Közös vagyon?

Tisztelt forumozok

A kérdésem a következő lenne.A feleségemmel teljesen megromlott a kapcsolatunk.A ház amiben lakunk egy 110nm kertes családi ház..50%-ban az édesanyám,50%én vagyok a tulajdonos.Édesanyám nak a 100%-on haszonélvezeti joga van.Édesapám halála után 1997-ben ,a bátyám és én örököltük a 50%-ot./1/4-1/4 részben/.2004.04.16-án a bátyám ¼-ed részét az édesanyám megvásárolta az én nevemre.A nekem kölcsönadott pénzről amiből az ¼-ed rész ki lett fizetve kettönk között egy papír van.A feleségemmel 2002.04.04-én kötöttünk házasságot.Ez a tulajdonjogom közös vagyonnak számit?
Kérdéseim a következők.Kirakhatom,elküldhetem –e őt ,lehet-e követelése velem szemben.Közös vagyoni tárgyként csak mosogépet,tv-ét ágyat ,mikrot tudok megemliteni,mivel a lakás brendezve volt.Kapcsolatunk megromlásának a főbb okai,hogy napokig,hetekig nem jár haza,nem teljesiti anyai,családi kötelességeit/nem főz,nem takarit stb/Ez az én szemszögemből nézett ok.Õ szerinte keveset foglalkoztam vele,mindig elöbbre való volt a munka számomra..Már többször elakart költözni de mindig meggondolta magát.Amikor elakart költözni megbeszéltük hogy a kislányunkhoz /4 éves/bármikor jöhet,látogatthatja.Elvinni hála istennek eszében sincsen,gondolom vagyis tudom hogy a kislány csak teher lenne neki.Mivel ezt a levelet pár napja kezdtem fogalmazni,közben mondta hogy hamarosan elköltözik ,mivel én elküldtem.Azt mondta ,hogy addig gondolkozzak hogy mit adok neki mert sokszor odaadta a fizetését,meg vannak közösen szerzett tárgyak/a fent emlitettek/Mondtam ,hogy amikor odaadta a fizetését azt a számlákra,rezsire,étkezésre,gyerekre lett költve.A közös tárgyakat meg viheti ha kifizeti a felét.Ha elköltözik,hol kezdjem el a gyerekelhelyezési kérelmet?Mi a folyamata?
Most ennyi fogalmazodott meg bennem ,de még folytatom.Köszönettel és üdvözlettel.
Sz.F

A gyermek elhelyezési iránti pert a lakóhely szerint illetékes városi bíróságon kell megindítani.
A ház tulajdonrésze különvagyon, adott esetben bizonyítani kell, hogy az 1/4-rész megvásárlására szolgáló pénzt édesanyád kifejezetten neked - és nem kettőtöknek adta. (Ha ezt nem sikerülne bizonyítani, akkor az 1/4-rész számít különvagyonnak.)

Az akkor sem feltétlenül számít külön vagyonnak. Egyébként pedig a vélelem a külön vagyon mellett szól ilyenkor.

A PK 281. szerint a szülô vagy más rokon által adott jelentôsebb értékû ajándékot rendszerint az ô gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni.
Abban az esetben ugyanis, ha a szülô vagy más rokon ad jelentôsebb értékû ajándékot, ezt - az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai szerint - általában saját gyermekének illetve rokonának szánja. Ilyenkor is jelentôsége van természetesen az ajándékozáskor elhangzott nyilatkozatnak, de a vagyonjogi igények eldöntésénél a bíróságnak fokozott gonddal kell a nyilatkozat valódi tartamát vizsgálnia. Sok esetben ugyanis a szülô, illetve rokon eredetileg nem csupán gyermekét (rokonát), hanem annak családalapítását kívánja támogatni - közvetve tehát a másik házastársat is - szándéka azonban nem irányul arra, hogy az együttélés végleges meghiúsulása esetén az ajándék értéke ne gyermekét (rokonát) illesse meg, hanem az a másik házastársat is gazdagítsa, és közös vagyonként megosztásra kerüljön. Ilyen esetekben az ajándékot illetve a helyébe lépett értéket annak a házastársnak a különvagyonához tartozónak kell tekinteni, akiknek a szülôje, rokona azt adta. Ez a megoldás elejét veheti annak, hogy utóbb az ajándékozó a másik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése iránt külön per megindítására kényszerüljön.
Másként alakul a helyzet akkor ha a mindkét házastárs részére történô ajándékozást okirat bizonyítja (pl. ingatlan ajándékozása esetén). Ekkor csak maga az ajándékozó érvényesíthet igényt bármelyik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése érdekében. Nincs azonban akadálya annak, hogy az ajándékozó szülô vagy más rokon ezt a követelést a Ptk. 328. §-nak (1) bekezdése alapján gyermekére (rokonára) engedményezze, és - ebben az esetben ez az igény a házastársak vagyonjogi elszámolásának keretében, a szülô (rokon) perbenállása nélkül is elbírálható.
Mindezekbôl következik, hogy az eset összes körülményének a vizsgálatára van szükség olyan esetben, amikor az egyik házastárs a házasságkötésre tekintettel adott ajándék közös vagyonba vagy különvagyonba tartozását állítja. A bizonyítékok mérlegelése során - a kifejtetteken túlmenôen - jelentôsége lehet a felek által követett helyi szokásoknak is.

Köszönöm a válaszokat.
Lehet,hogy rosszul fogalmaztam.Az édesanyám ezzel a gesztusával inkább az én testvéremet /akinek az 1/4-ed részét megvásárolta /akart segiteni mivel a kifizetett pénzből tudtak maguknak lakást vásárolni,mivel ők már nem laktak itt.Másik rossz fogalmazásom,hogy nem ajándékba,hanem kölcsön kaptam azt a pénzt amivel a bátyámtol megvásároltam az 1/4-ed részt.Nem tudom,hogy igy változtat-e a helyzeten valamit?
A másik kérdésem,hogy a házasságunk alatt a feleségem vásárolt magának egy autot részletre,de mivel a hitelelbirálatnál nem volt hitelképes az én nevemre lett megvéve.
Szorgalmazzam ennek az eladását a részére vagy ennek nincs nagy jelentősége?Nem akarok visszaélni tulajdonjogommal.Nem szeretnék nagy vitákba keveredni?

Tisztelt Uram!
Igy azért kicsit más a helyzet. Az 1/4-ed részre kötött adásvételi szerződés azon része érdekes, ahol a vételár megfizetésében állapodtak meg. Ha ebben az édesanyja nem szerepel semmilyen formában, akkor Ön ezt a házastársi közösvagyonból vásárolta. Ha az édesanyja szerepel aként, hogy a vételárat Õ fizeti meg, de a szerződést az Ön javára köti, akkor külön vagyon azzal a kitétellel, amit ObudaFan kolléga írt. Ha az édesanyja nem szerepel aszerződésben, de a vételár az ő általa nyujtott kölcsönből lett kifizetve, akkor közösen kell helytállniuk a visszafizetésért és közös tulajdon az 1/4 rész. A következőt lehet javasolni. Válás nélkül is megszakad a házastársi vagyonközösség, ha az asszony végleg elköltözik. Innentől minden szerzés az Ön külön vagyona. Az ingót ami jár az asszonynak adja ki neki. Erről mindenképp valmi írást kell készíteni. Ha nem viszi el, akkor is legyen meg a papír, meg amennyiben lehetséges különítse el a lakásban és ne használja. Amennyiben a válási szándék végleges, akkor fáradjon el a helyi bíróságra és kérje, hogy a válókeresetét foglalják jegyzőkönyvbe. Vigye magával a személyi iratain kívül a házassági anyakönyvi kivonatot, a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát, az ingatlan hiteles tulajdoni lap másolatát illetve azon ingók listáját, amit az asszonynak szán. Ezt követően pedig a bírósági fogalmazó által elmondottak szerint járjon el. Ügyvédhez, akkor forduljon, ha az asszony az ingatlanra is benyújtja igényét. Ja még egy . A jegyzőkönyvezéskor fogalmazza meg, hogy kéri a gyermekek Önnél történő elhelyezését ( indokolja meg úgy ahogy itt leírta ) és határozza meg, hogy milyen mértékű gyermektartást kér. Két gyermek az a felesége jövedelmének 40%-a.
Innentől minden eljárási kérdésben köteles Önt a bíróság kitanítani, illetve a gyermek elhelyezés kérdésében a germekek érdekeinek megfelelően dönteni, a vagyon megosztásban, pedig a közösvagyont fele-fele arányban megosztani. Ha szabd javasolnom innentől ezekről a kérdésekről csak a bíróság előtt beszéljen az asszonnyal indulatok, veszekedés nélkül.

Válásrol még nem esett szó,habár a meglátásom szerint kettönk között már nem fog javulni a helyzet.Mi a jobb,ha én vagy ő adja be a válokeresetet?
Az adásvételi szerződésben édesanyám semmilyen formában nincsen benne.Az adásvételi szerződés a házasságkötésünk után 12 nappal kötetett.Ebben az esetben is már közösvagyonbol vásároltnak kell tekinteni?
Mivel a kölcsönkapott pénzt még nem kezdtük,nem kezdtem el törleszteni,igy csak közös törlesztés esetén illeti meg az 1/4-ed rész?

1. „Mi a jobb,ha én vagy ő adja be a válokeresetet?”
Jónak sehogyse jó, de Önnek érdeke, hogy legalább az ezutáni jövedelme ne a közös vagyont hízlalja, tehát legalább a vagyonközösség megszűnésének megállapítását célszerű kérnie.
2. „Ebben az esetben is már közösvagyonbol vásároltnak kell tekinteni?”
Igen.
3. „igy csak közös törlesztés esetén illeti meg az 1/4-ed rész? ”
3/a. Nem az 1/4 rész illeti meg, hanem csak 1/8-ad. Ugyanis az örökségként megszerzett 1/4 az Ön különvagyona.
3/b. Ez a rész viszont a kölcsön visszafizetésétől függetlenül megilleti. Természetesen a közös vagyonnak része a tartozás is, vagyis a kölcsön fele őt terheli. A kettő akár egyezség, akár bírósági ítélet révén egymással sztemben beszámítható.

Jut eszembe: van arról a kölcsönről írásos szerződés?

Sziasztok!
Egy ikerházat szeretnénk építettni. A telket mi vennénk, ami 9,5M Ft lenne.
Két lakást kell eladnunk: az egyik csak az enyém 8M, a másik 50-50%-ban közös 11M Ft. Hitelt, szocpolt vennénk fel még.
Az új házban 50-50%-ban lennénk tulajdonosok. Kérdésem, hogy kellene megvenni a telket, kinek a pénzéből, és felépíteni a házat, ha a későbbiekben nem szeretnénk a vagyonon civakodni, hogy ki mennyi pénzt adott bele. Hogy lehetne a források eredetét most rendezni?

Akárki pénzéből is veszitek, a legegyszerűbb, ha az adásvételi szerződést készítő ügyvéddel készíttettek egy házassági vagyonjogi szerződést is, amely pontosan rendezi, kinek mennyi pénze van benne, és ez alapján hány %-ban tulajdonos.

Köszi!

Nincs mit.

Sziasztok !

A jelenlegi házam amit építettem a családommal az ahhoz szükséges pénz mind különvagyon volt?! mert szüleimtől kaptam ingatlanok formájában ill. örököltem.
Ezek eladott értékéből építettem.

10 évet éltünk együtt, de csak 4 éve házasodtunk össze, mert csak így tudtuk a szoc.polt felvenni.

A ház szerintem nem lehet közös vagyon mert öröklésből származik!?

A szocpol amit felvettünk amennyivel növelte a ház értékét az közös!?

Minden közös ami az együtt élésünk és házasságunk után a tulajdonunkba került !?

• Az öröklés vagy ajándék címén az egyik félre háramlott dolgok a különvagyonba tartoznak. (Főszabályként az ezek helyébe lépett dolgok is.)
• A házassági életközösség ideje alatt szerzett (és a fenti kategóriába nem tartozó) dolgok a közös vagyonba tartoznak.
• Az élettársi közösség fennállta alatt a felek hozzájárulásuk arányában szereznek közös tulajdont.

(Halkan teszem hozzá - mert nem vagyok benne biztos -, hogy előfordulhat, hogy a házasságot közvetlenül megelőző élettársi együttélés időszakára a bíróság a házassági vagyonjogi szabályokat alkalmazza.)

Üdvözletem mindenkinek

Ma megtörtént a dolog és a feleségem elköltözött albérletbe.Szépen csendben elment de igérte,hogy mindennap jön a gyermekünkhöz.Megbeszéltük,hogy válásrol egyenlőre nem beszélünk.Megkérdezte,hogy kijelentkezzen vagy papiron maradhat?Én mondtam,hogy átgondolom.Ti mit javasoltok?A gyermek a kislányunk nálam maradt vita nélkül.Mi legyen az első dolgom?Adjak be gyermek elhelyezési kérelmet,kérjem a vagyonközösség megszüntetését?Vgy ez már a válás első lépései?Mi tévő legyek akkor,hogyha tudom az anyagi lehetőségei elég csekélyek/albérlet,rezsi,megélhetés/.Hogyan követeljek tartásdijat.Sajnos az én anyagi helyzetem sem a legrozsásabb hogy nem kérjek tőle semmit.
Tett egy olyan kijelentést,hogy mivel kislányunk van ,neki több joga van a gyermekhez mint nekem.De tisztába van vele,hogy a kislány hozzám ragaszkodik ,és én jobban tudom neki biztositani a szügségleteket ezért nem viszi el.
Szerintetek a kijelentésének van alapja,hogy több joga van a gyermekünkhöz?

Köszönöm előre is.

Ha önszántából és véglegesen költözött el a lakásból, akkor 3 napon belül ki-, illetve az új lakcímére be kell jelenteni a magát, azaz a lakcímváltozást. Ez törvényi kötelezettsége.
Ugyanakkor a lakcímbejelentés ténye önmagában sem a lakás használatához fűződő, sem más egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Tehát ha a feleségednek van valamilyen jogcíme használni a lakásotokat (pl. tulajdonos, bérlőtárs), akkor attól, hogy kiköltözik, ez a jogcíme nem változik meg. De ha önszántából költözött ki, akkor lakáshasználati díjat a későbbiekben nem kérhet tőled.

A lakcímbejelentés csupán egy formai dolog, egy nyilvántartási adat, jogokat nem keletkeztet és szüntet meg, viszont bizonyítékul szolgálhat a lakóhelyet illetően. Tehát ha a későbbiekben a gyermekelhelyezés miatt esetlegesen bizonyítanod kell, hogy a feleséged már x ideje elköltözött, és azóta egyedül neveled a lányotokat, akkor ez a nyilvántartási adat egy lehet a bizonyítékok sorában, akár neked pro, akár a feleségednek kontra.
Ezért javaslom, szorgalmazd, hogy a lakcímváltozását regisztráltassa.

Nem kötelező válni, de előbb-utóbb sorra szokott kerülni.

Nincsen több joga egy anyának a gyerekéhez (legyen az bármilyen nemű) , mint az apának. A magyar alkotmány tiltja a diszkriminációt, vagyis a törvényi különbségtételt.
Ugyanakkor amire a feleséged célozhatott, az sajnois mégis megállja a helyét, mert a bírói gyakorlat előnyben részesíti az anyákat a gyermeklehelyezésnél, főleg, ha minél kisebb korú a gyermek.
Esélye akkor van egy apának arra, hogy a bíróság nála helyezze el a gyermeket, ha

1. ebbe az anya is beleegyezik,
2. az anya bizonyíthatóan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít a gyermekkel szemben (bántalmazás, alkoholizálás, erkölcstelen életmód)

A fenti két feltétel közül ha bármelyik megvalósul, akkor viszonylag egyszerű a helyzet.
Ha viszont a fenti két helyzet közül egyik sem áll fenn, akkor akkor ítélik az apának, ha:

1. a gyermek ítélőképessége birtokában van a kora alapján) és maga is úgy nyilatkozik, hogy az apjával akar élni
2. pszichológus szakértő az apát alkalmasabbnak hozza ki a gyermek nevelésére, és az egyéb körülményei is alkalmasabbak, valamint hosszabb ideje már egyedül az apa gondozásában él a gyermek, és a gyermek hozzá jobban kötődik.

Szóval fell lehet köni a gatyát!

Nem az a fontos most, hogy pert indíts, hanme hogy ha bármelyikőtök majd per indít, akkor neked legyenek bizonyítékaid.
Vagyis ha a feleséged most elismeri, hogy a kislány jobbna ragaszkodik hozzád, és hogy te jobban tudod bizotsítani a szükségleteit, és ezért hagyja inkább nálad, akkor erre legyen bizonyítékod (diktafon, tanúk, minél több, annál jobb).
Ha perre kerül a sor, általában már nem szokták ezt elismerni az anyák. Bíróság előtt ezek a történetek könnyen fordulnak át abba, hogy "nem önként történt a távozás, hanem a férj agresszívvá vált, elkezdett bántalmazni, alkoholizálni, és ezért kényszrűségből kellett elköltözni albérletbe. A gyerek azért maradt nála, mert megfenyegetett, hogy ezt meg azt teszi velem, ha elviszem tőle a gyerekét. Ezért maradt nála egy ideig. De aztán összeszedtem a bátorságom, és új párom biztatására és támogatása mellett végül kimentettem a gyerekemet brutális férjem veszélyeztetéséből."

Ha önszántából és véglegesen költözött el a lakásból, akkor 3 napon belül ki-, illetve az új lakcímére be kell jelenteni a magát, azaz a lakcímváltozást. Ez törvényi kötelezettsége.
Ugyanakkor a lakcímbejelentés ténye önmagában sem a lakás használatához fűződő, sem más egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Tehát ha a feleségednek van valamilyen jogcíme használni a lakásotokat (pl. tulajdonos, bérlőtárs), akkor attól, hogy kiköltözik, ez a jogcíme nem változik meg. De ha önszántából költözött ki, akkor lakáshasználati díjat a későbbiekben nem kérhet tőled.

A lakcímbejelentés csupán egy formai dolog, egy nyilvántartási adat, jogokat nem keletkeztet és szüntet meg, viszont bizonyítékul szolgálhat a lakóhelyet illetően. Tehát ha a későbbiekben a gyermekelhelyezés miatt esetlegesen bizonyítanod kell, hogy a feleséged már x ideje elköltözött, és azóta egyedül neveled a lányotokat, akkor ez a nyilvántartási adat egy lehet a bizonyítékok sorában, akár neked pro, akár a feleségednek kontra.
Ezért javaslom, szorgalmazd, hogy a lakcímváltozását regisztráltassa.

Nem kötelező válni, de előbb-utóbb sorra szokott kerülni.

Nincsen több joga egy anyának a gyerekéhez (legyen az bármilyen nemű) , mint az apának. A magyar alkotmány tiltja a diszkriminációt, vagyis a törvényi különbségtételt.
Ugyanakkor amire a feleséged célozhatott, az sajnois mégis megállja a helyét, mert a bírói gyakorlat előnyben részesíti az anyákat a gyermeklehelyezésnél, főleg, ha minél kisebb korú a gyermek.
Esélye akkor van egy apának arra, hogy a bíróság nála helyezze el a gyermeket, ha

1. ebbe az anya is beleegyezik,
2. az anya bizonyíthatóan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít a gyermekkel szemben (bántalmazás, alkoholizálás, erkölcstelen életmód)

A fenti két feltétel közül ha bármelyik megvalósul, akkor viszonylag egyszerű a helyzet.
Ha viszont a fenti két helyzet közül egyik sem áll fenn, akkor akkor ítélik az apának, ha:

1. a gyermek ítélőképessége birtokában van a kora alapján) és maga is úgy nyilatkozik, hogy az apjával akar élni
2. pszichológus szakértő az apát alkalmasabbnak hozza ki a gyermek nevelésére, és az egyéb körülményei is alkalmasabbak, valamint hosszabb ideje már egyedül az apa gondozásában él a gyermek, és a gyermek hozzá jobban kötődik.

Szóval fell lehet köni a gatyát!

Nem az a fontos most, hogy pert indíts, hanme hogy ha bármelyikőtök majd per indít, akkor neked legyenek bizonyítékaid.
Vagyis ha a feleséged most elismeri, hogy a kislány jobbna ragaszkodik hozzád, és hogy te jobban tudod bizotsítani a szükségleteit, és ezért hagyja inkább nálad, akkor erre legyen bizonyítékod (diktafon, tanúk, minél több, annál jobb).
Ha perre kerül a sor, általában már nem szokták ezt elismerni az anyák. Bíróság előtt ezek a történetek könnyen fordulnak át abba, hogy "nem önként történt a távozás, hanem a férj agresszívvá vált, elkezdett bántalmazni, alkoholizálni, és ezért kényszrűségből kellett elköltözni albérletbe. A gyerek azért maradt nála, mert megfenyegetett, hogy ezt meg azt teszi velem, ha elviszem tőle a gyerekét. Ezért maradt nála egy ideig. De aztán összeszedtem a bátorságom, és új párom biztatására és támogatása mellett végül kimentettem a gyerekemet brutális férjem veszélyeztetéséből."

elképzelhető a vagyonközösség megszűnését megállapításra irányuló kereseti kérelemben kérni?

Szerintem igen. Tipikusan az a fajta ügy, ahol teljesítésre kötelezés nem kérhető, azonban a felperes érdekeinek védelmét szolgálja a megállapodás. Hogy tudniillik a vagyonközösség megszűnése után általa szerzett vagyonra a másik fél ne formálhasson igényt.

egyetértünk :))

köszönöm!

lenne még egy kiegészítő kérdésem.
folyamatban lévő bontópernél indítható-e, azzal párhuzamosan vagyonközösség megszüntetése iránt nemperes eljárás?

köszönöm!

Mármint a házassági közös vagyon megszüntetésére? Szerintem azt vagy egyesítik vagy felfüggesztik. Egyébként indítható.

köszönöm!

Kedves drtuske!

A házastársi közös vagyon csak perben osztható meg a bíróság előtt, ilyen nemperes eljárás nincs. Ettől persze Önök peren kívül még megoszthatják a közös vagyonukat, de ha ingatlan is van benne, akkor ügyvédi vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. Ha bontóper van folyamatban, akkor a vagyonjogi per csak ugyanezen bíróság előtt indítható, ilyenkor a hatásköri szabályok sem játszanak, vagyis az egyébként megyei hatáskörbe tartozó ügy is helyi bíróság előtt indítandó. Üdv:

Óh, valóban. Nem is láttam, hogy "nemperes". Ezért írhattam, hogy egyesítik.

Kbs, biztos voltam benne, hogy csak félreolvastad, ami mindenkivel megesik (sajnos nemegyszer velem is), csak a kérdezőnek is segíteni akartam! Üdv: