vagyon megosztás

Férjemmel válófélben vagyok, gyermekemet én nevelem.
Kérdésem, hogy a 3 szobás lakás elhagyására (mely a férjemmel közös tulajdon) hogyan kötelezhetnek.
Mivel a válást a férjem hibájából mondták ki, igy a közös vagyonmegosztásba sem kivánok beleegyezni.
Mit tehetek, hogy ameddig lehet a  legtovább maradhassak a lakásban.
Én kifizetni  nem tudom, csak a lakás eladása után.
Ha nem adom el hanem benne maradok, milyen szankciókat tudnak velem alkalmazni, egyáltalán időben meddig tudom ezt húzni. Tudom,hogy ez nem szép dolog, de a problémáimat csak igy tudom megoldani.
Köszönöm
  Erika

Dányi Erika írta - 2002.01.28 9:48
„Férjemmel válófélben vagyok, gyermekemet én nevelem.
Kérdésem, hogy a 3 szobás lakás elhagyására (mely a férjemmel közös tulajdon) hogyan kötelezhetnek.
Mivel a válást a férjem hibájából mondták ki, igy a közös vagyonmegosztásba sem kivánok beleegyezni.
Mit tehetek, hogy ameddig lehet a  legtovább maradhassak a lakásban.
Én kifizetni  nem tudom, csak a lakás eladása után.
Ha nem adom el hanem benne maradok, milyen szankciókat tudnak velem alkalmazni, egyáltalán időben meddig tudom ezt húzni. Tudom,hogy ez nem szép dolog, de a problémáimat csak igy tudom megoldani.
Köszönöm
  Erika”

Erika!
4 és fél hónapi házasság után váltam el.
A feleségemnek semmi, nekem ház meg minden.
De a bíróság még a lakás használatról is döntött!
Vagyis döntött volna, mert a exnejem lemondott róla.
A lakásban addig maradhat ameddig akar, vagyis addig ameddig a bírósági hartározat nincs, hogy a lakást el kell adni.
Ismerek olyan elváltakat akik már több mint 20 éve laknak közös háztartásban (egy fedél alatt, de külön lakrészben) egyik nevén a vízóra a másikén a gáz meg a villany....
Ilyenek is vannak.
Nem kerül utcára az biztos!

Elég érdekes ez a fórum a kérdező szavaival válaszolok?

Ez így igaz. Egy jó ideig nem kell attól tartanod, hogy a bíróság dönteni fog. Ebben az esetben a döntés csak az lehet, hogy értékesíteni kell a lakást és a vételárat meg kell osztani. Ha a férfi ment el egy darabig nem is fog kellemetlenkedni. De egy idő után igen. Jobban járssz, ha magad szorgalmazod az értékesítést és a rád eső pénzből egy kissebb másik lakást veszel! Ugyanis az esetek többségében a férj a gyereket is felhasználja arra, hogy a lakás értékének feléhez hozzá jusson. Sajnos ismerem a helyzetet, mert a nővérem kapcsán / én segítettem neki a jogi képviseletben / átéltem ezt.Beindul a gyermek kényeztetése, anya ellen hangolása stb.

Szeretném tudni, ha édesanyám eladja a lakását és abból vesz magának egy kisebb lakást és a fennmaradó összeget nekem, a leányának adja, amiből én is vennék lakást, akkor kell-e adót fizetni utána, illetve mi a módja, hogy ne kelljen fizetni? Ajándékozással meglehetne oldani?

SZJA-t kell egyszer fizetni az új illetve a régi lakás árának a különbözete után (kivéve ha pl. az értékesített lakás több mint 15 évig volt az édesanya tulajdonában, vagy az új lakás megszerzésre fordított költségekkel esetleg kinullázódik ez).
Ajándékozás esetén illetéket kell fizetni.

Közös megeggyezéssel válunk, közös tulajdonunk egy hitelből vásárolt lakás. Nálam maradnak a gyerekek, 10 és 13 évesek, mi maradunk a lakásban. Mivel egyikünk sem tudja kifizetni a másikat, és a férjem nem tud tartásdíjat fizetni, ezért lemond a ráeső tulajdoni hányadról. A továbbiakban én fizetném hitelt (illetve a szüleim). Kérdésem: férjem ragaszkodik ahhoz, hogy tulajdoni hányada a gyerekeké legyen, én pedig haszonélvező legyek. Rendelkezhet-e így, hiszen a lakás még ki sincs fizetve, az értékének a 75 %-át én fogom törleszteni az elkövetkezendső 10 évben. Másik kérdés: milyen nehézségeket vet fel, ha a gyerekek is tulajdonosok, ha el akarom adni a lakást, ha mondjuk 5 év múlva nem tudom fenntartani. Harmadik kérdés: milyen illetékfizetési kötelezettséggel jár ez.

Bank-, ügyvéd- gyámhivatal, ezek a felkeresendők., elsőleg a bank, másodjára a gyámügy, mígnem az ügyvédnél már könnyű dolgod lesz.

A t.díjról lemondani nem lehet, de az apa a tulajdonából ajándékozhat a gyermekeinek annyit, ami x évre nagyjából ellentételezi a kieső t.díj összegét.

A bank azért az első, mert tőle függ, hogy a férjedet kiengedi-e a lakáshitelből, azaz te egymagad rendelkezel-e annyi jövedelemmel, hogy az ő részét is "mindhalálig" fizetni tudjad. (Bizonyára adóstárs bevonására lesz szükség, ami azt eredményezi, hogy az ő jelenlegi ingatlanára a bank jelzálogot rak majd.)

Az apa a gyermekeknek ajándékozhatja a tulajdoni hányadát., a vagyonszerzés okán illetéket kell majd fizetnie, és bizonyára majd te..., lévén a gyermekeknek saját önálló jövedelmük nincs. Részletfizetésre engedélyt lehet kérni, esetlegesen mérséklést...

Ha a későbbiekben netán fizetési nehézség adódik a hiteltörlesztésnél stb., el lehet cserélni a lakást, de ismét a bank és a gyámhatóság végigjárásával.

A gyámhatóság azért szükséges, mert ő figyeli a kiskorúak szerzett vagyonkáját, melyet az anya esetlegesen nehogy elkótyavetyéljen...

A lakás másik részére kelezkezendő haszonélvezeted itt most érdektelen.

Pontosítva: ... a vagyonszerzés okán illetéket kell majd fizetni - a gyermekeknek, és mentség a kiskoruk miatt nincs.

„Rendelkezhet-e így, hiszen a lakás még ki sincs fizetve, az értékének a 75 %-át én fogom törleszteni az elkövetkezendső 10 évben. ”

Nem rendelkezhet, de megállapodni megállapodhattok benne.

„Másik kérdés: milyen nehézségeket vet fel, ha a gyerekek is tulajdonosok, ha el akarom adni a lakást, ha mondjuk 5 év múlva nem tudom fenntartani. ”

Te eladni sosem fogod tudni egyedül; amíg kiskorúak a gyerekek, addig a gyámhatóság hozzájárulása kell, amikor már nagykorúak lesznek, akkor pedig ők rendelkeznek az ingatlannal, azzal, hogy a hozzájárulásod hiányában az elidegenítés nem érinti a haszonélvezetet.

„Harmadik kérdés: milyen illetékfizetési kötelezettséggel jár ez.”

4 millióig 2%, az afölötti részre 6%.

Köszönöm a válaszokat.
A gyámhatóságnál mit kell intézni? Elég az ügyvéd által ellenjegyzett megállapodást vinni?
Ezt intézhetem én, vagy a férjemnek kell?

Ha a tartásdíj egy részéről lemondok, hogy így kapja meg a férjem a ráeső tulajdoni hányadát akkor ez a megállapodás megváltoztatható két év múlva? Pl.: most megállapodunk abban, hogy 90ezer Ft a tártásdíj, ebből ő kifizet 10ezret, 80 pedig a tulajdonrészének "törlesztésébe". Változtatható ez?

Intézze az okiratszerkesztő ügyvéd. Csak a körülmények lényeges megváltozása esetén változtatható.