Édesanyámnak 15 éve van egy Bt-je amely az utolsó 6-7 évben már nem működik. Nem szüntette meg, gondolta hátha később újra be tudja indítani, de időközben a kültag férje meghalt, édesanyám rokkant nyugdíjas lett most szeretne a Bt-t megszüntetni. A probléma az, hogy korábban a könyvelőjük többszörösen késve adta le az adóbevallást (amikor már állt a cég, nulla forgalommal, de akkor is időben kellett volna) ezért a késedelmekért 2x 3x bírságot szabott ki az Apeh. Ezekből a tartozásokból van még kb. 100.000,-Ft hátralék ami nem lett befizetve.
Kérdésem, hogy el lehet-e indítani a Bt megszűntetését annak ellenére, hogy van tartozás? Édesanyám abban bízik, hogy elengedik méltányosságból ezt az összeget a kérelem be van adva, de egy éve nincs válasz az Apehtól a kérelemre. Hogy lehetne legegyszerűbben ezt a már rég nem müködő céget megszüntetni? (a könyvelő nem hajlandó az általa okozott kárt megtéríteni, pereskedésre az anyunak meg nincs energiája, mert beteg.) Fentiekre kérném tanácsukat.
cég megszüntetése
A bété édesapád halála után hat hónappal a törvény erejénél fogva megszünt [Gt. 110. § (1)] Tulajdonképpen elegendő ezt a cégbíróságon bejelenteni. Sajnos ez nem változtat azon, hogy édesanyád, mint volt beltag továbbra is teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért.
Szeretnénk megszüntetni a Bt., mert pár éve a telefonvonala bérbeadásán kivül semmilyen tevékenységet nem végez.
Nincs adó. és járulék tartozása, nincs alkalmazottja. Viszont van egy Kft.-ben üzletrésze.
A megszünés után mi lesz a sorsa az üzletrészének, ha senki nem akarja a Kft. tulajdonosai közül megvenni az üzletrészét.
Akkor a végelszámolás során értékesíteni kell külső személynek - vagy átadni a bt tagjainak tulajdonába.
Vagy ha egyik sem megy, akkor a kft-nek be kell vonnia az üzletrészt, mivel a tulajdonosa jogutód nélkül megszűnik.
Köszönöm a válaszokat.
Tehát (ha jól értem) az alábbiak közül lehet választani, az üzletrészről:
Külső személynek eladni - szerintem ilyet nem találni.
Bt tagnak eladni, sajnos nincs olyen jövedelme, amiből megvehetné.
Bevonni a Kft.-be, talán a pénzügyileg legegyszerűbb megoldás.
Ez azt jelentené, hogy a Kft.-nek ki kell fizetni az üzletrész értékét a bt. tagoknak, akiknek ezután jövedelem adót kell fizetni? És a Kft. tulajdonosok üzlezrész értéke arányosan emelkedik a bt. üzletrész bevonási értékével?
A bt tagnak nem kell eladni. Egsyszerűen a bt végelszámolásakor a vagyonfelosztáskor a tulajdonába kell adni. Egyiknek, másiknak vagy mindnek.
Jut eszembe ObudFan! A megszűnő bt-nek a beltag nem a jogutódja?
bár a kérdés nem nekem szólt, de szerintem nem...
Kedves Cola!
A beltag nem jogutódja a cégnek. Viszont a gazdasági társaság működése során keletkezett tartozásokért a beltag a saját magánvagyonával is helytállni tartozik.
én mást írtam volna? :-)
Szvsz ez mégis csak egyfajta fogyatékos jogutódlás - csak a kötelezettségek tekintetében áll fenn.
igen, ez valóban így tűnik, de ezért nem szerencsés a jogutódlás kifejezést használni, ami jogokra és kötelezettségekre is kiterjed...
Hát egyfajta különös jogutódnak tekinthető, abban az értelemben, ahogy a vevő is különös jogutódja az eladónak. Általános jogutódnak nem tekinthető.
Kedves ObudaFan!
Sajnos nem teljesen kaptam meg kérdéseimre a választ.
Kérdéseim:
A bt. végelszámolása után a beltaghoz kerül a kft.-ben lévő üzletrész, azaz a magánszemély lesz a résztulajdonos?
Ha meg a Kft. megvenné a bt. tagok üzletrész értékét, kell-e jövedelem adót fizetni a magánszemélynek?
A Kft. tulajdonosok üzlezrész értéke arányosan emelkedik a bt. üzletrész bevonási értékével?
Előre is köszönöm a választ.
Bt-nek nincs üzletrésze.
A bt végelszámolása során a megmaradó vagyont a tagok között fel kell osztani. Ez a konkrét esetben történhet úgy, hogy a kft üzletrészt értékesítik, és az árát osztják el, de úgy is, hogy a kft üzletrészt egyikük vagy többük kapja meg.
Vagy ha jogutód nélkül megszűnik a bt. úgy, hogy nincs rendelkezés az üzletrészről, akkor a kft. bevonja ezt az üzletrészt.
Le lehet zárni a végelszámolást úgy, hogy nem döntenek a vagyonfelosztásról?
Nem lehet, sőt a végelszámoló köteles kiadni a felosztott vagyont.
Én is úgy gondolom - csak a szokrateszi módszert alkalmaztam. ;)
Na ja. Szókrateszi magasságokra nem emelkedtem, amikor a problémát olvastam. Itt egyébként megint a Bt. öszvér jellege a probléma. Sárközy professzor sem gondolta, 1988-ban, amikor betette az akkori Gt-be a német csendestársi társaságot, hogy mennyi jogi problémát okoz. A kérdezőn is látszik, hogy azt hiszi, hogy a Bt-nek az alapítoktól független vagyona van. Ez nem igaz ugye, mert az alapítóktól független vagyona csak a jogi személynek van. A Bt. meg nem az, bár egyes esetekben úgy kell tekinteni, mintha...
Nos, egyes tagoktól független az a vagyon, másoktól meg csak féloldalasan az. A jogi személyiség nélküli társaság, amely egyébként a saját cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, tehát jogalanyisága teljes - amúgy is fából vaskarika, mint többen rámutatnak. (Nem egyedüli példa a hatályos magánjogban, ott van például a "nem vagyoni kártérítés" is.)
bt végelszámolásánál a vagyont csak azután lehet kiadni, hogy a cégbiróság törölte.
Én a magam részéről láttam már végelszámolt céget, aminek maradt vagyona. Ld. vagyonrendezési eljárás. :)
