szakdolgozat

Sziasztok!
Az üzleten kívüli kereskedelemről szóló korm.rendelet módosításával kapcsolatban lenne egy kérdésem, légyszi aki tud segítsen. A most szeptembertől hatályba lépett 213/2008. (VIII. 29.) Korm.rendelet nem tartalmaz rendelkezéseket azzal kapcsolatosan, hogy milyen áruk nem forgalmazhatók ilyen formában, illetve a fogyasztók privát szféráját védő rendelkezések is kimaradtak. Azt nem tudom, hogy ezeket teljes egészében kivették, vagy esetleg más jogszabályban kerültek szabályozásra? Csak mert a 370/2004. Korm.rendelet-re való utalást a jogszabály nem tartalmaz.
Előreis köszönöm!!!

Sziasztok!
Szakdolgozatot írok az érvénytelenséggel összefüggő vitás kérdésekről, különös tekintettel a semmiségről.
Ehhez kapcsolódóan kérem a segítséget akár forrásanyagok vagy egyéb ötletek tekintetében. Előre is köszönöm.

Szia!

Szerintem nagyon érdekes lenne, ha kitérnél a hatósági döntések keletkeztette jogok, kötelezettségek esetén az azokat alapító döntés semmisségére.

(gondolom polgári a téma, de akkor si)

Érdemes Siklósi Ivánt olvasni. Főleg az ELTE Actaban szokott publikálni, de írt az Állam-és Jogtudományba, és máshová is. A Complex Kluwer DVD Jogtárban van egy jogi bibliográfiai rész, érdemes rákeresni a témára, és az ottlévő forrásanyagokból építkezni.

Kedves tapasztalt szakdolgozat írók és konzulensek!

Adjatok legyetek szívesek tanácsot, hogy válhat szakdolgozat igazán jóvá, ha az jogeseteket , BH-kat dolgoz fel.Nem akarok jogesetgyűjteményt írni és kíváncsi vagyok a véleményetekre, hogy mivel kerülhetem ezt el.Bármilyen jó tanácsot szívesen fogadok.
Hol a határ és mi a határ véleményetek szerint?

A szakdolgozat - függetlenül attól, hogy miről szól - akkor jó, ha a védéskor arra a kérdésre, hogy mi volt vele a célod, tudsz válaszolni; arra pedig, hogy elérted-e a célodat, igennel tudsz válaszolni, és meg is tudod indokolni.

Reméljük, hogy ez Nainának már nem aktuális :D

„Hogyan valósulnak meg a jogi karokon oktatott jogelvek, valamint anyagi és eljárásjogi normák a gyakorlatban, különös tekintettel a TIGÁZ, valamint a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának a gyakorlatára?”

Tisztelt Hallgatók!

Érdekes és aktuális, egyben több jogágat (Alkotmányjog, Közigazgatási jog, Fogyasztóvédelmi jog, Polgári jog, Polgári eljárásjog stb.) is érintő témát választ az, aki szakdolgozatául a TIGÁZ (Tiszántúli Gázszolgáltató) tömeges, aggályos kötbérezési gyakorlatát mutatja be, illetve elemzi.

A téma kutatható

a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénél,

a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénél,

a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályán,

a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál,

a Hajdúszoboszlói Városi Bíróságon,

a Debreceni Ítélőtáblán,

a Parlament interpellációinak jegyzőkönyveiben,
továbbá

a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségen.

Az elemzés során érdemes kitérni arra, milyen okok vezettek ahhoz, hogy a a Magyar Energia Hivatal tudtával a TIGÁZ taktikát váltson és tömegeket gyanúsítson meg gázlopással, ezen eljárás hogyan egyeztethető össze az Alaptörvényben deklarált ártatlanság vélelmével, a TIGÁZ szakértőinek szakvéleménye mennyiben alapozza meg a kötbér kivetését, annak módja kiállja-e a jogállamiság próbáját, a TIGÁZ bizonyítási gyakorlata megfelel-e az anyagi és eljárásjogi normáknak, a Magyar Energia Hivatal egy éven át tartó eljárása nem sérti-e a jogbiztonságot, illetve nem okoz-e alkotmányos visszásságot, különös tekintettel a hatályos jogszabályokban előírt két hónapos ügyintézési időre, ezen eljárás megfelel-e a Ket-ben rögzített alapelveknek? (Tisztességes eljáráshoz való jog, határidőben történő döntéshez való jog, stb.)

Mi az oka annak, hogy a MEH csak a jogsértést állapítja meg, de nem szankcionálja a szolgáltatót?

Az NFH által kiszabott bírság arányban áll-e az elkövetett jogsértéssel, illetve az azzal elérhető 540.000. Ft.- anyagi előnnyel?

Kinek az érdekében áll a nyilvánvaló szabályozási hiányosság?

A TIGÁZ miért nem vonja be a fogyasztót a szakértő kiválasztásába, miért csak a TIGÁZ által előzetesen megpályáztatott szakértők vesznek részt az eljárásban?

A szakértők miért használnak joghatás kiváltására alkalmatlan eszközöket?

A szakdolgozatban érdemes kitérni arra, hogy hogyan befolyásolja a közigazgatás működését az, hogy az új ügyészségi törvényből kikerült az óvás, ill. a felszólalás intézménye?

Milyen lehetősége van az ügyészségnek fellépni, ha azt tapasztalja, hogy egy szolgáltató profitszerzés céljából tömegeket érintő aggályos gyakorlat folytatásába kezd, illetve ha a szabályozó hatóság elfekteti az ezügyben előterjesztett panaszokat?

Akit érdekel a téma kezdetnek itt találhat újságcikkeket, panaszokat, ítéleteket,határozatokat:

http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407

http://www.pertarskereso.hu/…el-vadolnak/

http://www.akontroll.hu/…_hozzasz.php?…

http://forum.index.hu/…/showArticle?…

http://www.femina.hu/…duhos_ugyfel

http://www.miabonyunk.hu/…TIGAZ_ugyben

De további forrásokhoz lehet jutni a "TIGÁZ kötbér" szónak a keresőbe történő beírásával.

További megválaszolandó kérdéseket találnak a gravamina et postulata, a TIGÁZ fogyasztóinak sérelmei és kívánalmai anyagban.

http://www.jogiforum.hu/…31/11407.2.0