Eltartási szerződés megtámadása

Konradd: a haszonélvezettel a haszonélvező halála esetére nem tud rendelkezni; újabb eltartási szerződést meg akkor tudna kötni, ha lenne tulajdona. A haszonélvezet nem tulajdon.

Tisztelt Jogi fórum!

Egy kicsit összetettebb kérdéssel fordulnék önök felé.
A szomszédban él egy néni, egyenes ági rokona nincsen, ezért a kilencvenes évek vége felé eltartási szerződést kötött egy házaspárral. A házaspár eddig havonta fizetett neki egy bizonyos összeget, cserébe a néni háza a nevükre került holtig tartó haszonélvezeti jog és életjáradéki jog bejegyzése mellett.
December óta – a válságra hivatkozva – a házaspár a megállapodott összegnek csak egy részét fizeti a néninek. Férjemmel gondoltuk, hogy átvesszük tőlük az eltartást, de ők nem szeretnének megválni ingatlantól.

A kérdéseim az alábbiak lennének:
Ha a házaspár nem fizet vagy csak részben fizet, milyen úton kerülhet vissza a néni nevére az ingatlan? A néninek (nekünk) van-e valamilyen kártérítés fizetési kötelezettségünk a házaspárral szemben (pl. eddig a néni számára kifizetett összeg visszafizetése, és ha igen, akkor csak a „tőkét”, vagy 15 év kamatait is meg kell-e fizetnünk?) Ha ez az ügy csak peres úton oldható meg, érdemes-e belevágni (a néni 93 éves), átruházható-e ránk a néni házaspárral szembeni követelése?

Válaszukat várva köszönettel és tisztelettel,
M. Katalin

Csak peres úton oldható meg, és a pert a néninek kell elindítania, de ezt követően az igényét átruházhatja. Viszont valóban méltányosan el kell számolni az eltartókkal.

Köszönöm a gyors választ!

Még meg szeretném kérdezni:
Hogyan ruházhatja át pl. ránk a követelését? Mit jelent az, hogy méltányosan? És mivel a néni elég idős, egy átruházás esetén befolyásolja-e a per menetét a néni idő közbeni elhalálozása?

Köszönöm, Kati

A méltányosan kamatos visszatérítést jelent. Ha már átruházta rátok a követelést, akkor már ti vagytok a perben a felperesek.

tisztelt ügyvédek!
Szeretnék egy kis segitséget kérni olyan téren hogy édesanyám 1997 ben kökött az anyukája testvérével egy eltartási szerzödést,de 2 éve sorkerült egy válásra(édesanyám és édesapám között).,de még vállás elött a nagynéni felbontotta a szerzödést mert tulajdonképpen amikor meg lett kötve a szerzödés csupán csak azt szerette volna hogy édesanyámé legyen.
a szerzödésben csak édesanyám szerepel van arra esély hogy édesapám elperreje a fél házat?

Ha meg lett szüntetve a szerződés, és a felek elszámoltak, akkor nem tartom valószínűnek.

Tisztelt Jogi Fórum!

Nagynénémnek 1 leánygyermeke született, aki sajnos kb:30 éve nem tartotta a kapcsolatot, az édesanyjával. Nekem anyám helyett, anyám volt, mindenkinek úgy mutatott be, mint lányát. Sokat utazgattunk együtt, sok szép élmény, emlék fűzött össze bennünket. Férjem, és gyermekeim is nagyon szerették fiatalos, vidám természete miatt. Gyakran vendégeskedett nálunk, és nem engedtük, hogy a számára kritikus időpontokban pl: Szenteste, egyedül legyen. Kb 10 évvel ezelőtt eltartási szerződést szeretett volna kötni velem, de én akkor elhárítottam. 2005.-ben mindkét bankszámlájára bejelentett, az egyikre mint meghatalmazottat, a másikra mint tulajdonost. Tavaly márciusban sokat gyengült az egészsége és közölte velem már 2001.-ben végrendeletet írt, amely úgy kezdődött, hogy gyermekét és annak leszármazottait a Ptk 663.-es § értelmében kitagadja,mert érdemtelen, nem tett eleget tartási kötelezettségének, és engem tett meg minigarzon lakása,valamint bankbetétei örökösévé. Mivel a lakcímem időközben kétszer is megváltozott, új végrendeletet készített hasonló tartalommal amelyet két szomszédjával mint tanúkkal, együtt írt alá. Állapota tovább romlott,a kórháztól irtózott, hetente háromszor jártam hozzá, meleg étellel, mosni, takarítani, fürdetni, stb...
Kérésére április végén ügyvéd közreműködésével megkötöttük a régóta halogatott eltartási szerződést, így érezte biztosítva, hogy haláláig ápolom-gondozom úgy mint addig. Július elején meghalt, eltemettetem. Novemberben a hagyatéki tárgyaláson megjelent a lánya egy ügyvéddel, és megtámadta a végrendeletben az érdemtelenséget. Ügyvédem szerint a köteles rész jár a lányának ami a bankbetétek fele, ebbe beleegyeztem. A február végi hagyatékin elkérték a tartási szerződés másolatát, a közjegyző azt javasolta egyezzünk meg a következő tárgyalásig. Az "ügyvédem" szerint ha a bankbetéteket megkapják, aláírják, hogy további igényük nincs a garzonnal kapcsolatban.
Az eltartási szerződésünk, teljesen jog és szabályszerű volt én teljesítettem a szerződésben foglaltakat, és nem csak a szerződéskötés után, hanem előtte is. Nagynéném nem véletlenül zárta ki végrendelettel lányát minden lehetséges örökségből, ennek ellenére mégis ő kaphatja meg a bankbetéteket ?

A tartási szerződésben mi volt a tartásért az ellenszolgáltatás?

Nem voltam internet közelben.

• étkeztetés, - lakás folyamatos tisztántartása, -ruházat, ágynemű, fehérnemű stb. rendszeres mosása, vasalása, tisztíttatása, - betegsége esetén ápolása, gyógyíttatása, gyógyszerek biztosítása, kórházi elhelyezése, látogatása.

Ez volt a tartás tartalma (amit egyébként teljesen fölösleges volt ennyire részletezni); de mi kapott mindezért az eltartó?

(Mellesleg: ez nem eltartás szerintem, hanem csak gondozás, a részletes leírás éppen ezt igazolja.)

Olvastam a régebbi fórumon, 2010.06.14.Hogy a színlelt ajándékozást leplező tartási szerződés esetén mégis jár köteles rész.Ezt hogy lehet orvosolni?

A kötelesrészre jogosult pert indíthat a kötelesrésze iránt, és a perben bizonyíthatja a szerződés színleltségét.

Ok. Köszönöm a választ.

Miért tiltakozzak az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése miatt ? És hol tiltakozzak ?

Jaj.

Az eltartó a 27m2-es egyszobás ingatlan tulajdonjogát kapja meg.
Az eltartott szükségleteit a természetbeni tartás, gondozás elégítette ki.

Bele kellett volna írni a bankbetéteket is, akkor most nem lenne kötelesrész.

Tisztelt Fórumozók !

Az alábbi kérdésre várok hozzáértő választ :
Megtámadható-e az az eltartási vagy örökösödési szerződés ami azért köttetik , hogy kikerüljön az ingatlan és a bankbetét az Apeh követelés alól(Vh jog van bejegyezve az ingatlan 1/4 részére) és nem utolsó sorban a másik törvényes örökös is kizárásra kerüljön?
Elévül-e az Apeh vh. joga ?
Ha támadható akkor milyen jogcímen ?

A választ előre is köszönöm,

Ha az eltartott tud az adóhatóság követeléséről, vagy hozzátartozó, akkor ez fedezetelvonó ügylet.

Tud róla és hozzátartozó is.
Mit jelent az hogy "fedezetelvonó " és mi a következménye?

Az a következménye, hogy a NAV az így elidegenített vagyontárgyból is végrehajtást kérhet.

Honnan tudhat róla a NAV ?
Nem én vagyok az érintett , én csak a kizárandó örökös lennék.
Érhet ezzel kapcsolatban engem valami kellemetlenség?

Téged nem. De megtámadni sem tudod ezért még. Azért már meg tudod támadni, ha igazolod, hogy tartás nem is történt, és az egyetlen célja ez volt a szerződésnek.

Vagyis két legyet lehet ütni egy csapással. Se tartozás fizetés , se örökség kifizetés.
Mivel tudnám igazolni majdan hogy nem történt tényleges tartás?

Elég sajátosan értelmezted, amit ObudaFan mondott.