Kölcsön szerződés

Incapax,

Értem, köszönöm, azt hiszem meg is találtam a választ a 6:1.§(3) bekezdésben.

drbjozsef

Természetes személyként megállapodhattok a 6:47. § (2) bek.-nél magasabb kamatban is. Nem ezt megengedő szabályt kell keresni a Ptk.-ban, hanem éppen, hogy ezt kizárót (de ilyen meg nincsen).

„Kamat van kikötve, csak a mértéke nem”

De ezt mondom : a Ptk szerint szó sincs eltérhetőségről, tetszőleges kamatmérték kikötéséről. Pontosan meg van adva a 6:47.§(2)-ben. Nem találok ettől eltérést engedő passzust.

A kölcsön, ha kamattal kell visszafizetni, üzlet. Egyébként szívesség.
Igaza van a kérdezőnek. Kamat van kikötve, csak a mértéke nem. Akkor a törvényes mérték dukál, az pedig most 0,6 százalék, legalább fél éven keresztül. Késedelem esetén pedig további 10.

Olyat találtam, hogy szívességi kölcsön, és akkor nincs kamat. De a lentitől eltérőt nem - ezek szerint én mint magánszemély, nem kérhetek akármekkora (nyilván nem túlzott) kamatot?

Jé. Tényleg. Kösz.

Ezzel vitatkoznék, Kovács_Béla_Sándor!

Ptk. 6:47. § [Kamat]
(1) Pénztartozás után - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kamat jár.
(2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.

Ptk. 6:48. § [Késedelmi kamat]
(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

Szerintem tehát a törvény alapján - a szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a lent írt feltételek mellett a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű ügyleti kamat is jár.

Csak a késedelmi kamatnak van törvényes mértéke, az ügyleti kamatnak nincs.

"Utána már nem, viszont nincs ott, hogy utána mi a kamat mértéke, így azt nulla százaléknak kell tekinteni, tehát 2020. január 1-től is kamatmentes a kölcsön."

Viszont az valószínűleg benne van, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Ptk. irányadó.

(Illetve ez érdekes kérdés: ha ez nincs benne, akkor is alkalmazható-e vajon a Ptk. a nem szabályozott kérdésekben?)

Ha ez szerepel benne, akkor a Ptk. 6:47. § (2) bekezdése alapján 2020. január 1-től a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.

Mondjuk ez sem sokkal több, mint a nulla százalék... :)

Az első mondat azt jelenti, hogy a kölcsön 2019 év december (kisbetűvel!) hónap 31. napjáig kamatmentes. Utána már nem, viszont nincs ott, hogy utána mi a kamat mértéke, így azt nulla százaléknak kell tekinteni, tehát 2020. január 1-től is kamatmentes a kölcsön.
A második mondat azt jelenti, hogy késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség napjától 10% kamatot kell fizetni. Az nincs ott, hogy a teljes kölcsön vagy az elmaradt részlet után kell-e a kamatot számítani, ami vitára ad okot.
„Egyszeri kamatnak tűnik. Mivel nincs benne hogy éves kamat”
Ez kérdés akar lenni? Kamaton - ellenkező kikötés hiányában - éves kamatot kell érteni.

Üdv Mindenkinek!

Ez a két mondat mit jelent:
"A felek megállapodása szerint a kölcsön 2019 év December hónap 31. napjáig kamatmentes. Amennyiben a Kölcsönvevő a kölcsön visszafizetésével késedelembe esik, az esedékesség napjától 10% kamat megfizetésére is kötelezett."

Egyszeri kamatnak tűnik. Mivel nincs benne hogy éves kamat ebből gondolom.

Előre is köszönöm a választ

b.

Az attól is függ, hogy mire költötték valójában.
Ha a közös életükre, akkor közös a hitel, és az életközösség megszüntetése után a közös életben való közreműködésük arányában kell megosztani a hitelt, vagy a visszafizetett tartozást is.

Attól is, mint jelent az, hogy a "kezes" fizette ki. Ha élettársak voltak, akkor közösen gazdálkodnak, csak különvagyonok tekintetében van "enyém" és "tied", a jövedelmeik közösek. Ha a kezes az élettársi kapcsolat alatti jövedelméből fizette, akkor az közös fizetésnek számít, de ha pl. eladott egy örökölt lakást (ami különvagyon), akkor tényleg ő fizette csak, és el kell számolni vele.

Szóval sok egyéb körülményt is vizsgálni kell, ha megszakad az élettársi kapcsolat, és osztozkodni kell, akkor mindent egyben kell nézni, nem lehet csak a kölcsönt kiemelni belőle, és azt nézni.

Abban az esetben, ha van egy pár,akik élettársak voltak és magánszeméllyel úgy állapodtak meg két éve, hogy a nő a kölcsönfelvevő és az élettársa kezes lesz, így kaptak x összeget kölcsönbe. Ilyen esetben a nő által kölcsönként kapott összeget, mint élettársaknak közös tartozásnak kell tekinteni, hogy felelnek érte?
Ha a teljes kölcsön tartozást csak a kezes fizette ki, akkor a teljes összeget jogosult a volt élettárs kezesként követelni, vagy miként kell jogszerűen elszámolni?

Mondjuk egy kicsit ironikus, hogy miközben persze nem ajánlott szakember nélkül eljárni komolyabb ügyekben, itt is van egy iratminták link a bal oldalon.

De valójában semelyik sem jön be közülük (most véletlenszerűen vagy húszat kipróbáltam, bár lehet, hogy van egy-két működő). Furcsa véletlen, vagy csak vissza kellene raknom az alumínium sisakomat? :)

Mellesleg itt cég és magánszemély közötti kölcsönadásról van szó, amely valóban igényli szerintem nem csak a hivatalos formát, hanem szakember igénybevételét is. ( akárki a kölcsönadó és kölcsönvevő)

Adjál egy ötezrest fizetésig !
ÉS mikor lesz fizetés ?
Mit tudom én, Te dolgozol :-)

Régi, szakállas...:)

Én inkább azt mondanám hogy a legjobb ha egy átlagember elmegy egy közjegyzőhöz, ha kölcsönt akar adni és közjegyzői okiratba foglalják azt. Így ha esetleg nem fizetne a másik fél akkor nem kell évekig pereskednie hogy megkapja a zsetont.

Szerintem meg az átlagembernek (nem mindenkinek), az átlagügyeihez (nem mindegyikhez) a legegyszerűbb megoldás egy minta, vagy egy létező szerződés mintának. Jobb látni más hogy csinálta, mit hagytam volna ki saját kútfőből, etc.

A baj ott van, hogy sokan sokszor nem a jó kategóriába sorolják magukat, vagy az ügyüket...

Félreértés ne essék! Én sem állítom, hogy minden kölcsönszerződéshez ügyvéd kell. (Hiszen akár szóban is megköthető. V.ö.: adj kölcsön ötezret fizetésig.) De ha valaki nem képes megfogalmazni egy ilyen szerződést, akkor ne mintát kérjen, hanem igenis forduljon szakemberhez.

Kollégám! A mai világban amikor minden letölthető a netről az emberek zöme"mintabuzi" lett.
Mi szükséges egy ilyen szerződéshez?
Felek megnevezése. X.Y. kölcsönt ad Z.Zs-nek ennyit és ennyit. A visszafizetést ekkor és ekkor kell teljesíteni A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
Pár száz forintért a nyomtatványboltokban lehet venni nyugtatömböt. Venni kell és minden kp-es ki-befizetést abban kell nyilvántartani.

Az öngyilkossághoz segítséget nyújtani bűncselekmény. Laikusoknak letölthető szerződésmintákat ajánlgatni éppen nem az - de szerintem nincs messze tőle.

Üdvözletem!
Tisztelettel kérem, hogy tudnának-e segítséget nyújtani hol találok kölcsönszerződési mintát, esetleg formanyomtatványt cég és magánszemély közötti pénzkölcsön szerződésez.

Köszönettel

Tiszteletem.
Olyan kérdésem lenne, hogy kölcsönszerzödés érvényes-e akkor ha formanyomtatványon van megkötve két személy között, tanukkal ellátva vagy ügyvéd előtt kell szentesíteni és csak akkor hiteles?
Választ előre is köszönöm.

Ja, hogy az.
Nem azon múlik, hogy mikor volt esedékes a követelés. Hanem, hogy mikor közölték a felszólítást. Szerintem józan parasztésszel felérhető.

Kedves Kovács Béla Sándor!

A 2013. évi V. tv. 6:21-6:25. szakaszaira gondolok.
Tehát a kérdés:
ha 2014. március 15 után egy 2014. március 15. előtt esedékessé vált követelés megfizetésére felszólítanak, akkor az megszakítja-e az elévülést?