatestvéri minôségükben fejenként 1/3–1/3 részt kapnak, akárcsak az az unokatestvér társörökösük, aki szüleinek egyedüli gyermeke. A felhozott példa valós; évekkel ezelôtt találkoztam vele, amikor az elhibázott örökösi bizonyítványt a fenti szabályt nem jól ismerô és helytelenül alkalmazó közjegyô végül nagy nehezen, többszöri megkeresésre kijavította!) ”
Ezek szerint Sheva mégiscsak 1/11-ot örökölne csak. Most teljesen zavarban vagyok, azt hiszem, újból kellene átnéznem az egész öröklési törvényt!!!
Ha jól látom, a belinkelt oldal a román jogot elemzi, a "Romániai magyar szó" c. lapról van szó. Itt viszont nem merült fel olyan körülmény , ami miatt a román jogot kellene alkalmazni, ezért bátorkodom javasolni a magyar jog alkalmazását. A magyar jogban viszont a második parentélában egyszerű helyettesítési szabály van, így Sheva 1/4-et fog örökölni.
Tudom :) csak kíváncsi voltam, hogy mennyire vagy jó megfigyelő.
Sheva, a hozzászólások alapján csak törvényes öröklés címén juthatsz a 25%-25%-hoz testvéreddel.
Ági öröklésre sajnos nem lesztek jogosultak, ha sikerülne megtámadnotok az eltartási szerződést, akkor sem.
Sheva, örömmel vennénk, ha beszámolót írnál nekünk a két hét múlva kezdődő hagyatéki tárgyalásról!
Mindenkinek BÚÉK!
Még csak holnap lesz a hagyatéki tárgyalás, amivel kapcsolatban még egy kérdésem lenne.
Megtörtént a megegyezés (ami még nem hivatalos, csak magunk között történt), hogy az elhunyt unokatestvérei mit fognak örökölni. A testvéremmel mi kapnák azt a házat, amiben az elhunyt lakott.
A kérdésem az lenne, hogy lemondhatunk-e a testvéremmel úgy a fiam javára, hogy ne kelljen utána illetéket fizetni?
öröklési szerződéssel kapcsolatban lenne kérdésem.
Azt szeretnén tudni, hogy az öröklési szerződést nem ági örökös, hanem egy albérlő, aki az én tulajdonomban lévő házban lakik anyuval, aki a haszonélvező, megtámadhatja -e?
Szüleim 1990-ben kötöttek velem örökösödési szerződést. Apu 98.-ban elhunyt az ingatlan nevemre került, anyu a haszonélvező. Mivel anyu nem hajlandó hozzám költözni, én adavettem egy albérlőt, hogy ne legyen egyedül. Már a hideg is kiráz ha rágondoloSzerintem nem, kivéve, ha az öröklési szerződés hiányában örökölne bármit is.
De mire menne ezzel az albérlő? Az anyukának amúgy is a haszonélvezet jár, a gyermeknek amúgy is a tulajdonjog jár, tehát a törvényes öröklési rend szerint is ugyanez lenne az eredmény...
Szia Lala! Kösz a választ. Azon aggodalmaskodom, ha esetleg az albérlő tanukat szerez hogy Én nem törödöm anyuval, / nem én fözök, takaritok, stb/ akkor megtámadja a szerződést, amiben az szerepel , hogy ezeket nekem kellene csinálnom.
Hetente 2-3 alkalmmal elmegyek, meglatogatom neha viszek kaját is, de amit én főzök az soha nem ízlek neki, pedig mások által jól sütök fözök. A mosást vasalást én végzem, de a takarítással úgy vagyok , hogy nem fogok egy albérlő után takarítani, amikor ingyen lakik ott. Ki dobnám de anyu nem engedi.
Leginkább esetleges testvéreidnek lenne oka egy öröklési szerződést megtámadni, ha a kötelesrészt sem kapják meg. Az albérlő szempontjából ha bekövetkezik az öröklés, akkor legfeljebb akkor lenne értelme, ha egy későbbi dátumú végrendelet is előkerülne, amelyben ő az örökös.
Vagy ha összeházasodik a kedves mamával...
Fatima: ha édesapád halála után az ingatlan egyes egyedül a te nevedre került - vagy már azt megelőzően az örökösödési szerződéssel -, és anyukád csak mint haszonélvezője az ingatlannak, akkor ő akár "turbékolhat" is az albérlővel... Édesanyád halál után TE mint tulajdonos az albérlőnek utilaput kötsz a lábára: ajánlott-tértivevényes levélben felszólítod, hogy 30 napon belül költözzön ki, az albérletnek vége. (A tulajdonodat bírtokba kívánod venni.)
A körülmények lényeges változása!
Ha az albérlő nem cuccol, a felszólítást megismétled, de most már csak 15 napos határidővel. Ha még akkor sem, akkor az önkormányzatnál feljelented, és onnantól bírtokháborítás miatt zúditják majd rá a szabálysértési bírságokat.