Az előzőtől függetlenül pocaknak sajna igaza van. Az ügyvédeknek általában nem áll érdekükben az, hogy a felek gyorsan megegyezzenek, és lezáruljon a per.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
Megmondom én, mi a baja az ügyvédnek az egyezséggel. Hogy nem ő írta, és ha azt javasolná az ügyfelének, hogy simán írja alá, akkor miből fog ő megélni???
Tisztelt Jogászok!
Apaként kéréssel fordulok Önökhöz kiskorú gyermekeim elhelyezésével kapcsolatban.
HOL VAN A HIBA A JAVASOLT EGYEZSÉGBEN?
2003 évi válásom után kiskorú gyermekeim anyjuknál lettek elhelyezve. Az anya félévenként visszatérő egészségügyi problémái és kórházi beutalásai miatt képtelen volt gyermekeink rendes ellátására, esetenként pár napra magukra hagyva őket; ilyenkor vidékről felutazó nagymama gondoskodott róluk. Gyámhatósági eljárással a gyermekek előbb védelembe lettek helyezve, majd határozattal ideiglenesen nálam, apjuknál lettek elhelyezve. Ez úgy történt, hogy mivel nincs saját tulajdonú lakásom, élettársam beleegyezett, hogy nagykorú fia albérletbe költözik és így gyermekeim a felszabaduló szobába költözhettek. Gyámhatósági javaslat alapján kértem bírósági peres úton gyermekeim végleges elhelyezését nálam, mint apánál.
A gyámhatósági előadó úgy mondta, ha nem így tennék, akkor a gyámhatóság hivatalból kérné a bíróságtól a gyermekek elhelyezésének újrarendezését, de egyúttal kétségbe vonnák szülői cselekvőképességemet és így gyermekeim akár állami gondozásba is kerülhetnének.
Nincs szándékomban megakadályozni, hogy a gyermekeket az anyjuk nevelhesse, ha ő képes erre és helyreállt egészsége. A bírósági eljárás hosszadalmas, pszichológus szakértők bevonását kérték, hónapok telnek még el a következő tárgyalásig. Közben majdnem fél év eltelt és az anya állapota jó, nem esett vissza korábbi etiles betegségébe, élettársa van, a gyermekekhez ragaszkodik, javukat akarja és a gyermekek jól érzik magukat hétvégeken anyjuknál töltött idejük alatt és vissza szeretnének térni hozzá.
Anya ismételt kéréseinek engedve, hajlandó lennék visszavonni bíróságra beadott keresetemet, ha anya írásos egyezséget kötne velem a gyermekek további sorsáról és biztosítana, hogy teljes felelősséggel el tudja látni a gyermekeket, de egyúttal biztosítana, hogy nem akadályozza kapcsolattartásomat gyermekeimmel és többé nem zaklat sem engem, sem élettársamat semmiféle váratlan követeléssel. Én 5 hónapja úgy tartom el gyermekeinket, hogy a másik szülőtől nem kapok tartásdíjat. Ezt úgy teszem, hogy egyedüli keresőként tarom el gyermekeimen kívül élettársamat és az ő kiskorú gyermekét (magaméval együtt 5 fő eltartását egyedüli keresőként biztosítom). Anyuka állítja, hogy akarja és el tudná tartani a gyermekeket (természetesen úgy, hogy én tartásdíjjal járulok hozzá). Ennek ellenére, azokra a hétvégékre, amikor a gyermekek anyjuknál vannak, anya gyakran követeli tőlem az általa hétvégén gyermekekre költött pár száz forintot, amiből a gyermekeknek ajándékot vagy szórakoztatást vásárolt, rendseresen kéri gyermekeinket, hogy az élettársam számlája terhére hívják vissza hosszas és naponta többszöri telefonbeszélgetésekre, és előfordult, hogy az általam gyermekemnek adott tornadíjat anya saját belátásra másra költötte (gyermekeimnek vásárolt belőle). Hiába kértem anyát, hogy mivel van saját keresete és kereső élettársa akit lakásába fogadott, próbáljon meg valamilyen mértékben szülőként ő is hozzájárulni a gyermekek tartásához, de ő ezt mereven visszautasította „szociális helyzetére” hivatkozva. Viszont, amikor egy évvel ezelőtt két hónapon át nekem nem volt rendes keresetem és így csak kisebb részletekben és késve tudtam kifizetni anyukának az esedékes tartásdíjat, anya azonnal behajtókkal fenyegetett, hogy behajtják elmaradásom élettársam vagyontárgyaiból (akinél lakom).
Hajlandó volnék engedni, hogy anyjuknál lehessenek a gyermekek, de csak úgy vonnám vissza az elhelyezési keresetet, ha anya biztosítana, hogy az általam fizetendő rendszeres tartásdíjon felül semmilyen más anyagiakat nem követelne és nem zaklatna.
Élettársam, akinek még két saját gyermeke jövőjéről is gondoskodnia kell, ragaszkodik hozzá, hogy ha egyezséget kötnék volt feleségemmel, akkor az egyezség térjen ki arra is, hogy volt feleségem nem fog követelőzni lakása és vagyontárgyi terhére. (Amikor elváltam, nem volt vagyonmegosztás, csak ruháimat és pár kis értékű személyes használati tárgyal jöttem el volt feleségemtől, akit viszont 11 évig eltartottam).
Beszéltem anyával és javasoltam az alább idézett egyezséget, de másnapra ő ezt visszautasította azzal, hogy ügyvédje szerint nem írhatja alá és még egyes részeit sem fogadhatja el, mert ügyvédje szerint ez „egyoldalú”.
Jelenleg, anya kérésére gyermekeim a tavaszi szünet után anyjuk lakásán vannak.
Anya remélte, hogy egyezséget köthetünk és a gyermekek az egyezség nyomán továbbra is nála maradhatnak. De most, ügyvédje tanácsa nyomán, sem a javasolt egyezséget nem írja alá, sem a gyerekeket nem szeretné visszaengedni hozzám (habár jelenleg gyámhatósági határozat alapján a gyermekek hozzám vannak helyezve). Látszólag patt helyzet alakult ki.
Segítségüket kérem! Mi a probléma, amiért anyának ügyvédje azt tanácsolta „semmiképpen ne írja alá”? Miért "egyoldalú" az általam javasolt egyezség? Talán valamit rosszul fogalmaztam az egyezségi javaslatba? Talán jogtalan előnyre akarnék szert tenni vele vagy jogaiban csorbítanám az anyát? Kérem, segítsenek tanácsukkal! Hogy lehetne megoldani ezt a helyzetet?
Telefonon szeretnék kapcsolatba lépni anya (alperes) ügyvédjével. Mit tanácsolnak, hogyan tárgyaljak vele, hogy minden érintettnek az érdekei végül be legyenek tartva?
NAGYON SÜRGÕS!
Sagítségüket előre is köszönöm.
Apa
*személyes adatok nélkül
EGYEZSÉG
Mely létrejött egyrészről AA (apa) és másrészről BB (anya) a továbbiakban mint Felek között az alábbi részletek és feltételek szerint:
1. Kiskorú gyermekek elhelyezése
Felek megállapodnak hogy közös kiskorú gyermekeik, CC és DD, állandó jellegű elhelyezése édesanyjuknál történjen, BB lakcímén. BB teljes és vissza nem vonható felelősséggel vállalja említett kiskorú gyermekek megfelelő ellátását és nevelését, de nem korlátozza AA szülői jogait. A gyermekek anyjuknál történő elhelyezésével BB kijelenti, hogy teljes mértékben képes a gyermekek ellátásáról saját maga gondoskodni. A gyermekek személyes használati tárgyainak elszállításáról BB köteles gondoskodni eme egyezség megkötését követő legfeljebb 2 héten belül. BB tudomásul veszi, hogy amennyiben a gyermekek elhelyezését vállalja, úgy AA élettársának EE-nek lakásába a gyermekek nem költözhetnek vissza és nem támaszthat semmilyen követelést sem EE lakása terhére és nem tarthat semmiféle igényt és nem támaszthat semmiféle követelést EE lakásában fellelhető értéktárgyak iránt.
2. Anyagi követelések és kötelezettségek
Mivel 2005 november 21.-től 5 hónapon keresztül AA apa látta el a gyermekeket,
ezért sem BB, sem megbízottja, sem képviselője, sem gyámja, sem hozzátartozója sem hozzátartozójának vagy gyámjának megbízottja vagy képviselője sem most sem a jövőben nem támaszt semmilyen visszamenőleges anyagi követelést sem AA apa felé, sem AA hozzátartozója sem AA élettársa sem élettársának hozzátartozója felé. 2006 május havával kezdődően AA apa köteles havonta fizetni legkésőbb a tárgyhó 15.-éig gyermekenként 14.000, Ft havi tartásdíjat a gyermekek nagykorúságáig, vagy nagykorúságán túl amíg osztályismétlés nélkül a gyermek befejezi folyamatos iskolai tanulmányait. Az első tartásdíj kifizetésének esedékessége 2006 május 15. Ezen felül AA vállalja, hogy az Április hóra járó családi pótlékból 10.000, Ft összeget 2006 május 15.-ig átad BB-nek, valamint a gyermekek iskolájába befizet 5.000, Ft osztálypénzt DD osztályfőnökének. A gyermekeket illető egyéb kiadások az anyát terhelik.
3. Szülői láthatás és kapcsolattartás a gyermekekkel
A szülői láthatás a PKKB xxxxx/2003 sz. ítéletével megerősített egyezség szerint történik.
4. Bírósági per PKKB ügyszám xxxxx/2005
A gyermekek elhelyezésének mihamarabbi elrendezése érdekében, eme egyezség életbelépése után AA visszavonja címben említett keresetét késedelem nélkül.
5. Részek hatályossága
Ha a egyezség valamelyik része érvénytelen vagy hatálytalan lenne, a fennmaradó rész hatályára vagy érvényességére nincs hatással, a fennmaradó rész továbbra is hatályban és érvényben marad.
6. Érvényesség
Az egyezség a felek általi aláírásával azonnali hatállyal érvénybe lép és csak a felek újbóli írásos egyezségével vagy írásos megállapodásával lehet módosítani vagy megszüntetni.
7. Felelősségi nyilatkozat
Felek a fentieket elolvasták, értelmezték, és teljes felelősségtudatukban, mint akaratukkal egyezőt aláírták.
Kelt Budapesten, 2006 …………………
Ügyvéd
………….
P.H.
BB AA
............ ................
Előttünk, mint tanúk:
Tanú 1. Tanú 2.
............ ................