cég megszüntetése

Egy végelszámolás nem jár akkora ügyvédi költséggel, mint amekkora költséggel az járhat, ha ez a folyamat szabálytalan lesz.

Kell, és még a végelszámolót is fizetheted. Jobb lenne az önkéntes végelszámolás.

Kedves ObudaFan!
Köszönöm a választ, sokat segítettél.
Azt szeretném még megkérdezni, hogy ha kényszervégelszámolással zárnám le a céget, akkor is kell ügyvédi segédlet?
Köszönöm!
horani

Olyan jogi fogalom, hogy egy cég szünetelése, nem létezik. Amíg a cég működik, addig minden évben köteles legalább egy tagok gyűlését tartani, azon pedig elfogadni a beszámolót, és minden évben az adóbevallást is el kell készíteni. Ezért ha úgy érzed, hogy most egy darabig nem fog semmit csinálni az a bt., akkor valószínűleg célszerű végelszámolássla megszüntetni. Ha vitatott tartozásai, be nem hajtott követelései a cégnek nincsenek, akkor célszerű egyszerűsített végelszámolássla csinálni. Ehhez össze kell hívni a tagok gyűlését, ahol el kell határozni a végelszámolást, meg kell választani a végelszámolót, ezt közzé kell tenni a Cégközlönyben. Aztán a tartozások kiegeynlításe után minderről újra határozni kell, és az egészet a cégbíróságnak bejelenteni. Ehhez pedig jogi képviselőre - ügyvédre - van szükség, így célszerű az egész folyamatban az ő segítségét kérni.

Kedves Hozzáértők!

Nekem van egy bt.-m amit 1997-ben alapítottam, veszteséges, nincs köztartozása, és le szeretném zárni, esetleg szüneteltetném.
Az lenne a kérdésem, hogy a lezáráshoz milyen procedura tartozik, és az apeh mennyire néz a cég után ilyen esetben?
Továbbá a szüneteltetés is érdekelne, szintén az eljárás folyamata, és hogy a szüneteltetés idején van -e fizetnivalója a cégnek?
Szerintetek mivel járok jobban a lezárással, vagy a szüneteltetéssel?
Köszönöm a mielőbbi válaszotokat!
Üdvözletem, és Kellemes Ünnepeket kívánok!
horani
horelt@t-online.hu

Bármelyik tag rendes felmondással 3 hónapra felmondhatja a társasági szerződést. Ha csak egy tag marad, és hat hónapon belül nem jelent be a társaság új tagot, akkor kényszervégelszámolással meg kell szüntetni.
Viszont valóban semmi nem segít azon a problémán, hogy a tagok felelősek maradnak azokért a tartozásokért, amelyek a tagsági jogviszonyuk megszűnése előtt keletkeztek.

KKt. esetében valamennyi tag korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság tartozásaiért. Ez azt jelenti, hogy az esetlges apeh tartozás bármely tagtól behajthatható, ugyanakkor az ő része természetesen követelhető a másik féltől.

A megszűnésnek annyi a költsége röviden, hogy az összes tartozást ki kell egyenliteni, hogy nehogy átalakuljon az eljárás felszámolássá.

Kedves Hozzászólók!

Abban szeretnék információhoz jutni, hogy egy volt barátommal alapítottunk egy kkt. amit sajnos eltávolodásunk miatt, úgy volt helyette a testvéremet iratom a cégbe, de most inkább úgy döntöttem, hogy tisztáznám és megszüntetném a céget. Kérdezném ennek milyen anyagi vonzatai vannak?! Illetve, olyan kérdésem is van, hogy ez a "barátom, akinek még költségtartozása is van az APEH felé, azzal fenyeget, hogy fogja és azonnali hatállyal kilép és csináljak, amit akarok.
Kérdezném ezt megteheti-e, illetve ilyen esetben mia teendő, hogy a megszünési költségei természetesen feleződjenek?

Előre is köszönöm a választ és Kellemes Ünnepeket mindenkinek!

Nincs mit.

HUU, nagyon köszönöm a szakszerű választ.

Az üzletrész SZJA-jára az értékpapírokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ezek pedig a következők.

A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülô jogot) átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy az ilyen jogról való lemondásra tekintettel megszerzett vagyoni érték esetében bevétel a megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételbôl az a rész, amely meghaladja a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) értéket. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a jogot alapító személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelôen kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni. A nem pénzben megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
A magánszemély által értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülô jogot) gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték esetében bevétel az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételbôl az a rész, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházás idôpontjára megállapított szokásos piaci értékének és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeknek az együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a magánszemély és a jogot alapító személy között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelôen kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni. A nem pénzben megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. A jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevétel fennmaradó részére az árfolyamnyereségbôl származó jövedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Kedves Dr.Attika!
Köszönöm a választ.
Most már majfnem minden tiszta.
Már csak egy kérdés, mivel a bt. tagok között van egy magánszemély is.
Ha kifizeti valaki (kft., vagy harmadik személy) megkapja a kft.-ben lévő üzletrészét, jövedelemnek számít-e, ha a bt.ben az üzletrész értéke 5.000 Ft volt, a kft.-ben az üzletrész értéke több százezer Ft.
Illetve ha tag akar maradni, mint természetes személy, van-e jövedelem bevallás hatása.

Mégpedig bt. esetében egyhangú döntés kell.

ne haragudj, nem piszkálódni akartunk.

végelszámolás útján szokták a még nem beborult cégek befejezni a működésüket.

azonban jellemzően végelszámolásra is csak a cég legfőbb szervének az elhatározása alapján kerülhet sor, egy beltag ezt egyedül szintén nem határozhatja el.

hümm...
azt hiszem rosszul fogalmaztam.
Nem vagyok jogász így az esetleges kifejezéseket keverhetem.
Valójában a megszüntetés, a müködés befejezése..stb lenne a jó kifejezés. (azt hiszem)

ja, én annyira nem vagyok elvont :-))

igen, az indokot én sem egészen értem. talán hitelezőként kezdeményezhetné... :P

sztem nem, mert az adós tehát a bt kezdeményezheti, ehhen meg egyhangú határozat kell. Mondjuk nem tudom miért akarna bt korlátlanul felelős beltagja felszámolást kezdeményezni....

a Bt beltagja kezdeményezheti-e a cég felszámolását ha a kültagok nem tudnak erről és nincs közgyülési határozat ?

Kedves "mape"! Ezért kell figyelemmel kisérni a kérdésre adott válaszokat.
Nem a beltaghoz, hanem a tagokhoz kerül a kft. üzletrésze. Ezt a végelszámolónak kell kiadni a tagok részére. A kiadást követően a tagok megkeresik a Kft-t és bejelentik, hogy tagok akarnak maradni, vagy netán üzletrészüket átruházzák valamelyik Kft. tagra, ha ők nem igénylik, akkor harmadik személyre. Ha nincs átruházás , akkor kérni kell a tagjegyzék módosítását. A módosított tagjegyzék alapján a Bt. volt tagjai, mint természetes személyek lesznek a kft. tagjai.

Köszönöm a válaszokat, és elnézést, hogy nem jelentkeztem eddig, de hát a sok munka, kintlévőség behajtási próbálkozások.

Korábbi kérdéseimből pár dologra nem igazán találtam választ a sok segítő hozzászólás közül:
A bt. végelszámolása után a beltaghoz kerül a kft.-ben lévő üzletrész, azaz a magánszemély lesz a résztulajdonos?
Ha meg a Kft. bevomja a bt. tagok üzletrészét az mit jelent, ha kifizeti, kell-e jövedelem adót fizetni a magánszemélynek?
Utóbbi két esetben a Kft. tulajdonosok üzlezrész értéke arányosan emelkedik a bt. üzletrész bevonási értékével?

Táévedsz Dr. Attika..érdekel, csak nem tudok állandóan a neten lógni..dolgoznom is kellett...de köszönöm a válaszokat:)

A régi beltag a kilépéstől számított 5 évig még felel azokért a tartozásokért, amik a kilépése előtt keletkeztek.

Szerintem itt hagyjuk abba a válasz adást, mert láthatóan a kérdező már "túl röppent" a kérdésén és nem érdekli a válasz.

Köszönöm a választ Obuda:) A felelősségi szabályok ilyenkor az általános 5 évre visszamenőleg érvényesek a régi beltag részére, vagy ha az alapító okirat módosításakor "elszámolnak", akkor csak addig a napig, amíg ki nem lépett?