Keresetlevél elutasítása (különleges kérdés)

Nekem az a tapasztalatom (Bp. Körny. Törvényszék), hogy amennyiben az újra benyújtott kereset már befogadható, akkor nem kell megfizetni.

Ad 1 Onnantól van költségmentesség (miegymás) hogy megadják. (Pp. 86. § (2))
Ad 2 Nekem úgy tanították, hogy ennek a szakasznak a lényege, hogy fenntartsa az anyagi jogi jogosultságot (ami keresetindítási határidőnél, elévülésnél v elbirtoklásnál fontos), az eljárási természetű dolgoknak pedig ahhoz nincs közük.
Ad 3 A végzés jogerős. (Nincs olyan eljárás amivel vissza tudnák vonni)

• Mire megy amúgy a felperes 12 millás pertárgyértéknél azzal, hogy kimondják a szerződése semmisségét, ha annyira le van gatyásodva hogy ennyire egyértelmű a költségkedvezménye?

Na, most mondtál valamit.

1/2010. sz. KPJE határozat

Ave kedves fórumozó!

Rövid tényállás: Adott egy jogi képviselővel eljáró fél. Tárgy: szerződés semmisségének megállapítsa. A kereseti illeték lerovására költségkedvezmény iránti kérelemre tekintettel nem került sor. A költségkedvezmény elbírálásához szükséges nyomtatványok – hiánypótlási felhívás ellenére sem – kerültek csatolásra.  Így a Bíróság elutasította a költségkedvezmény iránti kérelmet, és felhívta a felperest a kb. 700.000.-Ft illeték megfizetésére. Majd mivel erre nem került sor (felperesnek nincs pénze, ezért is kért költségmentességet, ám a szükséges nyomtatványokat jóval határidő után szolgáltatta)  Keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása + mérsékelt illeték (kb. 70.000.-Ft) megfizetésre kötelezés.

Kérdés: Amennyiben a Pp. 132. § (1) bekezdés alapján a keresetlevél jogi hatályainak fennmaradása érdekében – a meghatározott határidőn belül – újra benyújtásra kerül a kereset, immár természetesen a szükséges nyomtatványokat mellékelve (amely adatok alapján ténylegesen jogosult költségkedvezményre), az elutasító végzésben szereplő kb. 70.000.-Ft-os mérsékelt illetéknek mi lesz a sorsa? Szerintem a Pp. 132. § (1) bekezdésnek lehet olyan értelmezése, miszerint ez esetben ezt az illetéket nem kell megfizetni, hiszen a felperes jogosult rá (a nyomtatványok birtokában a bíróság is meg fogja neki ítélni minimálisan az illetékfeljegyzési jogot).

Esetleg egyéb ötlet a kb. 70.000.-Ft-os mérsékelt illeték megfizetésének elkerülésére?
(Zárójelben: a költségkedvezményt elutasító – és illeték fizetésre felhívó végzés fellebbezésre került, a fellebbezési eljárásban már csatolásra is kerültek a szükséges nyomtatványok, ám a másodfok elutasította a fellebbezést, mondván az első fok – tekintettel a nyomtatványok be nem csatolására – máshogy nem járhatott el. Ám e „kötelező” kör a kérdés szempontjából irreleváns)