Közös vagyon?

Nincs mit.

Kedves Grád András és Óbudafan!

Köszönöm a választ, reméltem, hogy így van :)

Hálás köszönet!
Adrienn

Kedves Bodris!

Szögezzük le az elején: Az örökség akkor is az örökös különvagyona, ha a házasság alatt örökölte. Soha nem válik közössé! A gyerekek után meg a nettó jövedelme gyermekenként 20-20%-át szokta megállapítani a bíróság, legfeljebb egy minimálösszeggel kombinálva, ha nagyon változó a jövedelme, akkor csak fix összeg jön szóba. Üdv:

Fizetésfüggő, meg függ a gyermekek konkrét szükségleteitől is. Általában a kötelezett jövedelmének 15-25%-a gyermekenként.

Szép estét mindenkinek!
Lenne egy-két kérdésem, biztosan tudtok segíteni.
Testvéremet a férje azzal fenyegeti (nagyon úgy fest a dolog, hogy elválnak), hogy ha sokat akadékoskodik, akkor az öröksége felét elveszi tőle, mert joga van hozzá, hiszen közösen "szerezték", házasságuk alatt.
A házasság alatt örökölt ingatlan is közösen szerzett vagyonnak minősül? (Számomra furcsa lenne...)

Tudnátok abban segíteni, hogy általában két kicsi gyermek (2 és 5 évesek) esetén a bíróság kb mennyi gyerektartást ítél meg? (Gondolom fizetésfüggő...)

Előre is köszönöm a válaszokat!

Kbs, biztos voltam benne, hogy csak félreolvastad, ami mindenkivel megesik (sajnos nemegyszer velem is), csak a kérdezőnek is segíteni akartam! Üdv:

Óh, valóban. Nem is láttam, hogy "nemperes". Ezért írhattam, hogy egyesítik.

Kedves drtuske!

A házastársi közös vagyon csak perben osztható meg a bíróság előtt, ilyen nemperes eljárás nincs. Ettől persze Önök peren kívül még megoszthatják a közös vagyonukat, de ha ingatlan is van benne, akkor ügyvédi vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. Ha bontóper van folyamatban, akkor a vagyonjogi per csak ugyanezen bíróság előtt indítható, ilyenkor a hatásköri szabályok sem játszanak, vagyis az egyébként megyei hatáskörbe tartozó ügy is helyi bíróság előtt indítandó. Üdv:

köszönöm!

Mármint a házassági közös vagyon megszüntetésére? Szerintem azt vagy egyesítik vagy felfüggesztik. Egyébként indítható.

lenne még egy kiegészítő kérdésem.
folyamatban lévő bontópernél indítható-e, azzal párhuzamosan vagyonközösség megszüntetése iránt nemperes eljárás?

köszönöm!

egyetértünk :))

köszönöm!

Szerintem igen. Tipikusan az a fajta ügy, ahol teljesítésre kötelezés nem kérhető, azonban a felperes érdekeinek védelmét szolgálja a megállapodás. Hogy tudniillik a vagyonközösség megszűnése után általa szerzett vagyonra a másik fél ne formálhasson igényt.

elképzelhető a vagyonközösség megszűnését megállapításra irányuló kereseti kérelemben kérni?

Ha önszántából és véglegesen költözött el a lakásból, akkor 3 napon belül ki-, illetve az új lakcímére be kell jelenteni a magát, azaz a lakcímváltozást. Ez törvényi kötelezettsége.
Ugyanakkor a lakcímbejelentés ténye önmagában sem a lakás használatához fűződő, sem más egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Tehát ha a feleségednek van valamilyen jogcíme használni a lakásotokat (pl. tulajdonos, bérlőtárs), akkor attól, hogy kiköltözik, ez a jogcíme nem változik meg. De ha önszántából költözött ki, akkor lakáshasználati díjat a későbbiekben nem kérhet tőled.

A lakcímbejelentés csupán egy formai dolog, egy nyilvántartási adat, jogokat nem keletkeztet és szüntet meg, viszont bizonyítékul szolgálhat a lakóhelyet illetően. Tehát ha a későbbiekben a gyermekelhelyezés miatt esetlegesen bizonyítanod kell, hogy a feleséged már x ideje elköltözött, és azóta egyedül neveled a lányotokat, akkor ez a nyilvántartási adat egy lehet a bizonyítékok sorában, akár neked pro, akár a feleségednek kontra.
Ezért javaslom, szorgalmazd, hogy a lakcímváltozását regisztráltassa.

Nem kötelező válni, de előbb-utóbb sorra szokott kerülni.

Nincsen több joga egy anyának a gyerekéhez (legyen az bármilyen nemű) , mint az apának. A magyar alkotmány tiltja a diszkriminációt, vagyis a törvényi különbségtételt.
Ugyanakkor amire a feleséged célozhatott, az sajnois mégis megállja a helyét, mert a bírói gyakorlat előnyben részesíti az anyákat a gyermeklehelyezésnél, főleg, ha minél kisebb korú a gyermek.
Esélye akkor van egy apának arra, hogy a bíróság nála helyezze el a gyermeket, ha

1. ebbe az anya is beleegyezik,
2. az anya bizonyíthatóan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít a gyermekkel szemben (bántalmazás, alkoholizálás, erkölcstelen életmód)

A fenti két feltétel közül ha bármelyik megvalósul, akkor viszonylag egyszerű a helyzet.
Ha viszont a fenti két helyzet közül egyik sem áll fenn, akkor akkor ítélik az apának, ha:

1. a gyermek ítélőképessége birtokában van a kora alapján) és maga is úgy nyilatkozik, hogy az apjával akar élni
2. pszichológus szakértő az apát alkalmasabbnak hozza ki a gyermek nevelésére, és az egyéb körülményei is alkalmasabbak, valamint hosszabb ideje már egyedül az apa gondozásában él a gyermek, és a gyermek hozzá jobban kötődik.

Szóval fell lehet köni a gatyát!

Nem az a fontos most, hogy pert indíts, hanme hogy ha bármelyikőtök majd per indít, akkor neked legyenek bizonyítékaid.
Vagyis ha a feleséged most elismeri, hogy a kislány jobbna ragaszkodik hozzád, és hogy te jobban tudod bizotsítani a szükségleteit, és ezért hagyja inkább nálad, akkor erre legyen bizonyítékod (diktafon, tanúk, minél több, annál jobb).
Ha perre kerül a sor, általában már nem szokták ezt elismerni az anyák. Bíróság előtt ezek a történetek könnyen fordulnak át abba, hogy "nem önként történt a távozás, hanem a férj agresszívvá vált, elkezdett bántalmazni, alkoholizálni, és ezért kényszrűségből kellett elköltözni albérletbe. A gyerek azért maradt nála, mert megfenyegetett, hogy ezt meg azt teszi velem, ha elviszem tőle a gyerekét. Ezért maradt nála egy ideig. De aztán összeszedtem a bátorságom, és új párom biztatására és támogatása mellett végül kimentettem a gyerekemet brutális férjem veszélyeztetéséből."

Ha önszántából és véglegesen költözött el a lakásból, akkor 3 napon belül ki-, illetve az új lakcímére be kell jelenteni a magát, azaz a lakcímváltozást. Ez törvényi kötelezettsége.
Ugyanakkor a lakcímbejelentés ténye önmagában sem a lakás használatához fűződő, sem más egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Tehát ha a feleségednek van valamilyen jogcíme használni a lakásotokat (pl. tulajdonos, bérlőtárs), akkor attól, hogy kiköltözik, ez a jogcíme nem változik meg. De ha önszántából költözött ki, akkor lakáshasználati díjat a későbbiekben nem kérhet tőled.

A lakcímbejelentés csupán egy formai dolog, egy nyilvántartási adat, jogokat nem keletkeztet és szüntet meg, viszont bizonyítékul szolgálhat a lakóhelyet illetően. Tehát ha a későbbiekben a gyermekelhelyezés miatt esetlegesen bizonyítanod kell, hogy a feleséged már x ideje elköltözött, és azóta egyedül neveled a lányotokat, akkor ez a nyilvántartási adat egy lehet a bizonyítékok sorában, akár neked pro, akár a feleségednek kontra.
Ezért javaslom, szorgalmazd, hogy a lakcímváltozását regisztráltassa.

Nem kötelező válni, de előbb-utóbb sorra szokott kerülni.

Nincsen több joga egy anyának a gyerekéhez (legyen az bármilyen nemű) , mint az apának. A magyar alkotmány tiltja a diszkriminációt, vagyis a törvényi különbségtételt.
Ugyanakkor amire a feleséged célozhatott, az sajnois mégis megállja a helyét, mert a bírói gyakorlat előnyben részesíti az anyákat a gyermeklehelyezésnél, főleg, ha minél kisebb korú a gyermek.
Esélye akkor van egy apának arra, hogy a bíróság nála helyezze el a gyermeket, ha

1. ebbe az anya is beleegyezik,
2. az anya bizonyíthatóan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít a gyermekkel szemben (bántalmazás, alkoholizálás, erkölcstelen életmód)

A fenti két feltétel közül ha bármelyik megvalósul, akkor viszonylag egyszerű a helyzet.
Ha viszont a fenti két helyzet közül egyik sem áll fenn, akkor akkor ítélik az apának, ha:

1. a gyermek ítélőképessége birtokában van a kora alapján) és maga is úgy nyilatkozik, hogy az apjával akar élni
2. pszichológus szakértő az apát alkalmasabbnak hozza ki a gyermek nevelésére, és az egyéb körülményei is alkalmasabbak, valamint hosszabb ideje már egyedül az apa gondozásában él a gyermek, és a gyermek hozzá jobban kötődik.

Szóval fell lehet köni a gatyát!

Nem az a fontos most, hogy pert indíts, hanme hogy ha bármelyikőtök majd per indít, akkor neked legyenek bizonyítékaid.
Vagyis ha a feleséged most elismeri, hogy a kislány jobbna ragaszkodik hozzád, és hogy te jobban tudod bizotsítani a szükségleteit, és ezért hagyja inkább nálad, akkor erre legyen bizonyítékod (diktafon, tanúk, minél több, annál jobb).
Ha perre kerül a sor, általában már nem szokták ezt elismerni az anyák. Bíróság előtt ezek a történetek könnyen fordulnak át abba, hogy "nem önként történt a távozás, hanem a férj agresszívvá vált, elkezdett bántalmazni, alkoholizálni, és ezért kényszrűségből kellett elköltözni albérletbe. A gyerek azért maradt nála, mert megfenyegetett, hogy ezt meg azt teszi velem, ha elviszem tőle a gyerekét. Ezért maradt nála egy ideig. De aztán összeszedtem a bátorságom, és új párom biztatására és támogatása mellett végül kimentettem a gyerekemet brutális férjem veszélyeztetéséből."

Üdvözletem mindenkinek

Ma megtörtént a dolog és a feleségem elköltözött albérletbe.Szépen csendben elment de igérte,hogy mindennap jön a gyermekünkhöz.Megbeszéltük,hogy válásrol egyenlőre nem beszélünk.Megkérdezte,hogy kijelentkezzen vagy papiron maradhat?Én mondtam,hogy átgondolom.Ti mit javasoltok?A gyermek a kislányunk nálam maradt vita nélkül.Mi legyen az első dolgom?Adjak be gyermek elhelyezési kérelmet,kérjem a vagyonközösség megszüntetését?Vgy ez már a válás első lépései?Mi tévő legyek akkor,hogyha tudom az anyagi lehetőségei elég csekélyek/albérlet,rezsi,megélhetés/.Hogyan követeljek tartásdijat.Sajnos az én anyagi helyzetem sem a legrozsásabb hogy nem kérjek tőle semmit.
Tett egy olyan kijelentést,hogy mivel kislányunk van ,neki több joga van a gyermekhez mint nekem.De tisztába van vele,hogy a kislány hozzám ragaszkodik ,és én jobban tudom neki biztositani a szügségleteket ezért nem viszi el.
Szerintetek a kijelentésének van alapja,hogy több joga van a gyermekünkhöz?

Köszönöm előre is.

• Az öröklés vagy ajándék címén az egyik félre háramlott dolgok a különvagyonba tartoznak. (Főszabályként az ezek helyébe lépett dolgok is.)
• A házassági életközösség ideje alatt szerzett (és a fenti kategóriába nem tartozó) dolgok a közös vagyonba tartoznak.
• Az élettársi közösség fennállta alatt a felek hozzájárulásuk arányában szereznek közös tulajdont.

(Halkan teszem hozzá - mert nem vagyok benne biztos -, hogy előfordulhat, hogy a házasságot közvetlenül megelőző élettársi együttélés időszakára a bíróság a házassági vagyonjogi szabályokat alkalmazza.)

Sziasztok !

A jelenlegi házam amit építettem a családommal az ahhoz szükséges pénz mind különvagyon volt?! mert szüleimtől kaptam ingatlanok formájában ill. örököltem.
Ezek eladott értékéből építettem.

10 évet éltünk együtt, de csak 4 éve házasodtunk össze, mert csak így tudtuk a szoc.polt felvenni.

A ház szerintem nem lehet közös vagyon mert öröklésből származik!?

A szocpol amit felvettünk amennyivel növelte a ház értékét az közös!?

Minden közös ami az együtt élésünk és házasságunk után a tulajdonunkba került !?

Nincs mit.

Köszi!

Akárki pénzéből is veszitek, a legegyszerűbb, ha az adásvételi szerződést készítő ügyvéddel készíttettek egy házassági vagyonjogi szerződést is, amely pontosan rendezi, kinek mennyi pénze van benne, és ez alapján hány %-ban tulajdonos.

Sziasztok!
Egy ikerházat szeretnénk építettni. A telket mi vennénk, ami 9,5M Ft lenne.
Két lakást kell eladnunk: az egyik csak az enyém 8M, a másik 50-50%-ban közös 11M Ft. Hitelt, szocpolt vennénk fel még.
Az új házban 50-50%-ban lennénk tulajdonosok. Kérdésem, hogy kellene megvenni a telket, kinek a pénzéből, és felépíteni a házat, ha a későbbiekben nem szeretnénk a vagyonon civakodni, hogy ki mennyi pénzt adott bele. Hogy lehetne a források eredetét most rendezni?

1. „Mi a jobb,ha én vagy ő adja be a válokeresetet?”
Jónak sehogyse jó, de Önnek érdeke, hogy legalább az ezutáni jövedelme ne a közös vagyont hízlalja, tehát legalább a vagyonközösség megszűnésének megállapítását célszerű kérnie.
2. „Ebben az esetben is már közösvagyonbol vásároltnak kell tekinteni?”
Igen.
3. „igy csak közös törlesztés esetén illeti meg az 1/4-ed rész? ”
3/a. Nem az 1/4 rész illeti meg, hanem csak 1/8-ad. Ugyanis az örökségként megszerzett 1/4 az Ön különvagyona.
3/b. Ez a rész viszont a kölcsön visszafizetésétől függetlenül megilleti. Természetesen a közös vagyonnak része a tartozás is, vagyis a kölcsön fele őt terheli. A kettő akár egyezség, akár bírósági ítélet révén egymással sztemben beszámítható.

Jut eszembe: van arról a kölcsönről írásos szerződés?

Válásrol még nem esett szó,habár a meglátásom szerint kettönk között már nem fog javulni a helyzet.Mi a jobb,ha én vagy ő adja be a válokeresetet?
Az adásvételi szerződésben édesanyám semmilyen formában nincsen benne.Az adásvételi szerződés a házasságkötésünk után 12 nappal kötetett.Ebben az esetben is már közösvagyonbol vásároltnak kell tekinteni?
Mivel a kölcsönkapott pénzt még nem kezdtük,nem kezdtem el törleszteni,igy csak közös törlesztés esetén illeti meg az 1/4-ed rész?