alapítvány létrehozása

Az egy kérdés, hogy 100.000 Ft elegendő lesz-e, nincs olyan szabály, ami szerint a bíróságnak ezt az összeget minden esetben el kellene fogadnia.
Akkor alaptó az alapító, ha az alapítói hozzájárulást ő adja. Ha a többiek csak később juttatnak az alapítvány részére pénzösszeget, akkor ők csatlakozók.

Alapítvány létrehozása esetén, ha jól értelemezem, ha van 1 alapító tag, aki az alapítvány rendelkezésére bocsájt 100 000,- ft-ot, és van 1 fő kurátor, akkor már szabályosan meg tud alakulni az alapítvány, és bejegyzést követően működhet is. Ha vannak még alapító tagok, akik egyébként a kurátor családtagjai, akkor őket kell-e szerepeltetni, mint alapító tagot, vagy nem is szükséges, vagy akár szerepelhetnek is, nincs jelentősége?

Köszönöm!

ObudaFan,

köszönöm a válaszokat.

1. Amit lehet, azt teljesítsetek a hiánypótlásból.
2. Attól függ, közhasznúsági kérelem esetén 60 nap. De egyébként sem tudsz mit csinálni, ha nem tartják a hatéridőt.

Tisztelt hozzáértők.

Egy Alapítvány papír alapú bejegyzés iránti kérelmét 2014.dec. 12-én adtuk be a Fővárosi Törvényszékhez. 2015. február 10-ei keltezéssel kaptunk kézhez egy hiánypótlásra felszólító végzést. A végzés bevezető szövegében a mi alapítványunk neve szerepel. Aztán a többi pontban olyan hiánypótlásokra szólítanak fel bennünket, melyek egyes pontjai valóban a mi Alapító Okiratunkra vonatkozik, de több pontja - feltételezhetően- egy másik alapítvány bejegyzés iránti kérelmével kapcsolatos. Aztán az utolsó pontban, ahol idéznek a hiányos alapító okirat szövegéből, egyértelműen kiderül, hogy nem a mi alapító okiratunk hiányosságaival foglalkoznak.
(A végzés aláírója bírósági titkár)

1. Ilyenkor mi a teendő?
2. Szabályos-e, hogy a bíróság a beadást követő 60. napon szólít fel bennünket hiánypótlásra? Ezt nem 30 napon belül kell megtennie?

köszönöm

Szerintem nem probléma.

Tisztelt ObudaFan!

Az ügyben érdeklődöm Önnél, hogy Ön szerint probléma-e, ha nincsenek törvényi hivatkozások az Alapító Okiratban?
Ez szolgáltathat-e hiánypótlás okaként?

Egy alapító az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges pénzösszeget biztosítja, meghatározza az alapítvány alapító okiratát, kinevezi a tőle többségében független kuratóriumot és a székhely szerint illetékes törvényszéktől kéri az alapítvány nyilvántartásba vételét.

Kedves ObudaFan!
Egy kft ügyvezetője vagyok és szeretnék egy alapítványt létrehozni!
A kft is hozhat létre, vagy csak magán személy?
A kuratórium tagjai kik lehetnek, lehetek-e, az élettársam, esetleg kiskorú gyermekem?
A kft szolgáltatást biztosít, és pályázat útján lehetne a szolgáltatásunk egy részére pályázni, amit adományokból szeretnénk fedezni, az összeg másik fele önrész lenne!
Lehetséges ez?
Válaszát előre is köszönöm!
gurulolo

Attól függ, hogy az alapító okirat szerint milyen tevékenységet szeretne végezni az alapítvány.
Egyébként az új Ptk. szerint az alapítói vagyon is két részből állhat: külön a működés megkezdéséhez szükséges vagyon, és külön a működéshez szükséges vagyon, és csak az előbbit kell rögtön az alapításkor szolgáltatni.

A pletykákat tekintsd pletykának!
drhalasz

Tisztelt fórumozók, mennyi mostanában az elvárt alapítói összeg? olyan pletykákat hallottam, hogy a 100 ezer forint már nem elég erre.

A korábbi joggyakorlat alapján nem lehetett volna. Az új törvény szerint, ha csak a szövegét nézem, éppen lehet. Hogy milyen joggyakorlat alakul erre ki a jövőben, az meg még kérdés.

Tisztelt Óbudafan!
Felmerült még egy kérdés:
Lehet-e a három tagú kuratórium elnöke az alapító testvére, ha a kuratórium másik két tagja az alapítótól független személy?
köszönöm

A fenti bejegyzést találtam az oldalon, de nem találtam meg a választ.

Tudja valaki, hogy mi a válasz erre a felvetésre
vigrobi@gmail.com

köszönöm ObudaFan a válaszokat.

1. Nem.
2. Ami az alapító okiratban a csatolakozásról szerepel.
3. Nem.

S még kérdések:

1. Az alapítóba bele kell-e írni, hogy az alapítvány tartós célra jött létre?
2. A nyilvántartásba vételi űrlap "Az alapítványhoz való csatlakozás lehetősége" rovattal kapcsolatban a tájékoztató azt írja, hogy ide azt kell írni, nyílt vagy zárt alapítvány. Szakértők szerint ezek a fogalmak az új Ptk. révén megszűntek, s az alapítványhoz vagyoni juttatás révén lehet csatlakozni. Mit javasolsz, ide mit írjak?
3. az alapítvány nem lesz közhasznú. Az év végi beszámolót, amellett, hogy letétbe helyezzük, nyilvánosságra kell-e hozni pl. a honlapon?

köszönöm

HA közhasznú szeretne lenni az alapítvány, akkor valamilyen formában meg kell teremteni a nyilvánosságot. HA nem, akkor nem szükséges.

Még egy:

Ha a kurátor döntést hoz, azt nyilvánosságra kell-e hozni a honlapon, vagy a székhelyen?

köszönöm

Köszönöm a választ, ObudaFan

Az új szabályok miatt biztosat mondani nem lehet, de szerintem:

1. Igen.
2. Igen.
3. Igen.
4. Igen.

Még néhány kérdésem lenne:

Szerepeljen-e az alapító okiratban, hogy:

1. Az egyszemélyes kurátor az évi 1 alkalommal hozott határozatait bevezeti a Határozatok könyvébe?
2. Az egyszemélyes ügyvezető kurátor döntési jogköre szükségszerűen kiterjed az előző évről készített beszámolójelentés elfogadására; (A saját beszámolóját elfogadhatja?)
3. Az egyszemélyes ügyvezető kurátor döntési jogköre szükségszerűen kiterjed A következő évi költségvetés elfogadására. (A saját költségvetését elfogadhatja)
4. Illetve ObudaFan szerint beírhatom az alapítóba, hogy az egyszemélyes kurátor tiszteletdíját az alapító határozza meg. Ezt a törvényszék el fogja fogadni?

köszönöm.

Igazán nincs mit, bár én kibic vagyok a pályán, a valódi szakértő ObudaFan. :)

Sir Gabriel, Obudafan, köszönöm a problémamegoldó válaszokat.

ObudaFan-nak is igaza van ám, a törvény csak azt írja le, hogy egyeztetni kell a felelős személyekkel, ha vannak. Azt is leírja a törvény, hogy mikor kötelező pl. felügyelő bizottságot létrehozni, ez alapján tehát egyértelmű, hogy nem mindig kötelező. Azaz a kurátor lehet egy személyben felelős személy, ha az alapítványnál nincs más, a döntésbe bevonható felelős személy.

Ezért írtam én is azt eredetileg, hogy a kurátor határozatainak indoklásába fogalmazd bele azt, hogy a döntés meghozatalában egyéb felelős személyek hiányában a kurátor saját mérlegelési jogkörén belül döntött.

Mondjuk ha túl precíz akarsz lenni, akkor azt is megteheted szerintem, hogy az alapító okiratba eleve belefoglalod, hogy a kurátor egyszemélyi döntéshozó, és amíg az alapítványnál nincs FB, vagy más olyan felelős személy akinek az adott döntésben felelőssége volna, akkor a kurátor a határozati döntést egyedül, saját jogkörén belül, önálló mérlegeléssel hozza.

Vagy valami hasonló szöveget.

Szerintem.