Eltartási szerződés megtámadása

Tisztelt fórumozók a következő üggyel kapcsolatban kérném a hozzáértők véleményét!

Előzmények:
Édesanyám évek óta, rendszeresen (minden) hétvégén szokott járni nagyapámhoz segíteni, takarítani, főzni, bevásárolni, stb...
(Néhány hónappal ezelőtt (2013 Júliusában) nagyapám egészségi állapota leromlott.
Ekkor édesanyám a nagyapám ápolása céljából 1hónapon keresztül a nagyapámnál tartózkodott.
Az ápolás eredményeként nagybátyám súlyos testi sértést követett el édesanyám ellen. Kiváltó oka az volt, hogy édesanyám a nagyapám megbízásából pénzt vett fel a bankban, és nagybátyám erről tudomást szerzett. Ezen kívül felszólította édesanyámat, távozzon nagyapám házából, adja le a kulcsot, mert megöli.
A testi sértés 2013 Augusztusában történt, háromszoros bordatörés volt és kisebb zúzódások.
Feljelentettük.
A nagybátyám a bíróságon azzal védekezett, hogy édesanyám nem látta el a nagyapámat megfelelően, ezért volt a verekedés. Nagybátyám ezen állítása valótlan volt.
Ítélethirdetés előtt azt mondta a bírónő anyámnak, hogy elhagyhatja a bíróságot. Így a távollétünkben született ítélet. Nagybátyámat jogerősen 240 óra közmunkára ítélték, de majd kárpótlási igényünk is lesz. (Véleményem szerint a 240 óra közmunka elég gyenge ítélet, de sem az ügyész, sem a nagybátyám nem fellebbezett.)

A verekedést követően édesanyám azonnal kórházba került. Egy héttel később tüdőgyulladással a nagyapám is kórházba került, olyan jól ápolták nagybátyámék. Majd nagybátyám a kórház ápolási osztályán helyezte el nagyapámat. (Ez még 2013 Augusztusában történt.)
A papa 3 hét kórházi tartózkodást követően került haza. A kórházi iratok szerint a család kérésére került haza.

A bántalmazást, és a fenyegetést követően édesanyám csak néhány alkalommal látogatta meg a nagyapámat.

Ezt követően nagybátyámék több hónapon keresztül puhították a nagyapámat.
Az idős, (84 éves) beteg, ápolásra, gondozásra szoruló nagyapámmal a halála előtt 2 héttel titokban eltartási szerződést kötött a nagybátyám. A nagybátyám célja édesanyám örökségből való teljes kisemmizése volt. Az eltartási szerződésről a földhivatalban szereztem tudomást.

A tartási szerződést (néhány értéktelen földterület kivételével) gyakorlatilag minden értékes ingatlanra megkötötték, amire csak tudták.
A nagyapám családi házára, melynek 50%-a volt a nagyapám tulajdonában. (A családi ház teljes értéke kb. 4 Millió forint.) Továbbá 7 db szántóföld területre is megkötötték, melyeknek a nagyapám 100%-ban volt a tulajdonosa. Ezen szántóföldek összértéke további 4 millió forint.
Továbbá nagyapám banki megtakarításait, és készpénzét is hiányoljuk. Összesen 3,5- 4 millió forint értékben.

Nagybátyám egy beteg, ápolásra szoruló idős ember kiszolgáltatott helyzetével élt vissza, így születhetett meg az eltartási szerződés. Megtámadnánk az eltartási szerződést. Milyen esélyeink vannak?
Szerintünk nagyapám életkorából, és egészségi állapotából adódóan nem volt cselekvőképessége teljes tudatában, amikor a tartási szerződést aláírta. (Ezt tanúk hiányában utólag már nem igazán tudjuk bizonyítani.)
Továbbá véleményem szerint nagybátyámék számíthattak a nagyapám közelgő elhalálozására, amikor a szerződés megszületett.
Egészségi állapotára vonatkozóan a következőkről tudunk korábbi orvosi dokumentumokat prezentálni:

• Magasvérnyomás betegség (elsődleges)
• Nem-inzulin-depedens cukorbetegség szövődmények nélkül.
• Alkohol okozta depedencia (szindróma)
• Egyéb meghatározott idegrendszeri elfajulásos betegségek.
• Pitvari fibrillatio és flutter
• Agyi infactus, egyéb
• Bronchitis, nem hevenynek vagy idültnek meghatározva.
• Egyéb cholelithiasis
• Hipertensiv encephalopathia
• Prostata túltengés
• Vizelet incontinentia
• Széklet incontinentia

Az ápolási osztályon augusztusban felvett dokumentáció alapján a következőkről van tudomásunk:
Látása: Csökkent
Hallása: Csökkent (Gyakorlatilag már évek óta ordítani kellett, hogy valamit meghalljon.)
Érzelmi állapota : feszült
Magatartása: bizalmatlan
Dementia miatt kialakult szorongás, és bizonytalanság-érzet.
Önellátási zavar.

Öngondoskodási képességeit tekintve teljesen függő a következőkben: Fürdés, WC használat, Lépcsőnjárás, Öltözködés.
Személy és eszköz segítségére szorul a következőkben: Járás
Mások segítségére szorul a következőkben: Táplálkozás és mobilitás az ágyban.

A későbbiek folyamán volt még a nagyapám kórházban, de ezen időszakról még nem kaptuk meg az iratokat, beszerzésük folyamatban van.
A háziorvostól is szerettünk volna iratokat kérni, de ő azt mondta, hogy nem adhatja számunkra ki, csak a bíróság kérésére.

Egyébként a nagyapám, mivel otthonában halálozott el, ezért boncolásra, és a halál okának pontos megállapítására nem került sor. (A nagybátyám elhamvasztatta, hogy ne maradjon bizonyíték.)
Mi ekkor még nem tudtunk a tartási szerződésről semmit.

Véleményem szerint az is látszik, hogy édesanyám teljes kisemmizése volt a cél, mivel szinte mindenre megkötötték a tartási szerződést.

Milyen esélyeink vannak a sikeres megtámadásra?
Milyen ok lenne a legcélravezetőbb a tartási szerződés megtámadására?
Előre is köszönöm a segítséget.

Egyelőre a mama indíthat pert, persze adhat a saját fiának erre meghatalmazást. A férjed saját jogán majd a mama halála után.

Érdeklődnék hogy ki támadhatja meg az eltartási szerződést?A fiammal kötött anyósom eltartási szerződést,amiben sok mindent leírtak és aláírtak,annak fejében a férjem nem örököl semmit,hanem a fiam az eltartási szerződés szerint.A fiam messze lakik onnan ahol a mama,és nem is törődik a mamával,egyáltalán,a férjem mászkál,meg viszi autóval orvoshoz!A fiamék azt akarták mondjon le a 100%-s haszonélvezeti jogáról!Be akarják rakni otthon,de a mama nem akar
Ráadásul nagyon csúnyán beszél vele.A férjemnek volt kulcsa a lakáshoz,ha valami van a mamával akkor betudjon menni ha kell valami!Na már most a fiam követelte adjuk oda neki a kulcsot,mert az a z ő lakása!A mama megtakarított pénzére is fáj a foguk,azt mondták minek neki annyi pénz!
Itt a férjem van a legrosszabb helyzetben,mert ő hallgatja a mama panasz áradatát!A mama egyelőre nem változtatja meg ,illetve nem szünteti meg az eltartási szerződést,mert fél az unokájától.
A férjem bejelenteni sem akarja ezt a dolgot!
1 éve tart ez az állandó piszkálódás a mamával a fiam és menyem részéről!
Mit lehet ilyenkor csinálni,és kinek lehet valamit tenni!
Köszönettel!

Öröklési szerződés lesz az. Az úgynevezett aliminációs szerződéseket értékaránytalanságra hivatkozva nem lehet sikeresen támadni.

„Ő sem tudta, mit írt alá.”
Az már jó alap lenne. Csak nemigen lehet bizonyítani.

Tisztelt Szakértők!
Kérdésem?
Milyen indokkal támadható meg egy eltartási szerződés? Egy idős házaspár mindkét tagjával kötött eltartási szerződést egy személy. Az ellenszolgáltatás: több 10 millió forint külün-külön a házaspár tagjaitól haláluk esetén. A hölgy nemrég meghalt. Még életében hangoztatta, hogy nem tudta, pontosan mit írt alá-üres papírt írt alá. A hölgy még életében átutalta számlája a teljes összegét az unokájának. Most az eltartó ügyvéd próbál az unokával megegyezni, bizonyos összegér nem támadja meg a szerződést. A még életben lévő férj most úgy gondolja, Ő is megtámadja ezt a szerződést-rendkívül aránytalan a tartással-Ő sem tudta, mit írt alá.
Várom válaszukat:
Kincses

Köszönöm Önnek a segítséget.

Az ajándékozás az inkább neki jusson eszébe. Ha meg nem jut, akkor nem jut.

Köszönöm a válaszokat.A kérdésem feltevésekor arra gondoltam, hogy közeli hozzátartozó lehetek, mivel "vér szerinti rokon" vagyok (apám testvére az idős személy)Ptk.685.§ (b) pont.
Annál is inkább az ajándékozás jutott az eszembe, mert a rokonom egész életében (ill. amikor még élt a férje) az én családom ment bármit is segíteni, intézni stb. Minden ilyen "szinten" lévő rokon, mint én (tehát az ő másik testvérének gyerekei)vidéken laknak és ritkán látogatták őt, illetve a látogatások elmaradtak.Úgy gondolom, szinte csak az én családom segített rajta. Mint embert sem hagynám magára, akkor sem, ha semmije sem lenne.

A leírtak alapján visszterhes szerződésről van szó. Az egyik fél szolgáltatásáért(gondozás)a másik ellenszolgáltatást(ingatlan) nyújt. Szerintem a tartási szerződés felel meg leginkább a felek akaratának. Ebben az esetben az illeték is kevesebb. Az sem mellékes körülmény, hogy termőföldet csak közeli hozzátartozónak lehet ajándékozni. A nagybácsi nem számít közeli hozzátartozónak!

A valós ügyleti akaratnak megfelelő szerződést kell kötni. A színlelt szerződés kötése egyrészt veszélyes, másrészt - szigorúan véve - bűncselekmény is.

Tisztelt Jogi Fórum!
Idős rokonom (édesapám testvére), gyermektelen és férje meghalt-szeretné, ha én gondoznám.Az ingatlanát (tehermentes), földjeit ajánlaná fel a gondozásért.
Kérdéseim:

• ajándékozási szerződést kötve milyen illetékek terhelnének?
• eltartási vagy ajándékozási szerződés lenne az előnyösebb?Olvastam valahol, hogy a földeket nagyobb illeték terheli.Ezért arra (is) gondoltam, hogy azt inkább az elhalálozás utánra kellene rögzíteni a szerződésben?

Tisztelettel várom a válaszát.

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Köszönöm szépen a választ.

Sőt, éppenséggel az az aggályos, ha kórházi személyzet közreműködik ilyen ügyletben, pláne, ha az intézmény, annak alapítványa vagy dolgozója a kedvezményezett.

Mi köze ennek a kórházi protokollhoz? Tartási szerződést kórházban sem csak a személyzet előtt lehet kötni érvényesen.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném megkérdezni, hogy létezik-e az a kórházi protokoll, hogy kórházban ápolt idős személy csak a kórházi személyzet jelenlétében köthet eltartási szerződést látogatójával, illetve meg kell-e előznie ezt egy szakorvosi vizsgálatnak a beszámíthatóságot illetően? Egyáltalán kórházi ápolás ideje alatt lehet-e eltartást kötni az ápoltnak leendő eltartójával? Tisztelettel várom válaszát.

Ez a te véleményed, és te eddig is ezt mondtad. Majd ha a bíró mondja, akkor újságold.

Mona! Már két tárgyalás v olt.Az orvosszakértők átnézik az orvosi papírokat,és már most derülnek ki a turpisságok.Minden jel arra mutat hogy érvénytelen .
Ja és minden kórlapon az Én nevem van mint legközelebbi
hozzátartozó

Mert ez valójában egy másfajta visszterhes ügylet lenne, tulajdonképpen adásvétel. (Tartozásátvállalással vegyesen.)

Mert ez valójában egy másfajta visszterhes ügylet lenne, tulajdonképpen adásvétel. (Tartozásátvállalással vegyesen.)

Igen, ez így van. Viszont azt továbbra sem értem, hogy Kovács Béla Sándor miért írta azt nekem, hogy más célszerűbb lenne nekünk, mint a tartási szerződés.

Mondjuk a végrendelet az számotokra semmilyen biztosítékot nem nyújt, bármikor visszavonható. Aztán lehet pereskedni a már nyújtott tartás ellenértékéért.

Kedves Kovács Béla Sándor! Megkerestem egy ügyvédet. Ő azt mondta, hogy amennyiben a jelzálogbejegyző nem járul hozzá, akkor végrendeletírást javasol. Ha viszont hozzájárul, hogy a kezes legyen a tulajdonos, a tulajdonos pedig a haszonélvező, tehát csere történjen, akkor a tartási szerződést javasolja. Ezért szeretném megkérdezni, hogy Ön szerint miért nem a tartási szerződés a legcélszerűbb nekünk?

Rendben. Köszönöm.

Nem biztos, hogy az eltartási szerződés a legcélszerűbb ügylet ebben az esetben. Mivel ingatlant átruházó ügyletben amúgy is kötelező az ügyvédi közreműködés, érdemes megkeresni egy kollégát.

Kedves jogász!
Férjemmel magunkhoz vettük férjem keresztanyját (nagynénjét) fél hónapja. Ő kérte, mert hogy nem tud menni és nem érzi, hogy el tudná látni magát. Azt szeretné, hogy gondozzuk. Férjemmel beszélgettek róla, hogy szívesen kötne eltartási szerződést velünk. A néninek van egy lakása, amit egyébként fele arányban örökölne egy másik rokonnal. A néninek nem volt gyereke, férje meghalt. Ezért testvérei (illetve azok gyerekei) a hivatalos örökösei. Tehát férjem és még egy férfi.
A néni lakásán jelenleg jelzálog van bejegyezve. Ez egy Fundamentás lakásfelújításos hitel, melynek kezese a férjem. A kérdésem, hogy jelzáloghitellel, melynek férjem a kezese, át lehet-e írni a lakás tulajdonjogát vagy sem? Valamint azt szeretném kérdezni, hogy ebben az eltartási szerződéses átírásnak mennyi az illetéke, vagy mennyit kell fizetni utána valamilyen címszó alatt? Lámpa