Fuvar bírság

A kérdésem az lenne, hogy adott egy Bt a tagja munkaviszonyban kereskedő. A Bt-nek a tulajdonában áll egy 3,5 t autó (furgon). Az üzembentartója a cégtulajdonos. Most röviden azért bírságolták meg a céget, mert nincs bérleti szerződés írva a Bt és az üzembentartó között. Egy ilyen bérleti szerződés értelmezhető: tulajdonos köt saját magával vagy az üzembentartóval bérleti szerződést amiben bérbe vevő a tulajdonos?

Noemi

„azért bírságolták meg a céget, mert nincs bérleti szerződés írva a Bt és az üzembentartó között......tulajdonos köt saját magával vagy az üzembentartóval bérleti szerződést amiben bérbe vevő a tulajdonos?”

Pontosan azért kapott a cég bírságot, mert hiába a cég tulajdonosa a kocsi üzembentartója,
mégsem az övé a kocsi, hanem a cégé. Ez ilyen egyszerű.

Szomorú örökös
A cég a saját termékét a saját autóján fuvarozta. A gépjárművet a beltag vezette, aki munkaviszonyban kereskedőként dolgozik a cégben.

Szerintük ehhez fuvarengedély kellett volna. Ezért bírságoltak.

Kitől?
A Bt-től akinek beltagja vezette az autót?

Igen, mert az üzemben tartó a beltag, erre hivatkozva. Bíróságra szeretném adni, mert szerintem ez nevetséges. Abba kapaszkodnak, hogy bérleti szerződés sem volt. De a tulajdonos kötött volna saját magával bérleti szerződést? Egyébként a ptk meg előírja, hogy ráutaló magatartással is létre jöhet.

Legyen világos mindenkinek: már a kérdés sem igaz.

De adjunk egy esélyt a kérdezőnek, nyilatkozzon:

• Milyen bírságról is van szó? Közigazgatási, szabálysértési?
• MI volt az indoklás, milyen jogszabályhelyre hivatkozott a hatóság?

A 261/2011 (XII.7) kormányrendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítás a hivatkozás közigazgatási bírság
Első fokú határozat ellen fellebbeztem határidőben, másodfokú eljáró hatóságtól kaptam határozatot, hogy az első fokot helyben hagyták

Noemi

A cég és annak beltagja nem ugyanaz a személy, ezért a szerződést sem „tulajdonos köti saját magával”, hanem a jogi személy tulajdonos a természetes személy üzembentartóval. Ez a különbségtétel nagyon fontos a későbbiekben is: a cég nem egyenlő a tulajdonossal.

A határozatban vastagon ki van emelve, hogy bérleti szerződéssel kellene rendelkezni, mert a Bt a tulajdonos és az üzembentartó nem a Bt. De a bt beltagja mint magánszemély az üzembentartó.

A bt. beltagja nem egyenlő a bt.-vel. Ezért a bt., mint tulajdonos bérbeadja a magánszemélynek, mint üzembentartónak az autót. A leírásod szerint ez hiányzott a hivatalnak.

Ugyanaz a helyzet, mint amikor valaki bérbe vesz vagy lízingel egy autót.

Noemi

„a tulajdonos kötött volna saját magával bérleti szerződést?”

Még mindig nem érted. A Bt. nem olyan, mint egy egyéni vállalkozás, ahol egyéni vállalkozóként is fizetsz a magánszemélyként begyűjtött adósságokért és fordítva is, mi több, ott használhatod csont nélkül vállalkozóként is a magánszemélyként tulajdonodban lévő autót szerződés nélkül és fordítva is. Főleg azért, mert hiába vagy egyéni vállalkozó, nem is nagyon tudsz autót venni abban a státuszban, csakis magánszemélyként. Ott ezt nem tudják külön választani. Viszont cégnél más a helyzet. A cég egy jogi személy, a cég beltagja pedig csak egy tulajdoni állapotot tükröz, mást nem nagyon. Ha alkalmazott is a cégben, akkor azért pedig munkabért kap, de még akkor sem lesz azonos a céggel. Tehát hiába tulajdonos a cégben a beltag, akkor sem saját magával fog szerződést kötni a Bt. tulajdonában álló kocsi használatára, hanem a Bt-vel.

Ezzel tisztában vagyok. Azért az eredeti kérdés az volt, hogy a ptk szerint bérleti szerződés köthető ráutaló magatartással, erre hivatkozvatnék-e.

Meg ezzel semmi gond, ha más nevén van az üzemben tartás. Akkor van alapja, de így azért én tennék egy próbát.

Szerintük így fenn áll a gyanúja, hogy ez egy díj ellenében végzett fuvar. Gyanúra szerintem nem szabhat bírságot. Nem?
Az említett jogszabály szerint bérelt tehergépjármű: az a tehergépjármű amely nincs a bérlő tulajdonában. Itt a bérlő a bt lenne. Nem vitázni akarok csak szeretném nálam tapasztaltabbak véleményét látni. És olvastam egy két bírósági ítéletet is az adott törvénnyel kapcsolatban. Nem mindig a hatóságnak adnak igazat attól függetlenül, hogy mi van a törvényben.

Noemi

„A cég a saját termékét a saját autóján fuvarozta.
A gépjárművet a beltag vezette, aki munkaviszonyban kereskedőként dolgozik a cégben.”

Kérdés, hogy ezek után ez a beltag saját praxisan privát kereskedőként szállította a cég termékét eladásra, vagy a cég üzlete volt?

Noemi

„Az említett jogszabály szerint bérelt tehergépjármű: az a tehergépjármű amely nincs a bérlő tulajdonában. Itt a bérlő a bt lenne.”

Megint rosszul értelmezed! A bérlő nem a Bt., mert ő a bérbeadó lehetne csak, mint a jármű tulajdonosa.
A bérlő az, aki vezette a kocsit, csak akkor hogy is lehet üzembentartó is egyben? Ez azért érdekes kérdés.

Hát ez az ez a kérdés, a bt hogyan lehetne a saját gépjárművének a bérlője. Nem én értelmezem rosszul, ők várnák ezt el. Ezért írok, csak aztán mindig elbeszélünk egymás mellett. De ha jogos az elvárásuk, akkor is a ptk azt írja, hogy ráutaló magatartással is létre jöhet bérleti szerződés. De a kocsit a bt alkalmazottja vezette, mert a beltag munkaviszonyban dolgozik kereskedőként és nem gépjármű vezetőként. Ő vezetett.

Kérdés, hogy ezek után ez a beltag saját praxisan privát kereskedőként szállította a cég termékét eladásra, vagy a cég üzlete volt?

A beltag kereskedőként van bejelentve munkaviszonyban a bt-be. Mivel a bt csak kizárólag nagybani piacon értékesít. Fuvart bizonyíthatóan soha nem vállalt. A bt tulajdonában lévő gyümölcsöt vitte a nagybanira. Tehát nem a saját útja volt hanem a cégé.

És ekkora autónál nem ír elő saját számlás fuvarnál a jogszabály semmilyen engedélyt, vagy bejelentési kötelezettséget.

Noemi
Te írtad:

„A Bt-nek a tulajdonában áll egy 3,5 t autó (furgon). Az üzembentartója a cégtulajdonos.”

„A határozatban vastagon ki van emelve, hogy bérleti szerződéssel kellene rendelkezni, mert a Bt a tulajdonos és az üzembentartó nem a Bt.”

„Hát ez az ez a kérdés, a bt hogyan lehetne a saját gépjárművének a bérlője. Nem én értelmezem rosszul, ők várnák ezt el.”

Te értelmezed rosszul: Ha a határozatot jól idézted, akkor bírságot azért kaptad, mert a bt., mint tulajdonos nem kötött bérleti szerződést az üzembentartó magánszeméllyel.

Van egy sejtésem, hogy pontosan milyen jogszabályhelyekre hivatkozik a határozat, de pontos idézet nélkül nehéz eldönteni.

Úgy tűnik ez nem járható út számodra.

De miért kellett volna bérleti szerződéssel rendelkeznie az üzembentartóval? Ez nem tiszta. A bt min tulajdonos , bérlőként szerepelne a szerződésben, mert ebben az esetben ő használta az autót.
A bt munkavállalója munkaidőben a bt munkavállalójaként szállította a bt árúját.Nem mint üzembentartó használta az autót.
A határozat is egy nagy káosz. A másodfok is elismerte, hogy az elsőfokú határozatban is voltak hibák.

Majordomus

„Úgy tűnik ez nem járható út számodra.”

Az a baj, hogy még mindig nem érti, hogy mi a gond.

Pedig az általa hivatkozásként közölt rendeletben egyértelműen le van írva:

„3. § (1) Magyarország területén belföldi forgalomban - ide nem értve az 1072/2009/EK rendeletben és az 1073/2009/EK rendeletben meghatározott kabotázs-forgalmat -

1. 2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenység közúti árutovábbítási engedéllyel.....végezhető.”

Szerintem pont emiatt a jogszabályi változás miatt büntették meg a kérdező cégét:

http://www.mkfe.hu/…varozok.html

Noemi,

„A bt munkavállalója munkaidőben a bt munkavállalójaként szállította a bt árúját.Nem mint üzembentartó használta az autót.”

Nem. Szerintem még mindig nem érted, mit jelent az üzembentartó.
Helyesen : A bt munkavállalója munkaidőben a bt munkavállalójaként szállította a bt árúját egy olyan járművel amelynek - ugyan a bt a tulajdonosa -, de nem a bt az üzembentartója. Mivel nem a bt az üzembentartó, kell valamilyen jogcím, hogy a bt munkavállalója a bt áruját, munkaidőben miért szállította ezzel az autóval.

(Ez olyasmi, mint a haszonélvező egy lakáson. A tulajdonosnak jóformán semmi joga nincs a lakáshoz, annak használatát, hasznosítását kizárólag a haszonélvező döntheti el, vagyis hogy ki lakhat a lakásban, ki mehet be a lakásba. A tulajdonos például, a haszonélvező engedélye nélkül egyáltalán nem)