cég megszüntetése


Dr.Attika # 2007.02.28. 14:12

Nincs ilyen szabály . A legfőbb szerv határoz a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról ( 2006. évi V. tv. 112.§ (3) bekezdés)

Dr.Attika # 2007.02.28. 14:15

Na ja. Ha a törlést követően kerül elő vagyon. Az eléggé ritkán fordulhat elő, hogy Kft. üzletrész ekkor kerülne elő.

ObudaFan # 2007.02.28. 14:18

A cégbíróság végelszámolás lezárásakor nem nézi meg hivatalból, van-e üzletrésze a megszüntetendő társaságnak egy kft-ben, tehát ez az eset nem elképzelhetetlen.

Dr.Attika # 2007.02.28. 14:24

Nem is a cégbíróságnak kell azt lesegetni, hanem a végelszámolónak.

ObudaFan # 2007.02.28. 14:43

És volt már olyan a történelemben, hogy a végelszámoló ezt nem lesegette elég hatékonyan. :)

dokopp # 2007.02.28. 14:51

Sziasztok! Amennyiben egy bt ( amelynek a cégnevében szerepel a beltag neve) új beltaggal bővül és a régi kilép, az nem eredményezi ugye a cég megszűnését? Nevet kell ilyenkor változtatni?

ObudaFan # 2007.02.28. 14:53

Nem eredményezi a cég megszűnését. Ha a korábbi beltag hozzájárul, hogy továbbra is benne legyen a neve a cégnévben, akkor nevet sem kell váltani.

dokopp # 2007.02.28. 14:59

Köszönöm a választ Obuda:) A felelősségi szabályok ilyenkor az általános 5 évre visszamenőleg érvényesek a régi beltag részére, vagy ha az alapító okirat módosításakor "elszámolnak", akkor csak addig a napig, amíg ki nem lépett?

Dr.Attika # 2007.02.28. 20:00

Szerintem itt hagyjuk abba a válasz adást, mert láthatóan a kérdező már "túl röppent" a kérdésén és nem érdekli a válasz.

ObudaFan # 2007.02.28. 22:06

A régi beltag a kilépéstől számított 5 évig még felel azokért a tartozásokért, amik a kilépése előtt keletkeztek.

dokopp # 2007.03.01. 11:14

Táévedsz Dr. Attika..érdekel, csak nem tudok állandóan a neten lógni..dolgoznom is kellett...de köszönöm a válaszokat:)

mape # 2007.03.01. 18:00

Köszönöm a válaszokat, és elnézést, hogy nem jelentkeztem eddig, de hát a sok munka, kintlévőség behajtási próbálkozások.

Korábbi kérdéseimből pár dologra nem igazán találtam választ a sok segítő hozzászólás közül:
A bt. végelszámolása után a beltaghoz kerül a kft.-ben lévő üzletrész, azaz a magánszemély lesz a résztulajdonos?
Ha meg a Kft. bevomja a bt. tagok üzletrészét az mit jelent, ha kifizeti, kell-e jövedelem adót fizetni a magánszemélynek?
Utóbbi két esetben a Kft. tulajdonosok üzlezrész értéke arányosan emelkedik a bt. üzletrész bevonási értékével?

Dr.Attika # 2007.03.01. 20:59

Kedves "mape"! Ezért kell figyelemmel kisérni a kérdésre adott válaszokat.
Nem a beltaghoz, hanem a tagokhoz kerül a kft. üzletrésze. Ezt a végelszámolónak kell kiadni a tagok részére. A kiadást követően a tagok megkeresik a Kft-t és bejelentik, hogy tagok akarnak maradni, vagy netán üzletrészüket átruházzák valamelyik Kft. tagra, ha ők nem igénylik, akkor harmadik személyre. Ha nincs átruházás , akkor kérni kell a tagjegyzék módosítását. A módosított tagjegyzék alapján a Bt. volt tagjai, mint természetes személyek lesznek a kft. tagjai.

szota # 2007.03.02. 12:35

a Bt beltagja kezdeményezheti-e a cég felszámolását ha a kültagok nem tudnak erről és nincs közgyülési határozat ?


szota
_________
amit itt leírtam saját véleményem jogilag nem biztos, hogy helytálló: nem vagyok jogász.

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.03.02. 14:33

sztem nem, mert az adós tehát a bt kezdeményezheti, ehhen meg egyhangú határozat kell. Mondjuk nem tudom miért akarna bt korlátlanul felelős beltagja felszámolást kezdeményezni....

Vadalma # 2007.03.02. 14:35

igen, az indokot én sem egészen értem. talán hitelezőként kezdeményezhetné... :P

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.03.02. 15:04

ja, én annyira nem vagyok elvont :-))

szota # 2007.03.02. 15:43

hümm...
azt hiszem rosszul fogalmaztam.
Nem vagyok jogász így az esetleges kifejezéseket keverhetem.
Valójában a megszüntetés, a müködés befejezése..stb lenne a jó kifejezés. (azt hiszem)


szota
_________
amit itt leírtam saját véleményem jogilag nem biztos, hogy helytálló: nem vagyok jogász.

Vadalma # 2007.03.02. 16:10

ne haragudj, nem piszkálódni akartunk.

végelszámolás útján szokták a még nem beborult cégek befejezni a működésüket.

azonban jellemzően végelszámolásra is csak a cég legfőbb szervének az elhatározása alapján kerülhet sor, egy beltag ezt egyedül szintén nem határozhatja el.

ObudaFan # 2007.03.02. 17:30

Mégpedig bt. esetében egyhangú döntés kell.

mape # 2007.03.05. 14:14

Kedves Dr.Attika!
Köszönöm a választ.
Most már majfnem minden tiszta.
Már csak egy kérdés, mivel a bt. tagok között van egy magánszemély is.
Ha kifizeti valaki (kft., vagy harmadik személy) megkapja a kft.-ben lévő üzletrészét, jövedelemnek számít-e, ha a bt.ben az üzletrész értéke 5.000 Ft volt, a kft.-ben az üzletrész értéke több százezer Ft.
Illetve ha tag akar maradni, mint természetes személy, van-e jövedelem bevallás hatása.

ObudaFan # 2007.03.05. 20:02

Az üzletrész SZJA-jára az értékpapírokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ezek pedig a következők.

A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülô jogot) átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy az ilyen jogról való lemondásra tekintettel megszerzett vagyoni érték esetében bevétel a megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételbôl az a rész, amely meghaladja a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) értéket. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a jogot alapító személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelôen kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni. A nem pénzben megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
A magánszemély által értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülô jogot) gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték esetében bevétel az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételbôl az a rész, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházás idôpontjára megállapított szokásos piaci értékének és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeknek az együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a magánszemély és a jogot alapító személy között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelôen kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni. A nem pénzben megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. A jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevétel fennmaradó részére az árfolyamnyereségbôl származó jövedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

mape # 2007.03.06. 18:02

HUU, nagyon köszönöm a szakszerű választ.

ObudaFan # 2007.03.09. 14:46

Nincs mit.

Adriano # 2007.04.07. 06:45

Kedves Hozzászólók!

Abban szeretnék információhoz jutni, hogy egy volt barátommal alapítottunk egy kkt. amit sajnos eltávolodásunk miatt, úgy volt helyette a testvéremet iratom a cégbe, de most inkább úgy döntöttem, hogy tisztáznám és megszüntetném a céget. Kérdezném ennek milyen anyagi vonzatai vannak?! Illetve, olyan kérdésem is van, hogy ez a "barátom, akinek még költségtartozása is van az APEH felé, azzal fenyeget, hogy fogja és azonnali hatállyal kilép és csináljak, amit akarok.
Kérdezném ezt megteheti-e, illetve ilyen esetben mia teendő, hogy a megszünési költségei természetesen feleződjenek?

Előre is köszönöm a választ és Kellemes Ünnepeket mindenkinek!