Fuvar bírság

Noemi

Mi van a forgalmiban az üzembentartóhoz írva? A cég vagy a beltag? Mi van a határozat pontos szövegében, milyen jogszabályi rendelkezésre hivatkoznak?

Noemi,

„A bt munkavállalója munkaidőben a bt munkavállalójaként szállította a bt árúját.Nem mint üzembentartó használta az autót.”

Nem. Szerintem még mindig nem érted, mit jelent az üzembentartó.
Helyesen : A bt munkavállalója munkaidőben a bt munkavállalójaként szállította a bt árúját egy olyan járművel amelynek - ugyan a bt a tulajdonosa -, de nem a bt az üzembentartója. Mivel nem a bt az üzembentartó, kell valamilyen jogcím, hogy a bt munkavállalója a bt áruját, munkaidőben miért szállította ezzel az autóval.

(Ez olyasmi, mint a haszonélvező egy lakáson. A tulajdonosnak jóformán semmi joga nincs a lakáshoz, annak használatát, hasznosítását kizárólag a haszonélvező döntheti el, vagyis hogy ki lakhat a lakásban, ki mehet be a lakásba. A tulajdonos például, a haszonélvező engedélye nélkül egyáltalán nem)

Majordomus

„Úgy tűnik ez nem járható út számodra.”

Az a baj, hogy még mindig nem érti, hogy mi a gond.

Pedig az általa hivatkozásként közölt rendeletben egyértelműen le van írva:

„3. § (1) Magyarország területén belföldi forgalomban - ide nem értve az 1072/2009/EK rendeletben és az 1073/2009/EK rendeletben meghatározott kabotázs-forgalmat -

1. 2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenység közúti árutovábbítási engedéllyel.....végezhető.”

Szerintem pont emiatt a jogszabályi változás miatt büntették meg a kérdező cégét:

http://www.mkfe.hu/…varozok.html

De miért kellett volna bérleti szerződéssel rendelkeznie az üzembentartóval? Ez nem tiszta. A bt min tulajdonos , bérlőként szerepelne a szerződésben, mert ebben az esetben ő használta az autót.
A bt munkavállalója munkaidőben a bt munkavállalójaként szállította a bt árúját.Nem mint üzembentartó használta az autót.
A határozat is egy nagy káosz. A másodfok is elismerte, hogy az elsőfokú határozatban is voltak hibák.

Úgy tűnik ez nem járható út számodra.

Noemi
Te írtad:

„A Bt-nek a tulajdonában áll egy 3,5 t autó (furgon). Az üzembentartója a cégtulajdonos.”

„A határozatban vastagon ki van emelve, hogy bérleti szerződéssel kellene rendelkezni, mert a Bt a tulajdonos és az üzembentartó nem a Bt.”

„Hát ez az ez a kérdés, a bt hogyan lehetne a saját gépjárművének a bérlője. Nem én értelmezem rosszul, ők várnák ezt el.”

Te értelmezed rosszul: Ha a határozatot jól idézted, akkor bírságot azért kaptad, mert a bt., mint tulajdonos nem kötött bérleti szerződést az üzembentartó magánszeméllyel.

Van egy sejtésem, hogy pontosan milyen jogszabályhelyekre hivatkozik a határozat, de pontos idézet nélkül nehéz eldönteni.

És ekkora autónál nem ír elő saját számlás fuvarnál a jogszabály semmilyen engedélyt, vagy bejelentési kötelezettséget.

Kérdés, hogy ezek után ez a beltag saját praxisan privát kereskedőként szállította a cég termékét eladásra, vagy a cég üzlete volt?

A beltag kereskedőként van bejelentve munkaviszonyban a bt-be. Mivel a bt csak kizárólag nagybani piacon értékesít. Fuvart bizonyíthatóan soha nem vállalt. A bt tulajdonában lévő gyümölcsöt vitte a nagybanira. Tehát nem a saját útja volt hanem a cégé.

Hát ez az ez a kérdés, a bt hogyan lehetne a saját gépjárművének a bérlője. Nem én értelmezem rosszul, ők várnák ezt el. Ezért írok, csak aztán mindig elbeszélünk egymás mellett. De ha jogos az elvárásuk, akkor is a ptk azt írja, hogy ráutaló magatartással is létre jöhet bérleti szerződés. De a kocsit a bt alkalmazottja vezette, mert a beltag munkaviszonyban dolgozik kereskedőként és nem gépjármű vezetőként. Ő vezetett.

Noemi

„Az említett jogszabály szerint bérelt tehergépjármű: az a tehergépjármű amely nincs a bérlő tulajdonában. Itt a bérlő a bt lenne.”

Megint rosszul értelmezed! A bérlő nem a Bt., mert ő a bérbeadó lehetne csak, mint a jármű tulajdonosa.
A bérlő az, aki vezette a kocsit, csak akkor hogy is lehet üzembentartó is egyben? Ez azért érdekes kérdés.

Noemi

„A cég a saját termékét a saját autóján fuvarozta.
A gépjárművet a beltag vezette, aki munkaviszonyban kereskedőként dolgozik a cégben.”

Kérdés, hogy ezek után ez a beltag saját praxisan privát kereskedőként szállította a cég termékét eladásra, vagy a cég üzlete volt?

Szerintük így fenn áll a gyanúja, hogy ez egy díj ellenében végzett fuvar. Gyanúra szerintem nem szabhat bírságot. Nem?
Az említett jogszabály szerint bérelt tehergépjármű: az a tehergépjármű amely nincs a bérlő tulajdonában. Itt a bérlő a bt lenne. Nem vitázni akarok csak szeretném nálam tapasztaltabbak véleményét látni. És olvastam egy két bírósági ítéletet is az adott törvénnyel kapcsolatban. Nem mindig a hatóságnak adnak igazat attól függetlenül, hogy mi van a törvényben.

Meg ezzel semmi gond, ha más nevén van az üzemben tartás. Akkor van alapja, de így azért én tennék egy próbát.

Ezzel tisztában vagyok. Azért az eredeti kérdés az volt, hogy a ptk szerint bérleti szerződés köthető ráutaló magatartással, erre hivatkozvatnék-e.

Noemi

„a tulajdonos kötött volna saját magával bérleti szerződést?”

Még mindig nem érted. A Bt. nem olyan, mint egy egyéni vállalkozás, ahol egyéni vállalkozóként is fizetsz a magánszemélyként begyűjtött adósságokért és fordítva is, mi több, ott használhatod csont nélkül vállalkozóként is a magánszemélyként tulajdonodban lévő autót szerződés nélkül és fordítva is. Főleg azért, mert hiába vagy egyéni vállalkozó, nem is nagyon tudsz autót venni abban a státuszban, csakis magánszemélyként. Ott ezt nem tudják külön választani. Viszont cégnél más a helyzet. A cég egy jogi személy, a cég beltagja pedig csak egy tulajdoni állapotot tükröz, mást nem nagyon. Ha alkalmazott is a cégben, akkor azért pedig munkabért kap, de még akkor sem lesz azonos a céggel. Tehát hiába tulajdonos a cégben a beltag, akkor sem saját magával fog szerződést kötni a Bt. tulajdonában álló kocsi használatára, hanem a Bt-vel.

A bt. beltagja nem egyenlő a bt.-vel. Ezért a bt., mint tulajdonos bérbeadja a magánszemélynek, mint üzembentartónak az autót. A leírásod szerint ez hiányzott a hivatalnak.

Ugyanaz a helyzet, mint amikor valaki bérbe vesz vagy lízingel egy autót.

A határozatban vastagon ki van emelve, hogy bérleti szerződéssel kellene rendelkezni, mert a Bt a tulajdonos és az üzembentartó nem a Bt. De a bt beltagja mint magánszemély az üzembentartó.

Noemi

A cég és annak beltagja nem ugyanaz a személy, ezért a szerződést sem „tulajdonos köti saját magával”, hanem a jogi személy tulajdonos a természetes személy üzembentartóval. Ez a különbségtétel nagyon fontos a későbbiekben is: a cég nem egyenlő a tulajdonossal.

A 261/2011 (XII.7) kormányrendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítás a hivatkozás közigazgatási bírság
Első fokú határozat ellen fellebbeztem határidőben, másodfokú eljáró hatóságtól kaptam határozatot, hogy az első fokot helyben hagyták

Legyen világos mindenkinek: már a kérdés sem igaz.

De adjunk egy esélyt a kérdezőnek, nyilatkozzon:

• Milyen bírságról is van szó? Közigazgatási, szabálysértési?
• MI volt az indoklás, milyen jogszabályhelyre hivatkozott a hatóság?

Igen, mert az üzemben tartó a beltag, erre hivatkozva. Bíróságra szeretném adni, mert szerintem ez nevetséges. Abba kapaszkodnak, hogy bérleti szerződés sem volt. De a tulajdonos kötött volna saját magával bérleti szerződést? Egyébként a ptk meg előírja, hogy ráutaló magatartással is létre jöhet.

Kitől?
A Bt-től akinek beltagja vezette az autót?

Szerintük ehhez fuvarengedély kellett volna. Ezért bírságoltak.

Szomorú örökös
A cég a saját termékét a saját autóján fuvarozta. A gépjárművet a beltag vezette, aki munkaviszonyban kereskedőként dolgozik a cégben.

Noemi

„azért bírságolták meg a céget, mert nincs bérleti szerződés írva a Bt és az üzembentartó között......tulajdonos köt saját magával vagy az üzembentartóval bérleti szerződést amiben bérbe vevő a tulajdonos?”

Pontosan azért kapott a cég bírságot, mert hiába a cég tulajdonosa a kocsi üzembentartója,
mégsem az övé a kocsi, hanem a cégé. Ez ilyen egyszerű.