Eltartási szerződés megtámadása

„Az lenne a kérésem, hogy Így utólag követelhet-e anyai részt, mikor az én nevemen szerepel az ingatlan az eltartási szerződés miatt.”

Ha édesanyád részéről nem rendelkeztetek a szerződésben, akkor ezt alighanem elszúrtátok. De azért ha a telek édesapád öröksége volt, akkor édesanyád hányada aligha volt 50%.

„a NAV elfogadta az eltartási szerződéskori értéket. A testvérem már ettől az értéktől sokkal többet követel, irreális árat.”

Ha vita lesz, ezt majd a szakértő megmondja a perben. Mindenesetre az adó- és értékbizonyítvány, ami alapján az illetéket számolják, általában a reálisnál alacsonyabb árat tartalmaz.

„Követelhet-e olyan pénzt Édesapám után, amelyet 3 éve kivett a takarékból és azt elköltötte?”

Amit ő vett ki és ő költött el, olyat igen.

„A pénzeiről utólag én köteles vagyok elszámolni? ”

Ha te kezelted, akkor előfordulhat, bár ha az öröklési szerződés szerint a teljes vagyon egyedüli örököse vagy, és a szerződés érvényes, akkor ennek a valószínűsége nem nagy.

„Most bírósághoz fordult, a tartási szerződést megtámadta, és még arra is hivatkozik, hogy jó erkölcsbe ütköző a szerződés, mert Édesapám idős volt és szerinte várható volt a közeli halála. Megjegyzem a szerződés után még 1 évig élt és szellemileg semmi gond nem volt vele és nem volt súlyos betegsége. Mire számíthatok a bíróságon?”

Ha várható volt a közeli halála, akkor azért előfordulhat, hogy a bíróság kimondja az érvénytelenséget. De vizsgálni kell, mit lehetett a szerződéskötéskor előre látni, milyen szolgáltatást nyújtottál neki esetleg korábban, mennyire volt más módon megoldhatatlan az ő gondozása, stb.

Az Édesapám az 1/1 tulajdoni hányadú házát eltartási szerződéssel rám íratta. Ezt a házat és házhelyet ő a szüleitől örökölte, és már régen erre épültek a szüleim új házat 40 éve. Az Édesanyám nevén nem szerepelt a házból semmi. Ebből nem is volt soha gond. A testvérem a szüleimmel nem törődött, 4 éve feléjük sem nézett, én gondoztam őket. Három éve Édesanyám meghalt, a hagyatékkor sem kérte a testvérem az Édesanyám után házrészt, csak Édesapám halála után kezdte követelni, azt hogy neki jár a fél háznak a fele (1/4 rész) az Édesanyámat szerinte megillető rész (mint házassági vagyonközösség címén) fele. Én ápoltam a szüleimet, én gondoskodtam róluk halálukig. Az lenne a kérésem, hogy Így utólag követelhet-e anyai részt, mikor az én nevemen szerepel az ingatlan az eltartási szerződés miatt. Édesapám több mint 1 éve halt meg. Én az egész házról leilletékeltem, a NAV elfogadta az eltartási szerződéskori értéket. A testvérem már ettől az értéktől sokkal többet követel, irreális árat. Ugyanakkor még pénzt is követel tőlem olyan címen, hogy négy éve, amikor ott hagyta a szüleimet magukra idős és beteg létükre, az akkori pénzük fele is megilleti őt. Édesanyám halálakor a nevén szereplő betétnél mindketten megkaptuk egyenlő arányban a részünket. Édesapám halálakor a nevén nem szerepelt semmilyen értékpapír. Követelhet-e olyan pénzt Édesapám után, amelyet 3 éve kivett a takarékból és azt elköltötte? A pénzeiről utólag én köteles vagyok elszámolni? Édesapám azért kötött velem eltartási szerződést, mert én gondoskodtam róluk, ápoltam őket, a testvérem nagyon rosszul bánt velük, fenyegette őket, megtagadta őket, pedig a családjával ott lakhattak náluk, de idős koruk és betegségük ellenére magukra hagyta őket, mikor. Most bírósághoz fordult, a tartási szerződést megtámadta, és még arra is hivatkozik, hogy jó erkölcsbe ütköző a szerződés, mert Édesapám idős volt és szerinte várható volt a közeli halála. Megjegyzem a szerződés után még 1 évig élt és szellemileg semmi gond nem volt vele és nem volt súlyos betegsége. Mire számíthatok a bíróságon?
A választ előre is köszönöm.

Ha arra gyanakszol, hogy valamelyik banknál még van olyan vagyon, ami a hagyatékhoz tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárásban a kérésedre meg fogja ezt a bankot keresni. Ha valamilyen szerződéssel ingatlan átruházása is történt, a földhivatalban a jogi érdeked igazolása mellett be fogsz tudni tekinteni.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Meghalt az édesapám. Az utóbbi 4 évet egy nővel élte.
Elvitte minden papírját, nem mutatta meg a köztük állítólagosan létrejött eltartási vagy élettársi szerződést. Hogyan, hol tudnám mint örökös ezt a szerződést elolvasni? A nő semmit nem hajlandó beszélni és megmutatni. Az ellopott papírok között vannak banki és üdülési jogról szóló papírok. A banki papírok létezését tagadta. Ezek miatt feljelentést készülök tenni. Ez célra vezet Ön szerint? Köszönöm válaszát!

Ha megállapítja a színleltséget, akkor jár a kötelesrész.
Általában nem értek egyet azzal, hogy anyagiak nélkül ez lehetséges, de nyilván én nem láttam a konkrét szerződést, az ügyvéded pedig igen.

És ha a bíróság megállapítja a színleltséget, mi történik? Beszéltem az ügyvédemmel, azt mondta, semmi értelme megtámadni, mert a tartási szerződés lehet anyagiaktól mentes, csak kapcsolattartásra szorítkozó dolog is. A nagyszülők úgy rendelkeznek a tulajdonuk fölött, ahogy akarnak, mi, a két gyerek, nem tehetünk semmit.

Könnyen lehet, hogy a bíróság megállapítja a színleltséget ebben az esetben.

Apám és anyukám 11 éves koromban, 1967-ben elváltak, apám újra nősült. A válás oka a családon belüli állandó erőszak volt. Apám másodszor is megnősült, féltestvérem jelenleg 45 éves, és ugyanúgy gyűlöli az apját, mint én, és ugyanazért. Az állandó összerugdosásunkért, akármilyen kicsik is voltunk, 2-3 évesek. Anyukámmal elmenekültünk albérletbe. Gyerektartást csak annyit fizetett, amennyit akart, megfélemlítve anyukámat, aki enni is alig tudott nekem adni, nemhogy ruhát venni. Ezzel engem lopott meg, éveken keresztül.
Ahogy az öcsém betöltötte a 18. életévét, világgá ment, elmenekült. 26 év kiesett az életünkből. Tavaly felvettem vele a kapcsolatot, mert mindig is hiányzott nekem. Megtudtam, hogy örökségre ne számítsak apámtól, de az öcsém sem. Az öcsém fia tavaly előtt töltötte be a 18. életévét és akkor eltartási szerződést kötöttek vele, hogy mi, a két gyerek, ki legyünk zárva az örökségből.
Az a problémám az eltartási szerződéssel, hogy szerintem színlelt és megtámadható, mert öcsém fia még mindig tanuló, jövedelme nincs.
Nem az zavar, hogy az apám nem kompenzálta azt, amit gyerekkoromban elvett tőlem, hanem az, hogy mindkét elüldözött gyerekét kizárta az örökségből. Sajnos anyukám már nem él, az apám viszont igen, és a jog szerint jelenleg ő az örökösöm. 81 éves és nem érti, hogy miért hagytuk el. Mindenesetre megbosszulta, abba mindig profi volt. Nem kell tőle semmi, hiszen "elég" nekem a 22.800 Ft-os munkanélküli segély, de ez az eljárás felbőszít.
Megtámadható-e ez az eltartási szerződés, hiszen tanuló bizonyíthatóan nem tudja eltartani két szülőjét, akiknek rendes nyugdíja van? Nem áll szándékomban megtámadni, de a gyerek anyja, a sógornőm, mint egy anyaoroszlán, védte a fiát, akire a lakást ily módon átíratták. Csak hogy tudja, hogy mégis csak megtámadható. És hogy én is megtaláljam végre a nyugalmamat, és lelkiismeretfurdalás nélkül kivessem magamból az egész családot.
Várom szíves válaszukat.

Ez így zavaros, könnyen lehet, félreértesz valamit.
Mindenesetre az örökösök az örökhagyó tartozásaiért csak az örökség tárgyaival illetve erejéig felelnek.

Tisztelt ügyvéd úr!

Édesapám halála előtt egy évvel eltartási szerződést kötött a két testvéremmel, így hát a halálakor már az ő tulajdonukban volt a lakás. Ez egy társasházi lakás. A halála után kiderült, hogy egy elég nagy összegű közösköltség tartozás volt az ingatlanon. S most ezt velem szeretnék kifizettetni, mint a "testvéreim" mint a társasházkezelő. Az lenne a kérdésem, hogy most nekem ezt ki kell fizetnem? Mi közöm ehez a tartozáshoz, ha nem is apám tulajdonát képezte már a lakás? És hogyan kerülhetett a testvéreim nevére, ha tartozás volt rajta? Így most érvényes az eltartási szerződés? A választ elóre is köszönöm!
Tisztelettel,
Tóth Zsuzsanna

Szerződés alapján, ha egyébként tartásra nem kötelezett személyről beszélünk.

De ez már megint nem az onlány kézrátétellel gyógyítható kategória. Miért nem bíztok meg ügyvédet?

A felperes apámmal szemben az alperes hagyatéki hitelezői igénnyel kívánna élni 1977-ig visszamenőleg, örökhagyók gondozási, ápolási díjfizetése tekintetében.

Ennek a kérdésnek sok értelme nincs.

Sziasztok!

Kérdezném, hogy hagyatéki hitelezői igényre ki és mikor jogosult?

Ha jogi érdeket tudsz valószínűsíteni. Kérdezd meg a földhivatalban, de nekem az a tapasztalatom, hogy legalább egy érkeztetett keresetlevelet kérnek, hogy megtámadtad a szerződést.

Tisztelt Fórum!
Ebben kérnék segítséget:nagypapám eltartási szeződést írt alá a lányával(aki nekem a nagynéném), erről a földhivatalból értesültünk. Kérdésem ezt a szerződést én kikérhetem vagy beletekinthetek-e a földhivatalból.
A nagypapa az ingatlan tulajdoni hányadát(30/100)ruházta át lányára, az én tulajdoni hányadom(43/100) az ingatlanból.

Ezt azért látatlanban nehéz megválaszolni. A polgári perben eljáró bíró nem valószínű, hogy feljelentést tesz mindenesetre, te persze tehetsz.

Köszönöm szépen a megerősítést! Ha a színleltség megállapításra kerül, annak testvéremre nézve milyen jogkövetkezménye lehet? Pénzbüntetés vagy szabadságvesztés, figyelembe véve testvérem visszaeső, többszörösen büntetett előéletét? Vagy csak visszaáll az eredeti állapot és testvéremre nézve semmilyen jogkövetkezménnyel nem jár?

Ez az a viszonylag ritka eset, amikor szerintem jó az esély arra, hogy a színleltséget megállapítsák.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi eltartási szerződéssel kapcsolatban szeretném kikérni a véléményét:
Édesapám 2013. június 1-én hirtelen elhunyt. egy testvérem van, ketten voltunk a "reménybeli örökösök". Mivel testvérem a hagyatéki eljárás ügyében semmit nem intézet, el sem indította, el kezdtem intézkedni. Kiderült, hogy testvérem édesapámmal vegyes eltartási-ajándékozási szerződést kötött, aminek értelmében az ingatlan tulajdonjoga átkerült testvérem nevére.

Ami azonban érdekesség:
Az eltartási szerződés dátuma 2012.08.24., 2 ügyvédi ellenjegyzés van: 2012.08.27. illetve 2012.10.05. dátummal. A fölhivatalhoz a tulajdonjog átruházási kérelem 2012.10.08-án került benyújtásra testvérem ügyvédje által. Testvérem 2012. áprilisa és 2013. februárja között börtönbüntetését töltötte, a szerződéskötés időpontjában is börtönben volt. Egy olyan eltartási szerződés, ahol az eltartó a szerződés megkötésének pillanatában börtönben ül, érvényesnek tekinthető? Én úgy gondolom, hogy nem, mert a szerződéskötés időpontjában eleve nem állt fenn a lehetősége, hogy az eltartó teljesíteni tudja a szerződésben vállalt kötelezettségeket és "lehetelen szerződésre" vagy "színlelt szerződésre" hivatkozva lehet kérni a szerződés érvénytelenségének megállapítást.

Előre is köszönöm válaszát!

Monalisa!

Tegnap előtt voltam a bíróságon és kértem az eltartási szerződés semmisé tételét mivel anyu már beteg volt
és szerintem nem értette,hogy mit is ír alá.
Remélem sikerűl vissza csinálni.

"Hát ezek után két dolgon dilemmázom, pereljek vagy feljelentsek."
Ha feljelentést teszel, a büntetőeljárás csak a bűnösséget vagy annak hiányát állapítja meg.
A szerződés semmisségének megállítása iránt polgári pert kell kezdeményezned.
Lehet perelni is meg feljelenteni is egyszerre, de ez jelentősen meghosszabbíthatja a szerződés semmisségének megállapítását. Ugyanis a polgári per során meg kell várni a büntetőeljárás jogerős befejezését.

"Valaki ezt kórházi tartózkodása alatt helyette aláírta? Eléggé életszerűtlennek tűnik, hogy valaki, aki haláltusáját vívja, közben az eltartásáról gondolkodik.Mit tehetek ilyenkor?"

1. A peres eljárás során kéred az írásszakértő kirendelését.
2. Peren kívül csináltatsz írásszakértői szakvéleményt.

Ha a szakértő téged igazol, akkor más egészen biztosan van keresnivalód.

"nem értem hogyan jegyezhette be a földhivatal a tulajdonjogot az eltartó javára, amikor a szerződésben szereplő adóazonosító jel nem egyezik nagymamám adóazonosító számával."
Az adóazonosító jel nem kötelező tartalmi elem. Annak hiánya vagy téves feltüntetése nem elutasítási ok.

Előferdül egyébként, de mondjuk azért mert jogszabályváltozás volt vagy a Kúria meghaladottnak ítélte az addigi gyakorlatot. Ha időben egymáshoz relatív közeli BH-k egymásnak ellentmondanak, akkor ott az ellentmondás többnyire csak részletszabályt érint vagy látszólagos. A maradék 1% jóhiszemű tévedés vagy rájött az eljáró tanács hogy az előző ítélet baromság volt.

Ki merné azt mondani, hogy soha. :)