Kovács_Béla_Sándor
2021.11.17. 06:52
Be van töltve az apai státusz vagy nincs? Másképpen: valós személy van az anyakönyvbe bejegyezve apaként vagy nem?
Egyedülálló anya
- 1
- 2
wers
#
2021.11.17. 06:40
„Ha jól értem a dialektust,” asszem nem jól. :))
„ha nem.az apuka meven van a gyermek”
Szerintem úgy akarta, hogy a nem az apuka nevén van a gyermek.
drbjozsef
#
2021.11.17. 05:55
„az apuka meven van a gyermek, de azt szeretne, hogy a nevere keruljon”
Ha jól értem a dialektust, és az apuka nevén van a gyerek, és azt szeretné, hogy a nevére kerüljön, akkor nem kell tennie semmit, hiszen a nevén van a gyerek. Nekifutsz még egyszer?
Rita Benko
#
2021.11.16. 21:22
Szép Estet!
Engem azberdekelne, mi van,ha nem.az apuka meven van a gyermek, de azt szeretne, hogy a nevere keruljon, birosagon mit erhet el, ha nem szeretnem,hogy ez megtortenjen. EL TUDJA E VENNI A GYEREKET STB.....???
KOSZONOM
pappa
#
2006.06.10. 16:05
Lincsilincsi, nem igazán értem, mit látok rosszul.
Nem, sajnos a jog nem védi megfelelően a gyerekeket és a magzatokat sem.
Lincsilincsi
#
2006.06.02. 09:21
Pappa Rosszul látod!!!
A mi helyzetünk ezért más. A gyermekem apja Velem akart élni, de gyerek nélkül. Viszont egy "jól sikerült" éjszakán nem védekztünk. Viszont a kapcsolatunk szerelem volt és a mai napig az, de más okok miatt nem élhetünk együtt.
Amikor azt írtam. hogy elhagyott nők, akkor nem feltétlen magamra gondoltam. Nem hagyott el, mert soha nem is éltünk együtt, és nem is fogunk.A nem fogunkat érstd, úgy hogy azért mert van egy gyerekünk amit ő nem akart!!!!
Viszont egy nő azt tesz amit akar a testében növekvő magzattal. A jog a gyereket védi. Igaz?
pappa
#
2006.06.02. 06:30
Lincsilincsi, nehéz helyzetek ezek. Engem mindig zavar, amikor anyák úgy beszélnek a gyerekük apjáról, mint te is, hogy "elhagyott az a férfi". A férfiak nem szoktak elhagyni nőket csak úgy, főleg akkor nem, ha már gyerek is van. Minden ilyen esetben egészen bizonyos, hogy a kapcsolat nem volt jó, nem működött,nem volt megfelelő alapja. Ezt nem szokták belátni az "elhagyott" nők. Pedig ha nem mint elhagyott szerencsétlenre tekintenének magukra,sokkal könnyebb lenne a helyzetük és sokkal könnyebben tudnák elérni azt,hogy az apa valóban apaként működjön. Az apák nem a gyereket nem szokták akarni, hanem a nővel való kapcsolatot.
A te esetedben nem tartom helyesnek,hogy nem kérsz gyerektartást.Az én jogérzékem szerint ehhez nincs jogod,hiszen az a gyereknek jár.Ha most nincs rá szükségetek, akkor tehetnéd takarékba a gyerek számára és például igy tudnátok gondoskodni majd a gyerek számára lakásról, egyetemi tanulmányokról stb. A "nagylelkűségeddel" nem tudod úgysem elősegiteni, hogy az apa-gyerek kapcsolat jó legyen. Azt első lépésben csak úgy tudod támogatni,ha biztositod róla a gyerek apját, hogy te már valóban elszakadtál tőle érzelmileg, szabadon engedted, éled a saját életedet - nélküle.
Lincsilincsi
#
2006.06.01. 20:41
Széleskörű vitává alakult a kérdésem:-)
Köszönöm a segítséget a rögtön utánnam szólóknak.
Annyit azért elmondanék véleményként, hogy nem minden egyedülálló anya akaja tönkretenni azt a férfit akitől a gyereke van, és az mégis elhagyta. Nekem ehhez nagy türelemre van szükségem, de miért tegyem tönkre. Inkább szeretnék tőle elszakadni(érzelmileg). Viszont a legjobbat akarom adni a gyerekemnek és azzal, hogy ha az apukáját "tönkre akarnám tenni" nem nagyon segíteném azt, hogy talán valamiféle apa-gyermek kapcsolat ki is alakuljon.
Én már belenyugodtam, hogy elvesztettem őt, de szerteném, hogy a gyerekem mint apát ne veszítse el.
Nem akarom kizárni őt a gyermek körüli döntésekből, csak azt szeretném elérni, hogy a gyermek elhelyezéséről(nálam) hivatalos bírói végzésem legyen.
Pl.:mert messze lakik és ha a gyereket meg kell hírtelen műteni akkor elég legyen az én aláírásom, vagy útlevél csináltatáskor...
Gyermektartást pedig nem kérek tőle, mert hiszen ketten "csináltuk" a babát, nem terveztük, és én döntöttem a megtartásról, hiszen az a joga megvan egy nőnek. A férfinek pedig el kell fogadni. A jog pedig a gyereket védi nem az anyát!!!!
Tehát, ha egyszer meggondolnám magam és kérném a gyermektartást azt valószínű azért tenném, mert anyagi gondjaim lennének és a gyermekem nevelésére kérném, nem mondjuk fodrászra.
Tehát bárki aki a "szemét anyákat" vádolja, mert "fifikával" teherbe ejtik maguk aztán követelőznek, gondolja végig: a gyerektartásból mennyit fordítana magára az anya: az a gyereknek jár!!!
Viszon azok akik a "szemét apákat" vádolják ők is gondolják végig: ha akarta azt agyereket, ha nem akkor is kötelessége a gyermeket nevelni és gondoskodni Róla, mert az a gyermek érdeke.Az érzelmi fejlődése egy gyereknek mindenképp az anyagiak fölött kell, hogy álljon, és ennek érdekében mindkét szülőnek a sérelmeik fölé kell emelkedniük...
pappa
#
2006.06.01. 05:50
Pocak, az, hogy én sajnálatra méltónak tartom azokat az embereket, akik nem örülnek annak, ha gyerekük születik, nem egyenlő a "lesajnálással". Millió oka lehet annak, ha egy férfi megfarol, ha a nő teherbe esik vagy megszületik a baba. Mindegy, mi az az ok, mik voltak az előzmények, én bizony sajnálom azt, aki nem tudja, nem akarja, vagy bármilyen okból nem képes azokat az örömöket átélni, amik a gyerek érkezésével, nevelésével együtt járnak.
Én is úgy tartom helyesnek, hogy az ember maga választhassa meg az időt és a partnert, amikor és akivel gyereket akar. Akinek ez nem sikerül, azt bizony sajnálom és úgy gondolom, hogy segitségre szoruló emberek ezek, ha nem is önmaguk miatt, hanem a gyerek érdeke az, hogy a szülője minden segítséget megkapjon ahhoz, hogy a lehető legjobb szülő lehessen. Ebbe minden beletartozik, az is, hogy a gyereket nevelő szülő lépjen túl a saját sérelmein és igyekezzen egyengetni a másik szülő és a gyerek egymáshoz vezető útját.
pocak
#
2006.06.01. 05:36
Pappa, nem kell lesajnálni senkit. Mindenkinek joga van (illetve kellene, hogy legyen joga) eldönteni, hogy akar-e az életében szülő lenni vagy sem. Gyerek nélkül is lehet teljes értékű embernek lenni és teljes értékű életet élni.
Ne akard mindenkire a saját értékítéletedet ráerőltetni!
És rosszul értelmezed a kérdést. Ezeknek az apukáknak nem a gyerekükkel van bajuk. Nem a gyereknek nem örülnek. Hanem annak, hogy az a gyerek nem a megfelelő időben jött és nem a megfelelő partnertól van.
Én sem akarnák akármikor és akárkitől gyereket. Ragaszkodom hozzá, hogy mind a partnert, mind a kellő időt megválaszthassam. És örülök annak, hogy fiatalabb korban, mondjuk a tanulmányaim alatt és a korábbi partnereimtől nem lett gyerekem.
Erzsébet esetében én biztosan adnék annak az apukának egy esélyt azzal, hogy beavatom a dolgokba. Ha volt idő, hogy akarta azt a gyereket, csak a megszületése után vmiért bepánikolt, akkor az nem eleve reménytelen eset az apaságra. Biztosan nem megátalkodott agglegényről és gyerekgyűlölőről van szó. Egyszerűen csak megijedt, nem volt kellően felkészülve/felkészítve, és az baj, hogy Erzsébet ennek nem tudja az okát. Persze, lehet, hogy maga az apuka sem tudta volna akkor megmagyarázni ezt, igen, ez nagyon valószínűsíthető abból, hogy szó nélkül ledobbantott. Én úgy érzem, a számonkéréstől menekült el, nem a gyerek és Erzsébet elől.
Ez azonban idővel változhat. Már öt éve eltelt azóta, lehet, hogy azóta tisztába jött apuka az érzéseivel, lehet, hogy azóta érettebbé vált, meg hát a férfiak számára sokkal nagyobb kihívást jelent egy csecsemő, mint egy óvodás gyerek, tehát már lehet, hogy tudnának egymással mit kezdeni (apja meg a lánya).
Én megértelek, Erzsébet, hogy miért és mennyire neheztelsz a lányod apjára, de ezt most akkor is félre kellenne tenned. Nagyot hibázott az apuka, de akkor is lehetőséget kellene adni neki, hogy helyrehozhassa. Ez lenne a te feladatod. Ha ő nem él ezzel, az utána már más kérdés. De akkor már téged nem terhel a felelősség, hogy nem próbáltad meg.
pappa
#
2006.05.31. 08:40
Nézd Pocak, persze világos, hogy vannak visszaéléses esetek. A nők ilyen-olyan érzelmi vagy anyagi meggondolásból apává tesznek férfiakat úgy, hogy az férfinak esze ágában sincs apának lenni. De hát egy férfinak mindig számolnia kell ezzel a "veszéllyel". A férfinak is van lehetősége biztonságosan védekezni és ara is van lehetősége, hogy a szexuális partnerével olyan bizalmi kapcsolatot épithessen, amelyben már nincs helye visszaélésnek, átverésnek stb.
Aztán olyan is van,mint Erzsebetkocsis irja, hogy az apuka a gyerek születése után dönt úgy, hogy mégsem szeretne apa lenni. Hogy miért, ezt csak az apától magától tudhatnánk meg, ha ő maga egyáltalán tudja a döntésének az okát.
Aztán én is ismerek olyat, aki nagy nyomás alatt tett apai elismerő nyilatkozatot és évekig nem birta elfogadni azt a helyzetet,hogy gyereke van, fizetnie kell stb. Aztán egyszer, mikor már tudott mit kezdeni a kölökkel /mert sajnos az anyák meg a nagyanyák sokszor azt sulykolják a férfiakba, hogy a csecsemő körül semmi keresnivalójuk/, változott az egész, az apa odavan a gyerekért, nagyon jó kapcsolatuk lett és az sem probléma már, hogy magas gyerektartást kell fizetnie.
Én azt gondolom, hogy minden gyerek szerencse, aki nem örül, hogy van az a gyerek, az bizony sajnálatra méltó ember. Az, hogy egy férfi jó apává legyen, nevelés kérdése. Nehéz az ilyen nevelési deficiteket pótolni. A nők persze nagyon sokat tehetnek azért, hogy a gyerekük apja jó apa lehessen. Ebben óriási a nők felelőssége és sajnos nagyon kevés nő van manapság ennek tudatában.
erzsebetkocsis
#
2006.05.31. 08:27
pocak: akármilyen hihetetlen, vannak olyan férfiak, akik akarnak közös gyereket, sőt, a terhesség alatt minden vizsgálaton ott vannak, és az egyhetes kicsit megnézve azt mondják, hogy majd holnap elentkezem. na, ennek a holnapnak van több, mint 5 éve. van ilyen. tehát nem volt rákényszerítve a baba, ő is akarta, csak nem tudom miért zizzent meg.
meg tényleg van egy olyan helyzet, hogy... te sose tudd meg bőrödön milyen az.
az a lényeg, amit pappa írt: hogy a gyerekek akkor is jó és szerető kezek közt legyenek, ha velem vmi történne.
szerintem az egyedülálló anyukának is ez a fontos, hogy a lehető legjobbat adja meg a ygerekének és a lehető legnyugodtabb és boldogabb életet.
pocak
#
2006.05.31. 07:59
Pappa, általában nagy élettapasztalat és emberismeret sugárzik a beírásaidból, ezért is kedvelem olvasni.
Ebben azonban én sem értek veled egyet.
Igfenis tudok olyanokról, ahol az apukák megtették azt a bizonyos elismerő nyilatkozatot, de egyáltalán nem akarták azt a gyereket, csak elfogadták a tényt, mivel nem tehettek ellene. De ez nem egyenlő az akarással. És a nyilatkozatot azért tették meg, mert különben a környék attól zengett volna, hogy ő a legszemetebb ember a világon.
Tudod, nem csak tarkóhoz szegezett fegyverrel lehet kényszeríteni vkit vmire, még egy férfit sem. Sajnos létezik lelki kényszer, zsarolás is, és sokszor jobb eszköznek is bizonyul, hiszen nehezebben kimutatható, bizonyítható utólag.
Az anyák igenis meg tudják hozni ezeket a döntéseket egyedül, és meg is teszik.
A szeretkezés még nem egyenlő a gyerekcsinálással. Legalábbis szándékilag nem. Ha le akarok feküdni vkivel, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy gyereket is akarok tőle. Persze ha egyik fél sem védekezik, akkor lehet belőle gyerek. Mindkét félnek viszont nem kötelező védekeznie. Nagyon sok párnál az az elfogadott a kapcsolatban, hogy a nő tablettát szed, mert biztonságosabb, kevésbé nyűgös és gondtalanabb együttléteket szerez. Emelett nem csak a férfiak többsége, de sok nő sem szereti az óvszert.
Ez a védekezési mód persze nizalmat feltételez és kíván meg a férfitól a nő irányába. És ezt a bizalmat tartalmazni is szokták a normális párkapcsolatok.
De ezzel a másik fél ki is van szolgáltatva, hiszen ezzel vissza is lehet élni, és vannak akik megteszik. És akkor szerintem nem lehet hibáztatni, felelőssé tenni azt a felet, aki bizalmat adott és átvágták. Hiszen bizalom nélkül nincsen jól működő párkapcsolat, és még egy jól működő párkapcsolat sem jogosítja fel egyik felet sem arra, hogy gyerekvállalási kérdésben a másik fél nélkül döntsön.
pappa
#
2006.05.31. 07:24
Pocak, még abban is vitatkozom veled, hogy bizony nincs olyan, hogy egy férfi nem önszántából tesz apai elismerő nyilatkozatot. Ilyesmire nem lehet senkit kényszeriteni.
Ha a biróság állapitja meg valakinek az apaságát, akkor pedig a döntést el kell fogadni.
pappa
#
2006.05.31. 07:15
Pocak, abban nem értek veled egyet, hogy az anya egyedül hozta meg a döntést, hiszen a gyerek megfogant, ami az apa közreműködése nélkül nem lehetséges, igy az apa is döntést hozott akkor, amikor gyermeket nemzett. Eme döntésének a következményeit neki is vállalnia kell.
Erzsebetkocsis nehéz élethelyzetben van, egészségügyi problémája van, az foglalkoztatja hogy halála esetén hova kerülnek a gyerekei.Érthető, hogy aggódik azért, hogy a gyerek ahhoz az apához kerülne az ő halála után, aki sosem törődött a gyerekkel. Az én véleményem szerint nincs mit aggódnia,mert nyilvánvaló, hogy az apa az anya halála után sem vállalja a gyereket, ha eddig nem tette, a gyereket más fogja felnevelni. Ha pedig mégis vállalja, akkor nincs probléma. Itt nyilvánvalóan nem az a megoldás, hogy az apa igen gyér jogait meg kellene vonatni, hanem gondoskodni arról, hogy a gyerek az anya halála esetén s biztonságban nevelkedhessen.
pocak
#
2006.05.31. 06:51
Ha sose akarja látni a gyereket, és tök közömbös neki, aki valószínűleg az apuka nem is akarta azt a gyereket attól a nőtől. Nyilván akkor nem is önszántából tett apai elismerő nyilatkozatot.
Minek kényszerítetted akkor, ha ő nem akarta?
Mert a gyerektartás azért kell, mi?!
Szóval kötelezettségei legyenek, nyögje csak a következményeit és a terhét annak a döntésnek, amit csak te akartál és hoztál meg nélküle, vagy a véleménye ellenére; de jogai aztán ne legyenek.
Mellesleg ezek az apai jogok egybeesnek a közös gyerek jogaival. Ezek szerint a gyereketek jogait is megvonatnád.
És még te nevezed a családjogi rendszert szemétnek? Azzal az emlegetett seprűvel ne az apukát akard kiseprűzni a gyerek életébel, hanem a saját házad táján sepergessél előbb vele, mert van mit!
Egyébként meg a külön élő szülőnek összesen 4 joga van a közös gyerek felé:
- kapcsolattartás
- névmeghatározás és változtatás
- tartózkodási hely meghatározás
- iskola, életpálya meghatározás
Ebből az utolsó 3 tulajdonképpen látszatjog, nem önálló jog, csak együttdöntési, beleszólási jog, ami fabatkánt sem ér a gyakorlatban.
Egyedül a kapcsolattartási jog az, amivel a családi kapcsolatot az és a gyermek közt esély van megteremteni, illetve fenntartani.
Hamármost ezen kapcsolattartási jogával egyáltalán nem él apuka, saját elhatározásából, akkor mégis mi a fészkes nyavalyát akarnál megvonatni tőle és minek?
ObudaFan
#
2006.05.30. 21:40
Hát szerinted.
erzsebetkocsis
#
2006.05.30. 13:09
az a legszemetebb ebben a családjogi rendszerben, hogy a biológiai apának, főleg ha el is ismerte a gyereket, akkor is vannak jogai, ha sose látta a gyereket! és el se lehet tőle tiltani a gyereket, se megvonni semmit, mert neki joga van! milyen alapon??? mert ő a biológiai apa?? ez nagyon nem jól van kitalálva. igenis, ha sose látta azt a gyereket vagy tök közömbös, akkor elgyen eltiltva, kiseprűzve a gyerek életéből.
szerintem.
ObudaFan
#
2006.05.29. 20:47
Ha csak arról van szó, hogy szeretnéd, hogy a bíróság nálad helyezze el a gyermeket, az nem lesz nehéz. Panasznapon be kell menni az illetékes helyi/kerületi bíróságra, ott segítenek elkészíteni a keresetlevelet. Az apa szülői felügyeleti jogának megszüntetése valóban nehezebb, de kérdés, annak van-e értelme.
A bíróság megszünteti a szülôi felügyeletet:
- ha a szülô felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlôdését súlyosan sérti vagy veszélyezteti,
- ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülô felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértô módon nem mûködik együtt a gyermekét gondozó nevelôszülôvel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat.
- ha a szülôt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bûncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.05.29. 18:17
A szülői felügyelet jogát a bíróság csak törvényben meghatározott okokból szüntetheti meg - ahhoz nem elég a különélés. De még a gyermekkel együtt élő szülő hirtelen felindulása avagy akutt ellenszenve sem.
Lincsilincsi
#
2006.05.29. 16:53
Kedves Mindenki!
Tudna nekem valaki segíteni abban, hogy milyen formátumú levelet kell írni a bíroságnak, az ügyemmel kapcsolatban?
Szeretném, ha a kisfiam az én felügyeletem alá kerülne csak. Az édesapjával nam élünk, és nem is éltünk együtt.
Azt szeretném, hogy a gyermekemmel kapcsolatos ügyekben egyedül dönthessek.Mit kell megfogalmazni akkor a bíróságnak íródó levélben?
Vagy esetleg valahol található-e a neten formanyomtatvány?
Seígtségetek előre is köszönöm
tutyi
#
2006.05.08. 07:05
Kedves Lincsilincsi!
Teljesen egyet értek veled!
Jobb mindent tisztázni már az elején!
Tapasztalatból mondom!
Mert az én volt férjem most visszaélt az én jó indulatommal!
Én elvált vagyok és azt tudom, hogy ahoz, hogy ne kelljen sehova az apa beleegyezése kell egy jogerös birósági végzés!
Mindenképpen ha nem akarsz a késöbbiekben esetlegesen vitát akkor birósághoz kell menned!
Én azt tanácsolnám, hogy beszéld meg az apukával és mond meg neki értezsd meg vele hogy miért szeretnéd ezt a hivatalos utat és közösen mindkét fél aláirásával beadtok egy papirt a biroságra és pár hónap alatt lerendezödik az egész!
De egyre ügyelj , hogy az apuka mindenhez hozzájáruljon amit te szeretnél!
Ha gondoljátok el is mehetek egy ügyvédhez együtt mind a ketten és megirhatná nektek a papirt,a mindenféle dolgok elkerülése érdekében és ott minden lehetne még jogilag is tisztázni.
Akkor gond és vita nélkül lezajlodik minden!
Bár tudod ezt a késöbbiekben is meglehet változtatni!
Nézd meg az én ügyemet!
Ugyan itt a forumban HANYAG NEM KÖRÜLTEKINTÕ BIRÓSÁGI DÖNTÉSEK!
Elöször az én volt férjem is beleegyezett mindenbe aztán olvazsd hogy mi lett belöle!
Sok szerencsét!
Én tudom miröl beszélsz és mitöl szeretnéd megkimélni magadat mert ha más nem én tudom!
derill
#
2006.05.06. 20:41
Sajnos a gyámhivatal előtt tett nyilatkozatnak nincs ítélet hatálya. Az útlevéltörvény szerint vagy mindkét szülő aláírása kell, vagy jogerős bírósági határozat, melyben az egyik szülőnél helyezték el a gyereket. Tehát sajnos bírósághoz kell fordulnod, vagy pár évente - amikor útlevelet csináltatsz - meg kell keresni az apukát. Persze egyszerübb lenne, ha az apa tenne egy nyilatkozatot, hogy hozzájárul ahhoz, hogy nálad kerüljön a gyerek elhelyezésre (két tanú, vagy külképviseletnél ha külföldön van, ha meg belföldön, akkor teheti gyámhivatalnál is, vagy a bíróságon) és ezt rögtön be tudnád nyújtani a bíróságra, vagy kötnétek egy ilyen tartalmú egyezséget, amit a bíróság jóváhagyna.
Pappa: ez sajnos nem ilyen egyszerü. Ha az apa távol él, akkor mindenért kell az ő aláírása is (mondjuk műtétnél, útlevélkészítésnél stb.), amit macerás lehet beszerezni.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
ObudaFan
#
2006.04.27. 20:21
Éppen azért tanácsolom a gyámhivatalt, hogy ne kelljen bíróságra menni, de ehhez kell az apa is. Ha ő nem hajlandó lépni, akkor marad a bíróság.
pappa
#
2006.04.27. 16:33
Miért nem egyezel meg a gyereked apjával mindenben, ami a legkézenfekvőbb megoldás? A baráti kapcsolat nyilván meg fog romlani, ha hatósági úton korlátozni próbálod az apai jogokat és ezzel nem teszel jót a gyereknek.
- 1
- 2
