rituska!
Megoldható, de erről külön meg kell állapodni, és ha már bírósági végrehajtás folyik, a bírósággal - ha ez bármiért nem lenne lehetséges, a gyámhatósággal - jóvá kell hagyatni a megállapodást.
Sziasztok!
A következő kérdésben kérném a segítségeteket. Gyermektartásdíj végrehajtásáról van szó.
G.J adós ellen indult végrehajtási ügy
G.J elhunyt és előző házasságából született gyermeke után nem fizetett tartásdíjat. A tartásdíj végrehajtásáért jogutódként az örökösök (3 gyermeke) lett megjelölve, és természetesen a hagyatékátadó végzés alapján ők 3an egyetemlegesen felelnek a hagyaték tárgyaival. A hagyatékot a bíróság egy ingatlanban jelölte meg.
Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben a tartásdíj végrehajtása milyen formában foganatosítható?
Ha az örökösök lemondanak az őket megillető ingatlanrészről, akkor ezzel a tartozás kiegyenlíthető? Vagy ezt külön kérelmezni kell?
Egyébként az állam által előlegezett tartásdíj és járulékai összege 41.716 Ft.
Előre is köszönöm a segítséget!
kedves hozzáértők!
bíróság megítélte a tartásdíjat, eddig az adós tartozása negyedmillió forint. kérdésem az, hogy hogyan lehet megigényelni az állam általi megelőlegezést? adós nem fizet, és a végrehajtó se tudná lefoglalni semmijét, mert nincs semmije sem. rendőrségi feljelentés mit vonna maga után?
boborján
Ha megvan a rózsaszín csekk, és az fedezi a teljes összeget, akkor azt beszámíthatod a tartozásba, vagyis követelheted a munkabéredet a munkáltatótól.
Sziasztok!
Válás után az első hónapi gyerektartást még nem vonták le a fizetésemből, mert még nem kapta meg a munkáltatóm a határozatot.
Rózsaszín csekken feladtam a volt feleségemnek.
Õ közölte velem, hogy nem érdekli, és megállapodott a munkáltatómmal, hogy a következő havi fizumból 2 havi gyerektartást vonnak le.
Lehetséges ez?
Milyen alapon nem fogadja el a csekken küldött gyerektartást?
Én tudomásom szerint ugyanazzal az ugyintézővel beszéltem a munkahelyemen, mint ő.
Kinek a szava számít?
Köszönöm a válszokat!
Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §-ának (2) bekezdésében említett szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára elôkészítô szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a fôiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentôsége; nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás.
Nem köteles a szülô tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha
A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni.
A Legfelsôbb Bíróság a tanulmányait folytató gyermek tartási igényének és a tartás mértékének kérdésével már több állásfoglalásában foglalkozott. Ezek az állásfoglalások a továbbtanuló kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdéseket rendezték annak a mûvelôdéspolitikai szempontnak a figyelembevételével, amely szerint indokolt törekvés az általános iskola elvégzése után a középiskola elvégzése, illetôleg az azzal azonos képesítés megszerzése. Minthogy az ezzel kapcsolatos tanulmány végzése általában a gyermek kiskorúságának idejére esik, a tartásra köteles szülôre irányadó a Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése szerint az a rendelkezés is, hogy a szülô a saját szükséges tartásának a rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami a közös eltartásukra rendelkezésre áll. A kialakult ítélkezési gyakorlat a középiskolai tanulmányok végzésének idejére a tartásra való jogosultságot és kötelezettséget változatlanul fennállónak tekinti az esetben is, ha a kiskorúság idején megkezdett középiskolai tanulmányok befejezése valamilyen okból a gyermek nagykorúságának elérése utáni idôre is átnyúlik.
Kérdéses azonban, hogy a munkaképes nagykorú gyermek tanulmányainak folytatása esetén milyen feltételek mellett és milyen mértékben követelhet a szülôjétôl tartást.
A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése tartásra jogosultnak tekinti a munkaképes leszármazót is, ha erre szükséges tanulmányainak folytatása érdekében rászorul. Ilyen esetben a gyermek nagykorúságának elérése után is jogosult a tartásra. A továbbtanuláshoz fûzôdô egyéni érdek összhangban áll a társadalom érdekével, s e kettôs érdek érvényesülésének elômozdítását zavartalan családi kapcsolat esetén a szülôk maguk is alapvetô erkölcsi kötelességüknek tartják. A családi kapcsolat meglazulása vagy felbomlása azonban nem lehet indok arra, hogy az említett érdekek háttérbe kerüljenek, különösen nem abban a vonatkozásban, hogy a családi kapcsolat alapján tartásra kötelezett szülô a gyermeknek és a társadalomnak az érdekét figyelmen kívül hagyja.
A gyermek rendszerint gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképzôben folytatja tanulmányait. A középiskolai tanulmányok sikeres elvégzése után azonban sor kerülhet valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges további tanfolyamnak a végzésére (pl. gyors- és gépíró, nyelv-, számítástechnikai, menedzserképzô tanfolyam stb.), valamint fôiskolai, egyetemi tanulmányok folytatására a fôiskola, egyetem nappali tagozatán. A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a szükséges tanulmányok folytatásán általában az életpályára elôkészítô szaktanfolyamnak, valamint a fôiskolai és egyetemi tanulmányoknak a végzését is érteni kell, ezért e tanulmányok folytatásának idejére az arra rászoruló munkaképes leszármazó is jogosult a tartásra.
Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott életpályára elôkészítô tanfolyamra, fôiskola, egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett s arra képes szülô nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek munkaviszonyt létesítsen, és tanulmányai költségeirôl, valamint megélhetésérôl maga gondoskodjék.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentôsége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerûen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a fôiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelôzôen megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
Ha a középiskolai tanulmányok végzését követôen hosszabb idô telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a fôiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülôtôl elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elô. E vonatkozásban jelentôsége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kiesô idôben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelôzôen hosszabb idô alatt akkori életkörülményeinek megfelelôen választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülôtôl, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az idôre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérô vagy magasabb képzettség megszerzését igénylô újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettôl elvárható (pl. a megszerzett képesítés az idôközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja).
A fôiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fûzôdô egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tôle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülô tartási terheit enyhítse. Megfelelôen együtt kell mûködnie a gyermeknek és szülôjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetôségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenôleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetôségére is vezethet.
A már említett általános mûvelôdéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha fôiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülôknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a fôiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellô ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülôktôl elvárható-e.
A családi kapcsolatból eredô jogok és kötelezettségek vonatkozásában - így a tartás jogát és kötelezettségét illetôen is - különös jelentôsége van az erkölcsi követelményeknek. Erre is tekintettel mondja ki a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A törvény azonban közelebbrôl nem határozza meg, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet az érdemtelenséget megállapítani.
Az említett erkölcsi követelmény szem elôtt tartásával az összes körülmények beható mérlegelésével kell megítélni a továbbtanuló gyermeknek a tartásra kötelezett szülôvel vagy vele együttélô közeli hozzátartozójával szembeni nem megfelelô magatartását is. A nagykorú gyermektôl fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizetô szülôjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelô magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellôen értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó a fôiskolai, egyetemi tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek, ha neki felróhatóan a tartásra kötelezett szülôjével vagy vele együttélô közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít. Gondosan vizsgálni kell azonban, hogy a magatartást milyen ok és körülmény váltotta ki, különösen azt, hogy a kötelezett magatartása idézte-e elô, végül, hogy az a gyermeknek a társadalmi felfogás szerint valóban súlyosan felróható-e.
A Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése szerint a szülô csak a kiskorú gyermekét köteles saját szükséges tartásának rovására eltartani. A fôiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása - legfeljebb pár hónap kivételével - a gyermek nagykorúságának idejére esik, tehát irányadó az az elv, hogy a szülô nem köteles a gyermeket eltartani, ha ez saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyezteti. Erre tekintettel fôiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása esetén mindig vizsgálni kell - a rászorultság mellett - a tartásra kötelezett szülô teherbíró képességét, figyelemmel kell lenni a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaira és az ôt terhelô kötelezettségekre.
A munkaképes nagykorú gyermek részére - szükséges tanulmányai folytatásának idejére - fizetendô tartásdíj mértéke szempontjából a gyermek szükségleteit, a tartásra köteles szülô teherbíró képességét, továbbá azt kell figyelembe venni, hogy a másik szülôtôl - vagyoni, jövedelmi, kereseti viszonyaira, családi és személyes körülményeire tekintettel - mennyiben várható el, hogy ô is hozzájáruljon a továbbtanulás költségeinek fedezéséhez. A tartásdíj mértékének megállapításánál egyik tényezô a továbbtanuló gyermek indokolt szükséglete. E vonatkozásban figyelemmel kell lenni a gyermeknek a továbbtanulással szükségképpen együttjáró kiadásaira, de számításba kell venni mindazt a támogatást is, amelyet az állam, a társadalom nyújt (állami, társadalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelyezés, az étkezés terén nyújtott kedvezmény), a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (korrepetálásból eredô rendszeres jövedelmét stb.) és vagyonát.
A gyermektartásdíj mértékének további tényezôje a tartásra kötelezett szülô teherbíró képessége. Amint arra már utalás történt, a szülô a munkaképes nagykorú gyermek tartása érdekében nem köteles saját szükséges tartását és kiskorú gyermekének szükséges tartását megszorítani. A tartásra kötelezett szülô és kiskorú gyermekének szükséges tartását illetôen jelentôsége van a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyoknak, a családi és személyes körülményeknek, s ezek gondos mérlegelésével kell elbírálni, hogy adott esetben a nagykorú munkaképes továbbtanuló gyermek részére a szülô tartásdíj fizetésére milyen mértékben képes.
Ja bocs pl. ha nem jár suliba, etc.
kössz!
Az rendben van, de nem találom, a a jogi definíciókat az indokokra.
Milyen okból szüntetnék meg azt a gyerektartást?
(Egyébként az a törvény, amely az elrendelését lehetővé teszi: a családjogi.)
Üdvözlet!
A kérdésem: a gyerektartásdíj megszüntetéséhez milyen törvényi háttér ad útmutatást?
Elöre is köszi!
Ozorai!
Akkor lehet egyenlőtlenül megosztani, ha ez indokolt. Ha pl. valamelyik gyermek tartósan beteg, vagy fogyatékos, és ennek állandó költségei vannak, akkor ő többet kap. De általában a gyermekekre, ha ilyen indok nincs, azonos tartásdíjat állapítanak meg.
adrivik!
Akkor kérheti, ha a bíróság nála helyezi el a gyermeket, vagyis megváltoztatja a gyernek elhelyezését. Erre akkor lenne lehetőség, ha a párod alkalmatlan lenne a nevelésre, erre pedig a leírtakból nem lehet következtetni.
Sziasztok!
Az ex-férjem két kiskorú (8 éves) ikrei után fizet 12,5-12,5% tartást. Váláskor nem sikerült a tartásdíjban megegyeznünk így most perben kértem a megállapítását. Három közös kisgyermekünk után kellene fizetnie. Keresetet nyújtottam be amit az első feleség és az ex elutasított. Arra hivatkoztak mind a ketten, hogy az ikrek nagyobbak és több a kiadásuk. Meg a bírói gyakorlatban is ez így van.
Én kértem, hogy az 50%-ot öt felé osszák el egyenlő arányban azaz 10-10% minden gyerkőcnek. Õk ezt nem találják méltányosnak és csjt-re is hivatkoznak (csjt. 69/C § /1/)
Az ikrek 8 évesek, az enyémek 6, 5, éves és fél éves.
Mi a helyzet ilyenkor? Lehet egyenlőtlenül elosztani az 50%-ot?
Sziasztok!
Szeretném a segítségeteket kérni, a következő helyzetben.
Egy apuka, aki történetesen a párom, 5 éves kora óta neveli egyedül a kislányát, aki most már 16 éves. Volt felesége hol fizetett gyerektartást hol nem, de az utóbbi másfél évben egyáltalán nem. A párom a saját és lánya nyugalma érdekében (bírósági herce-hurca) inkább nem kérte hivatalosan a gyerektartást (szóban többször emlitette, de csak igérgetés volt a válasz) és megpróbált megélni a kevés fizujából és a csp-ből a gyerekkel.
Jelenleg a volt feleség megélhetésként tekintve a lányára, jó kis "akna munkát " végezve,magához édesgette és el akarja vinni. Õ most munkanélküli 3 hónapja, lakása sincs egy korábbi házasságából született gyermekénél él.
A kislány, aki mint írtam 16 éves, egyértelműen el akar menni, mert az iskolában is gondjai vannak az új környezettől "csodát" remél és az anya könnyelmű élete tetszik neki. Mivel már be is gyógyszerezte magát,(ez egy regény volna, de elég próblémás a gyerek az utóbbi időben, cigizés, kritika nélküli kapcsolatok fiúkkal, bukás) a párom úgy döntött nem tartja vissza. Elege lett a harcból.
Kérdés: Ha elmegy a lánya, a volt feleség kérheti a gyerektartást, annak ismeretében, hogy Õ másfél évig nem fizetett semmit. Van-e számunkra pozitív megoldás.
Fellebbezést biztosan nem, mert az nem jogerős határozatok ellen lehet. Viszont a gyermektartásdíj összegének megváltoztatását kérheti - de az független ettől. Az, hogy az apa képes és hajlandó egyösszegben előre kifizetni az egy évre járó díjat, önmagában még nem indok rá, hogy a bíróság megemelje. Azért nem úgy van az, hogy "amíg bele nem szakad".
Sziasztok!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy, ha az apa a menyasszonyával hitelt vett fel (a menyasszony nevén fut) és ki szeretné fizetni erre az évre egyösszegben a gyerektartást, akkor a volt feleség be tud adni a bíróságra egy fellebbezést, hogy, ha erre van pénze, akkor magasabb gyerektartást is fizethetne?
Köszi előre is a választ!
„ingatlanja velem közös (gondolom, ahhoz így nem nyúlnak)”
Ha az a "közös" közös tulajdont jelent, akkor nagyon is.
Félreértettél:) nem tőlem vált el, hanem az exfeleségétől...
Szóval ha ő nem tud fizetni az exfeleségnek, akkor az vlszinűleg bead egy keresetet a bíróságra? És aztán a bíróság onnan fogja levenni, ahonnan tudja?
Csak egy autó van a nevén, ingatlanja velem közös (gondolom, ahhoz így nem nyúlnak), bankszámlán semmi....
hm?
Köszi!!!
Ha elmaradása van, azonnal egy be egy végrehajtási kérelmet az elsőfokon eljárt bírósághoz, és majd a végrehajtó megtalálja, hogy miből tud végrehajtani, bankszámláról, ingóból, ingatlanból, stb.
Sziasztok,
bár biztosan megtalálnám a választ a kérdésemre, de sajnos most nem áll módomban végigolvasni a fórumot.
Párom elvált, 48.000 Ft-os tartásdíjat állapítottak meg. Azonban nincs jövedelme. Ilyenkor mi a gyakorlat? Mondjuk. pl. elárverezik az autóját? Vagy ilyenkor nincs fizetési kötelezettsége?
Ha esetleg lesz majd munkája és jövedelme, akkor egyösszegben az egész elmaradását pótolnia kell?
Kérlek, segítsetek, hogy ezesetben hogyan szoktak működni ezek a dolgok?
Előre is köszönöm.
Hát mivel Pp. Kommentárt olvasol, nyilván Pp-t is, így csak emlékeztetőül: :)
238. § (1) Ha a fellebbezési határidô valamennyi féllel szemben lejárt, illetôleg, ha a fellebbezést valamennyi fél hiánytalanul benyújtotta, az elsôfokú bíróság azt a per összes irataival együtt legkésôbb nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz. Ha a 235. § (2) bekezdésében foglalt intézkedésre került sor, a határidôt annak teljesítésétôl kell számítani. Ha a fellebbezés a határozatnak elôzetesen végrehajthatóvá nyilvánítása ellen is irányul, a fellebbezést azonnal, már a fellebbezési határidô lejárta elôtt fel kell terjeszteni.
238. § (1) Ha a fellebbezési határidô valamennyi féllel szemben lejárt, illetôleg, ha a fellebbezést valamennyi fél hiánytalanul benyújtotta, az elsôfokú bíróság azt a per összes irataival együtt legkésôbb nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz. Ha a 235. § (2) bekezdésében foglalt intézkedésre került sor, a határidôt annak teljesítésétôl kell számítani. Ha a fellebbezés a határozatnak elôzetesen végrehajthatóvá nyilvánítása ellen is irányul, a fellebbezést azonnal, már a fellebbezési határidô lejárta elôtt fel kell terjeszteni.
240. § (1) Ítélet ellen irányuló fellebbezés esetében az elnök az iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezése után a szükséghez képest intézkedik az esetleges hiányok pótlása iránt (95. §), ha pedig a fellebbezést már az elsôfokú bíróságnak el kellett volna utasítania (237. §), ennek megfelelôen határoz.
(2) Az elnök határoz a végrehajtás felfüggesztése kérdésében, ha az elsôfokú bíróság az ítéletet a 231-232. §-ok ellenére nyilvánította elôzetesen végrehajthatónak.
Kedves Óbuda!
Dehogynem volt szó leszállításról, hiszen a kereseti kérelem is erről szólt. A százalékos mértékű tartásdíj ugyanis 38 eFt volt eddig, viszont a magasabb összegű nyugdíjból vont kb. 40 e Ft lesz vagy lenne. Ugyanis az ex-emnek több lesz-lett a nyugdíja, mint a nettó keresete volt. Az egyezség, amit 2004-ben kötöttünk 20 %-os mértékű tartásdíjat tartalmazott, most az ex-em először 25 eFt-ot ajánlott, de az eddigiekhez képest ez nekem nagyon karcsú volt ezért nem fogadtam el, a tárgyalás során ez az összeg felkúszott 35 eFt-ra, viszont én úgy gondolom, hogyha már határozott összegű tartásdíjat állapítanak meg nagykorú esetén, akkor az legalább érje el vagy közelítse meg az eddig már fizetett tartásdíj mértékét, mivel ha úgy vesszük a fix összeg is leszállítás, hiszen nem fog emelkedni az évek során. Tehát ezért furcsa nekem az előzetes végrehajthatóság kimondása.
Tegnap megérkezett az ítélet, de még nem tudtam átvenni, mivel még 6 óra után a postás nem adta le letéti küldeményként, majd ma délután megyek érte, nagyon érdekelne, hogy mit is tartalmaz, mivel tartásdíjat még mindig nem kaptam.
Azt mindig is tudtam, hogy nem egységes a bírói gyakorlat, de hogy ennyire ...,??????
Azért állapította meg az előzetes végrehajthatóságot, mert - legalábbis az eddigiekből az derült ki - hogy itt nem volt szó leszállítáasról. A leszállítás azt jelentené, hogy már volt jogerős ítélet, vagy bírói egyezség, és most ennél kevesebbet kér megállapítani a másik fél.
Kedves Obuda!
Nem hagyott nyugodni az első fokú eljárás során kinyilvánított előzetes végrehajthatóság kérdése. Utána néztem és a Pp. kommentárban az alábbiakat olvastam:
"Amennyiben tartásdíj, járadék vagy más hasonló célú időszakos szolgáltatás leszállítására kerül sor, az előzetes végrehajthatóság kimondásának nincs helye."
Akkor számomra nem világos, hogy a bíró miért nyilvánította előzetesen végrehajthatónak a %-os marasztalás helyett a határozott összegű 35 eFt-os tartásdíjat, amikor valójában a különbözetre vonatkozóan lehetett volna a végrehajtást felfüggeszteni. Bár ez is csak egy lehetőség, de nem kötelezően kell elrendelni, csak ha jelentős hátrányt okozna a kötelezettnek az el nem rendelése.
Viszont az előzetes végrehajthatóságról, amennyiben ezt a bíróság ítéletében mégis kimondta, és a kötelezett (jelen esetben az ex-em a felperes) kéri végrehajtani, szintén fellebbezéssel élhetek csakúgy, mint az ítélet ellen, tehát az nem válhat jogerőssé vagyis addig, amíg nincs jogerős másodfokú ítélet, marad a %-os tartásdíjban marasztalás???
Számomra ezekből az derül ki, hogy nem csak a jogosult élhet az előzetes végrehajthatóság intézményével, hanem a kötelezett is. Az én esetemben gyanítom, hogy az ex-em fog is élni ezzel.
Remélem, hogy már csak napok kérdése és kiderül minden, mivel február 23-án volt a tárgyalás, tehát majdnem egy hónap eltelt és ítélet-végzés, még sehol.
Ez egyébként így természetes, vagy kezdjek gyanakodni, hogy valahol elakadt az ítélet, nehogy kicsússzak a fellebbezési határidőből???
Köszönöm előre is a válaszokat.
Az elsőfokon eljárt bíróságon kell végrehajtási kérelmet indítani, az ott beszerezhető formanyomtatványon. Mivel jogsegélyegyezmény alapján Románia el fog járni, így megtalálható az adós lakcíme is.