drbjozsef
2021.01.10. 15:32
Incapax,
Értem, köszönöm, azt hiszem meg is találtam a választ a 6:1.§(3) bekezdésben.
Kölcsön szerződés
- 1
- 2
Incapax
#
2021.01.10. 13:49
drbjozsef
Természetes személyként megállapodhattok a 6:47. § (2) bek.-nél magasabb kamatban is. Nem ezt megengedő szabályt kell keresni a Ptk.-ban, hanem éppen, hogy ezt kizárót (de ilyen meg nincsen).
drbjozsef
#
2021.01.10. 11:51
„Kamat van kikötve, csak a mértéke nem”
De ezt mondom : a Ptk szerint szó sincs eltérhetőségről, tetszőleges kamatmérték kikötéséről. Pontosan meg van adva a 6:47.§(2)-ben. Nem találok ettől eltérést engedő passzust.
gerbera317
#
2021.01.10. 08:59
A kölcsön, ha kamattal kell visszafizetni, üzlet. Egyébként szívesség.
Igaza van a kérdezőnek. Kamat van kikötve, csak a mértéke nem. Akkor a törvényes mérték dukál, az pedig most 0,6 százalék, legalább fél éven keresztül. Késedelem esetén pedig további 10.
drbjozsef
#
2021.01.09. 23:22
Olyat találtam, hogy szívességi kölcsön, és akkor nincs kamat. De a lentitől eltérőt nem - ezek szerint én mint magánszemély, nem kérhetek akármekkora (nyilván nem túlzott) kamatot?
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.01.09. 12:07
Jé. Tényleg. Kösz.
Kogeza
#
2021.01.09. 10:31
Ezzel vitatkoznék, Kovács_Béla_Sándor!
Ptk. 6:47. § [Kamat]
(1) Pénztartozás után - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kamat jár.
(2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.
Ptk. 6:48. § [Késedelmi kamat]
(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
Szerintem tehát a törvény alapján - a szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a lent írt feltételek mellett a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű ügyleti kamat is jár.
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.01.09. 10:03
Csak a késedelmi kamatnak van törvényes mértéke, az ügyleti kamatnak nincs.
Kogeza
#
2021.01.09. 00:09
"Utána már nem, viszont nincs ott, hogy utána mi a kamat mértéke, így azt nulla százaléknak kell tekinteni, tehát 2020. január 1-től is kamatmentes a kölcsön."
Viszont az valószínűleg benne van, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Ptk. irányadó.
(Illetve ez érdekes kérdés: ha ez nincs benne, akkor is alkalmazható-e vajon a Ptk. a nem szabályozott kérdésekben?)
Ha ez szerepel benne, akkor a Ptk. 6:47. § (2) bekezdése alapján 2020. január 1-től a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.
Mondjuk ez sem sokkal több, mint a nulla százalék... :)
gerbera317
#
2021.01.08. 20:37
Az első mondat azt jelenti, hogy a kölcsön 2019 év december (kisbetűvel!) hónap 31. napjáig kamatmentes. Utána már nem, viszont nincs ott, hogy utána mi a kamat mértéke, így azt nulla százaléknak kell tekinteni, tehát 2020. január 1-től is kamatmentes a kölcsön.
A második mondat azt jelenti, hogy késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség napjától 10% kamatot kell fizetni. Az nincs ott, hogy a teljes kölcsön vagy az elmaradt részlet után kell-e a kamatot számítani, ami vitára ad okot.
„Egyszeri kamatnak tűnik. Mivel nincs benne hogy éves kamat”
Ez kérdés akar lenni? Kamaton - ellenkező kikötés hiányában - éves kamatot kell érteni.
Borcz
#
2021.01.08. 17:58
Üdv Mindenkinek!
Ez a két mondat mit jelent:
"A felek megállapodása szerint a kölcsön 2019 év December hónap 31. napjáig kamatmentes. Amennyiben a Kölcsönvevő a kölcsön visszafizetésével késedelembe esik, az esedékesség napjától 10% kamat megfizetésére is kötelezett."
Egyszeri kamatnak tűnik. Mivel nincs benne hogy éves kamat ebből gondolom.
Előre is köszönöm a választ
b.
drbjozsef
#
2017.04.03. 16:52
Az attól is függ, hogy mire költötték valójában.
Ha a közös életükre, akkor közös a hitel, és az életközösség megszüntetése után a közös életben való közreműködésük arányában kell megosztani a hitelt, vagy a visszafizetett tartozást is.
Attól is, mint jelent az, hogy a "kezes" fizette ki. Ha élettársak voltak, akkor közösen gazdálkodnak, csak különvagyonok tekintetében van "enyém" és "tied", a jövedelmeik közösek. Ha a kezes az élettársi kapcsolat alatti jövedelméből fizette, akkor az közös fizetésnek számít, de ha pl. eladott egy örökölt lakást (ami különvagyon), akkor tényleg ő fizette csak, és el kell számolni vele.
Szóval sok egyéb körülményt is vizsgálni kell, ha megszakad az élettársi kapcsolat, és osztozkodni kell, akkor mindent egyben kell nézni, nem lehet csak a kölcsönt kiemelni belőle, és azt nézni.
lemon
#
2017.04.03. 15:28
Abban az esetben, ha van egy pár,akik élettársak voltak és magánszeméllyel úgy állapodtak meg két éve, hogy a nő a kölcsönfelvevő és az élettársa kezes lesz, így kaptak x összeget kölcsönbe. Ilyen esetben a nő által kölcsönként kapott összeget, mint élettársaknak közös tartozásnak kell tekinteni, hogy felelnek érte?
Ha a teljes kölcsön tartozást csak a kezes fizette ki, akkor a teljes összeget jogosult a volt élettárs kezesként követelni, vagy miként kell jogszerűen elszámolni?
drbjozsef
#
2017.03.31. 13:39
Mondjuk egy kicsit ironikus, hogy miközben persze nem ajánlott szakember nélkül eljárni komolyabb ügyekben, itt is van egy iratminták link a bal oldalon.
De valójában semelyik sem jön be közülük (most véletlenszerűen vagy húszat kipróbáltam, bár lehet, hogy van egy-két működő). Furcsa véletlen, vagy csak vissza kellene raknom az alumínium sisakomat? :)
Vadsuhanc
#
2017.03.31. 12:24
Mellesleg itt cég és magánszemély közötti kölcsönadásról van szó, amely valóban igényli szerintem nem csak a hivatalos formát, hanem szakember igénybevételét is. ( akárki a kölcsönadó és kölcsönvevő)
Vadsuhanc
#
2017.03.31. 12:20
Adjál egy ötezrest fizetésig !
ÉS mikor lesz fizetés ?
Mit tudom én, Te dolgozol :-)
Régi, szakállas...:)
Rexor
#
2017.03.31. 12:14
Én inkább azt mondanám hogy a legjobb ha egy átlagember elmegy egy közjegyzőhöz, ha kölcsönt akar adni és közjegyzői okiratba foglalják azt. Így ha esetleg nem fizetne a másik fél akkor nem kell évekig pereskednie hogy megkapja a zsetont.
drbjozsef
#
2017.03.31. 10:26
Szerintem meg az átlagembernek (nem mindenkinek), az átlagügyeihez (nem mindegyikhez) a legegyszerűbb megoldás egy minta, vagy egy létező szerződés mintának. Jobb látni más hogy csinálta, mit hagytam volna ki saját kútfőből, etc.
A baj ott van, hogy sokan sokszor nem a jó kategóriába sorolják magukat, vagy az ügyüket...
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.03.31. 10:12
Félreértés ne essék! Én sem állítom, hogy minden kölcsönszerződéshez ügyvéd kell. (Hiszen akár szóban is megköthető. V.ö.: adj kölcsön ötezret fizetésig.) De ha valaki nem képes megfogalmazni egy ilyen szerződést, akkor ne mintát kérjen, hanem igenis forduljon szakemberhez.
Dr.Attika
#
2017.03.31. 09:57
Kollégám! A mai világban amikor minden letölthető a netről az emberek zöme"mintabuzi" lett.
Mi szükséges egy ilyen szerződéshez?
Felek megnevezése. X.Y. kölcsönt ad Z.Zs-nek ennyit és ennyit. A visszafizetést ekkor és ekkor kell teljesíteni A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
Pár száz forintért a nyomtatványboltokban lehet venni nyugtatömböt. Venni kell és minden kp-es ki-befizetést abban kell nyilvántartani.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.03.31. 08:29
Az öngyilkossághoz segítséget nyújtani bűncselekmény. Laikusoknak letölthető szerződésmintákat ajánlgatni éppen nem az - de szerintem nincs messze tőle.
dugoczy
#
2017.03.31. 08:25
Üdvözletem!
Tisztelettel kérem, hogy tudnának-e segítséget nyújtani hol találok kölcsönszerződési mintát, esetleg formanyomtatványt cég és magánszemély közötti pénzkölcsön szerződésez.
Köszönettel
lincoln850704
#
2016.07.05. 18:12
Tiszteletem.
Olyan kérdésem lenne, hogy kölcsönszerzödés érvényes-e akkor ha formanyomtatványon van megkötve két személy között, tanukkal ellátva vagy ügyvéd előtt kell szentesíteni és csak akkor hiteles?
Választ előre is köszönöm.
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.02.04. 12:04
Ja, hogy az.
Nem azon múlik, hogy mikor volt esedékes a követelés. Hanem, hogy mikor közölték a felszólítást. Szerintem józan parasztésszel felérhető.
DER83
#
2015.02.04. 11:59
Kedves Kovács Béla Sándor!
A 2013. évi V. tv. 6:21-6:25. szakaszaira gondolok.
Tehát a kérdés:
ha 2014. március 15 után egy 2014. március 15. előtt esedékessé vált követelés megfizetésére felszólítanak, akkor az megszakítja-e az elévülést?
- 1
- 2
