gyámhivatali eljárás

Derill,

köszönöm!

Csjtr - 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet

csak befejezni felejtettem el a mondatot. Szóval erre hivatkoznék.

Én a Csjtr. 17. § (4) A munkáltató a jogosultat - kérelmére - köteles tájékoztatni a kötelezett munkabérének, valamint egyéb juttatásának összegéről.

Jó lenne egy konkrét jogszabály, amire hivatkozni lehetne a munkáltató felé, hogy a munkabérre és gyt.díj levonására vonatkozó adatokat megküldje és ne tudjon akadékoskodni.
A munkatörvény könyvében találtam ezt a részt :
„A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet.”
Jó lenne azt tudni, hogy a „csak törvényben meghatározott esetben” konkrétan mit takar. Lehet-e hivatkozni esetleg erre és csatolni a gyt.díjra vonatkozó határozatot, s úgy kérni a munkáltatótól az adatokat.

Véleményem szerint köteles a munkáltató igazolni, hogy a dolgozó jövedelmének a birósági ítéletben megállapitott százalékát vonta le, ehhez pedig nyilvánvalóan közölnie kell, hogy mennyi volt a teljes jövedelem. Önmagában az, hogy a munkáltató a dolgozójáról 3. személynek nem adhat információt, ugyanis igaz, de jelen esetben van egy jogerős birósági határozat, és az alapján köteles az információt kiadni. A jogerős döntés ugyanis ugy szól, hogy köteles a dolgozója jövedelmének x százalékát a 3. személy részére megküldeni. Ha a 3. személy (jogosult) felszólitja a munkáltatót, hogy igazolja, hogy a birósági ítéletben foglaltaknak eleget tett, a munkáltató erre köteles, hiszen köti az itélet. Ennek a feladatának viszont csak ugy tud eleget tenni, hogy közli, hogy ennyi volt a munkabér, ebből ennyit vont le, tehát x. százalékot. Amennyiben ennek a felszólitó levélnek a munkáltató nem tesz eleget, akkor birósághoz fordulhat a jogosult, és az ezzel a munkáltató által okozott kárt a munkáltató köteles lesz megtériteni (tehát ügyvédi és végrehajtási költség) akkor is, ha utóbb kiderül, hogy az itéletben megállapitott összeget vonta le a munkáltató, ugyanis a saját jogsértő magatartásával késztette perre a jogosultat.

Nem kontrollálni kéne, hanem felszólítani, tértivevénnyel. Hogy az ilyen és ilyen bírósági ítélet tartalmának megfelelően legyen szíves pótolja a kedves munkáltató az előírtnál kisebb mértékben levont tartásdíjat. Aztán erre majd válaszolnak, ha úgy gondolják, hogy volt jogos indokuk arra, hogy kevesebbet vonjanak le.
De mindenesetre meglepődnék, ha indok nélkül vonnának kevesebbet...

Akkor hogyan lehet konrtollárni, hogy a munkáltató tényleg annyit von le ill. utal gy.tartásdíj címén mint amennyi a bírósági itélet alapján százalékosan ténylegesen járna?!

Gondolom csak nem lehet fél- félévenként a bíróságra szaladgálni és vélelmezni, hogy a cég tán nem is annyit mint amennyinek egyébként járnia kellene.

Kedves Hozzászólók!
Szerintem a volt házastárs még a gyermekről való gondoskodás jogalapján sem jogosult a betekintésre.
A Munkáltató jogosan tagadta meg ezt az igényt.
Sőt, tudtommal még a törvényes házastársnak sem adhatnak ilyen jellegű felvilágosítást...

Elnézést kérek amiért közbeszólok. Nekem sem adta ki a munkáltató a bérre vonatkozó adatokat. Illetve csak részben. Részletes fizetés kimutatást kértem, mert szerettem volna látni, hogy mi után is kaptam a gyt.díjat, vagyis mennyi nettóból, és milyen juttatásokból. Ja igen, gyermektartásdíjhoz kellett nekem is, ezt majd elfelejtettem. A munkáltató éppen ma írt vissza, hogy az általam kért részletes kimutatást csak a bíróság kérésére hajlandó kiadni. Akkor jogsértést követett el velem szemben?

Nem is fontos a volt férjéhez fordulnia. A munkáltatónak kötelessége kiadni a tartásra jogosult nevelőjének részére ezeket az adatokat. Ha nem adja akkor jogsértést követ el.
Ezt az az ügyvéd mondta akit a rokonom válásához kértünk fel.

Ahogy kiveszem Marcsi szavaiból, már nem megy rendesen. Tehát beszélj vele, mondd el, hogy látni szeretnéd, hogy mennyit keres, és tényleg a 20 százalékot kapod-e (fizetési kimutatások). Mondd el neki, ha nem mutatja meg, nem lesz más választásod, mint birósághoz fordulni. Adj neki bónuszt, mondd el, hogy ha nem kell birósághoz fordulnod, akkor a plusz jövedelmeiből nem vonják a tartásdijat, de ha kell, abból is vonni fogják (jutalom stb.) Hagyj neki gondolkodási időt, mondjuk egy-két hetet.

A különféle segélyek jó ötlet, próbáld meg őket.

Marcsi!
Te maradj rovábbra is rendes vele,ha pedig nem működik majd a fizetés,menj be a bíróságra,-panasznapon-ott a fogalmazó segít megírni a gyermektartás felemelése iránti kérelmed,de azt tudd:a kiskorút a

KÉT szülőnek közösen kell eltartani,

és 40000+a csp.-szerény összeg,de sokan ezt sem kapják meg.A "kiskorú"is tud tenni az ügyben:igyekezzen jó viszonyt alakítani az apjával,ha ez lehetséges./Õ is lehet a "postás"/

A családsegítőben is találsz jogászt,ő is segít ilyen ügyben,ha nem akarsz a bíróságra menni,ill.ha nagyon alacsony a jövedelmed,esetenként kérhetsz különböző segélyeket,átmeneti,lakásfenntartási,érdeklődj,ezt akár a portás is megmondja,ált.nála kapsz hozzá való nyomtatványt,-és mint elvállt anya kaphatsz felemelt csp.-is(?)Járj utána,így megoldhatod,hogy Ti sem "haljatok éhen"-és az ex-ed sem!

Marcsi!

Amint kiveszem az írásodból, eddig semmi komoly fennakadás nem volt...

Ne bonyolítsd, ha nem muszály!

Kedves Derill!

Komplikáltnak tűnő kérdésben kérem a segítségedet. 2003-ban elváltam a volt férjemtől. Jogerős bírói határozattal kiskorú gyermeket nálam helyezték el és osztott lakáshasználatot, mivel egyikünk sem tudott lépni tovább.
Most lehetőségem nyílt arra, hogy megvásároljam a volt férjem tulajdonrészét, így a lakásunkat, megvásároltam.
Tartásdíjat a fizetése nettó 20%-ban, az akkori 90ezres nettóhoz 18e ft-ban határozta meg. Fél év elteltével felemelte 20e ft-ra amit azóta is rendszeresen fizet.
Mivel most április közepén ki kell költöznie a lakásból, szeretném, ha a tartásdíjat a munkáltatója utalná át a gyermek számlájára, hiszen ha eltűnik a közelből, nincs semmi garancia arra, hogy fizetni is fogja továbbra is. A válásunkkor azért nem kértem a munkáltatói letiltást, mert bíztam abban, hogy keres magának lakást és letiltás ne terhelje, ha lakáskölcsönt kér.
Én mindenben jóhiszeműen jártam el, de most tartok tőle, hogy ezek után mindig nekem kell noszogatni a fizetésre. A másik, hogy nevetségesnek tartom hogy 3 év után is annyi lenne a fizetése, hogy havi 20 e ft lenne a 20%-a nettójának. Semmi mást nem fizet. A kiskorú most 17 éves, és nem kevés anyagiakkal jár.
Kérlek adj tanácsot hová fordulhatnék ezzel a problémával.

Válaszod előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Marcsi

Eleve az egész történet érdekes. A kapcsolattartás idejére semmiféle nyári nyaralást nem szervezhettél volna. Tehát fogalmam nincs minek kérte be a gyámhivatal, hogy nyaraltál-e vagy sem, mert lényegtelen kérdés. Egy dolgot kérhetett volna, igazold, hogy a gyermek fekvőbeteg volt-e, ha igen, akkor pótold az elmaradt kapcsolattartást, ha meg nem, akkor figyelmeztet (ha ez már volt egy éven belül akkor birságol), és felszólit, hogy pótold az elmaradt kapcsolattartást.

Tehát eleve semmi köze a gyámhivatalnak sem ahhoz, hogy nyaraltál-e, de ahhoz főleg nem, hogy hol. Semmiféle igazolást nem kérhet róla.

segítség kérés derilltől
nyári szabadságunk idejéről az elmaradt kapcsolattartás miatt értesítem a különélő szülőt,a szülő nem hiszi el,hogy nyaralunk, ezért feljelent a gyámhivatalnál,hogy igazoljam a tényleges nyaralásunkat,gyámhivatal bekér tőlem minden papírt:utazási szerződés,amin a költségek is rajta vannak,ezt meglátja a különélő szülő és kéri a gyerektartás csökkentését,hisz szerinte az olyan sok,hogy még nyaralás ra is jut belőle,kérdés:sérülnek-e személyiségi jogaim,ha a gyámhivatal ilyen részletes igazolást kér a nyaralásról?