Társasházi jog

Aaagabi

„Készítsünk alapító okiratot, egyáltalán utólag lehet-e, vagy van-e arra lehetőség, hogy hivatalosan is nem társasházként, hanem normál lakóközösségként éljünk.”

Úgy tudom, hogy 6 lakás alatt simán lehet a PTK alapján működnetek, nem kötelező a társasházzá alakulás, viszont így semmilyen pályázati támogatásra nem fogtok tudni jelentkezni tudtommal, mert annak a társasházi jogi forma a minimum követelménye.

„Az üzlethelyiséget már régóta árulják, az egyik tulajdonos kb. 10 éve nem járt erre, nem lakik itt, szóval nem egy összetartó, baráti közösségről van szó.”

Hát így nehéz is lenne szerintem társasházzá alakítani a közösséget, mert ahhoz azért mindenkinek akarnia kell. Így viszont esélyes lehet, hoögy egy „közös lónak túrós a háta” történet várható.

„de kiderült, hogy nem készült.”
Akkor az nem társasház. Ne mondd, hogy ez az adásvételi szerződésedből nem derült ki.

Egyébként igen, az ilyen közös tulajdonú ingatlan társasházzá alakítható.

Szakértői segítséget szeretnék kérni egy problémás ügyben. :) A társasház, ahol jelenleg is lakom 1986-ban épült, 4 lakásos,+ tartozik hozzá egy üzlethelyiség és egy különálló melléképület garázsokkal, tárolókkal. Társasházként építették, de alapító okiratról senki nem tudott a régebbi lakók közül sem, én csak 2003-ban költöztem.
Most költözött egy új lakó, az ő ügyvédje próbálta lekérni az alapító okiratot, de kiderült, hogy nem készült.
Abban kérek tanácsot, hogy ebben a helyzetben mi a számunkra legjobb megoldás? Készítsünk alapító okiratot, egyáltalán utólag lehet-e, vagy van-e arra lehetőség, hogy hivatalosan is nem társasházként, hanem normál lakóközösségként éljünk. Az üzlethelyiséget már régóta árulják, az egyik tulajdonos kb. 10 éve nem járt erre, nem lakik itt, szóval nem egy összetartó, baráti közösségről van szó.
Köszönöm előre is a segítséget!

drbjozsef!

Kedves József! Értem amit mondd, viszont azoknak a tulajdonosoknak, akik nem adósságaikat halmozzák, hanem tisztességgel a közösség és a sajat érdekeit szem előtt tartva rendezik hónapról hónapra a rájuk eső költségéket, azoknak érdeke, hogy ne kerüljön inkasszó alá a társasház, mert míg most lehet, hogy "csak" 30 ezer forinttal kell hozzájárulni más léhasága miatt a közös kasszához, ez később akar a többszörösére nőhet. Mivel ez életem első saját tulajdonú lakása, sose éltem társasházban, ezért nem látom és tudom azt, hogy milyen lehetőségek vannak ezen helyett megoldására. Ugyanakkor igen nagy kérdőjel az a fejemben, hogy az önkormányzat az előző közgyűlésen megszavazta a közös költségek emelését, annak ellenére , hogy már akkor is voltak tartozások...ilyen is és olyan is.... ezt megtehette, mert akkor is többségben volt. Akkor forgassuk a kérdést a közös képviselő irányába... milyen kötelességeit mulasztotta el, amik ide vezethettek??? Van-e felelőssége ebbe?? Ha igen, akkor ez hogy kérhető számon rajta???

előre is köszönöm

csillus001,

Ha a szavazásnál kisebbségben maradt tulajdonostársak jogos érdekét sérti a megszavazott határozat, akkor 60 napon belül bírósághoz fordulhat.

Ugyanakkor nem látom be, hogy mennétek ezzel valamire. Ugye nem gondolod, hogy lehet kötelezni bármelyik tulajdonost arra, hogy más tartozását fizesse ki?

Máshol pont ezért támadnák meg az olyan határozatot, amit Ti szerettetek volna hozni.

Tisztelt Fórumuzok!

Segítségeteket szeretném kérni egy számomra nagyon fontos témában.
A történet röviden: az elmúlt 1, közel 1,5 évben olyan színtű visszaesés tapasztalható a lakóközösségben és a közösképviseleti munkában, ami mára effektív csődközelbe sodorta a társasházat.
11 lakás, 48%-os önkormányzati tulajdon. Az 51 %-ban magánkézben lévő lakások közül konkrétan 2 tulajdonosnak nincsen sem közüzemi, sem közösköltség tartozása, a többiek vagy ezzel vagy azzal, de el vannak maradva, adósságokat halmoztak fel. A közös költség tartozás 1,7 millió forint, amiből 1 millió 3 éve peres eljárás alatt van, egyenlőre megoldás nélkül. A maradék 7százezer forint tartozást az aktívan a közösségben élők halmozták föl. A közüzemi díjak közül a csatornadíjak 500ezer forint elmaradásban van. A szolgáltató behajtási szakaszba tereli a kintlévőségeinek beszedését. Sürgettem egy rendkívüli közgyűlés megtartását, amin az adósok nagy része nem jelent meg ezáltal az önkormányzat többségbe került, egymaga döntött minden kérdésben. A közös költség tartozással kapcsolatosan november 15ét jelölte ki a hátralékok kitörlesztésére. Aki ezen határidőig nem fizet, azt fizetési meghagyással elkezdik behajtani. Ezzel kapcsolatban a kérdésem az lenne, hogy milyen módon lehet a képviselőt kérdőre vonni azzal kapcsolatosan, hogy a 4 adós közül 3 konkrétan több mint egy éve nem fizet, s lépések az ügyben ez idáig nem történtek. A közüzemi szolgáltató behajtási szándékát szerettük volna úgy lekezelni és ezáltal időt nyerni, hogy ázok, akik fizetünk felvállaltuk volna az egyösszegben történő, tulajdonhányadra levetített összegeket befizetni, ugyanakkor -ezzen megoldás alól az önkormányzat határozottan elzárkózott és kijelentette, hogy inkább megvárja a behajtási fázist és az azzal együtt járó kamatokat és minden egyéb büntetést, de ő nem hajlandó fizetni. Így az ő szavazatának köszönhetoen konkrétan a behajtok elé lett lökve a közösség és a ház azon fele is, akik akartak javulást.

Van mód bármilyen panasszal élni az önkormányzatot képviselő ügyintéző ellen, aki kompromisszumot nem ismerve lesepert minden megoldási javaslatot az asztalról??
Bocsánat a hosszadalmas történetért, de azt szerettem volna, ha a lehető legtöbb mindent el tudok mondani annak érdekében, hogy aki esetleg tud, segíthessen.

Válaszataitokat előre is köszönöm.

Értem, köszönöm.

Megjegyzem, a törvény is bármely tulajdonostársat ír.

Ez nem az az eset. Itt nem az az érvénytelenség oka, hogy sérti a kisebbség jogos érdekét, hanem egyszerűen az, hogy valójában nem is fogadták el a határozatot. Még az is lehet, hogy törvényességi felügyeleti eljárásban is rendezni lehetne - de én nem kockáztatnám, hogy elmúljon a bírósági felülvizsgálat határideje. Ha esetleg a bíróság a hatásköre hiányát állapítaná meg, még mindig jöhet a törvényességi felügyelet.

KBS,

Nem pont Te vezetted le valamelyik másik topikban, hogy a Tht. szerinti "kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelme" megfogalmazás a közgyűlési határozat esetén csakis a nemmel szavazó tulajdonostársakra vonatkozik?

Ha bármlyik benyújthatja, akkor minek van egyáltalán benne a "kisebbség" szó, hiszen a közgyűlés lehetett megismételt, ahol 5% jelenlévő szavaz meg valamit 2,6% (teljesre vetített) többséggel például?

Bármelyik tulajdonos benyújthatja a keresetet.

stilmotoros,

Ha van olyan tultársad, aki nemmel szavazott, és hajlandó beadni a keresetet, az is elindíthatja az eljárást a bíróságon.

drbjozsef

Köszönöm a választ, a közgyűlésen nem voltam jelen a súlyos térdsérülésem miatt.

stilmotoros,

Szavaztál ennél a határozatnál nemmel? Akor 60 napon belül fordulhatsz közvetlenül a bírósághoz is. Hagyd ki a jegyzőt.

Tehát te érted. Akkor jó.

Kovács_Béla_Sándor

Mit nem lehet érteni?

Köszi.

domuss

Az AO-ban lévő időmeghatározás hatálytalan, feltéve, hogy van 2003 után készült SZMSZ és 6 lakásosnál nagyobb a társasház.

Az alapító okiratban nem lehet ilyen szabály, azt már rég törölni kellett volna - de szerintem így is hatálytalan.

Tisztelt Ügyvéd úr!

Társasházunk 3 éve (novemberben) új közös képviselőt választott, a közgyűlési határozatban nincs időtartam meghatározva, így gondolom határozatlan időre szól.
Az 1992-es Alapító okiratban azonban van egy pont, mely szerint a közös képviselő megbízatását 3 évente meg kell erősíteni.
Kérdéseim:
Jelen esetben is érvényes-e ez a pont, mert a kgy. határozat nem határozza meg a megbízás időtartamát és a megerősítést sem köti ki?
Erősebb-e az Alapító okirat mint a közgyűlési határozat?
Feltétlenül össze kell-e hívni novemberben a közgyűlést ez okból vagy a tavaszi közgyűlésig várhat az ügy?
Előre is nagyon köszönöm a választ.
E.Andrea18

Te érted, amit írsz?

drbjozsef

Köszönöm a választ, de ha nem okirat hamisítás, akkor pedig valótlan tartalmú magánokiratot írt a közös képviselő, ami szintén törvénybe ütköző dolog.
Ami a javasolt –kényszerítést- illeti már szinte kizárt az ügy törvény szerinti kivizsgálására, mert a nem lakástulajdonos –külsős- közös képviselő a jegyzői hivatal –közvetítésével- került a társasházba. Róka fogta csuka?

stilmotoros,

Biztosan nem okirathamisítás. Tévedés. Akkor is, ha nem akarja kijavítani, mert gondolhatja azt, hogy igaza van.

Kényszeríteni kell a javításra, ha egyszer nem megy máshogy, az alábbiak szerint :

„Tht.27/A.§(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház

1. alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
2. működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
3. működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.

(3) A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni.
(4) Ha a jegyző a működés (2) bekezdésbe ütközését állapítja meg, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.”

Kovács_Béla_Sándor

Köszönöm a választ, de a közös képviselő nem halandó kijavítani, mivel mint levezető elnök a jegyzőkönyvet is ő írta és a számviteli bizottság két tagja hitelesítette, ezért kötelesek vagyunk elfogadni, amit ő végre is hajt. Tudjuk, hogy szándékosan csinálta az elírást, csak nem mindenki olvasta el részletesen értelmezve. Lehet-e ezt okirat hamisításnak nevezni?

A javaslat nem kapta meg az elfogadásához szükséges támogatást. Ki kellene a jegyzőkönyvet javítani.

Üdv mindenkinek!

A közös képviselő előterjesztésére a következő határozatot fogadták el.

Jegyzőkönyv részlet.

11. Döntés a 13.számú lépcsőház bankszámlájáról.

A közgyűlés 1612.5/10 000-ed igen szavazattal,3384.5/10 000-ed tartózkodás mellett a alábbi határozatot hozza:
Gy…. Boldvai krt 000-13 sz.Társasház közgyűlésének
13/2019.(X.5) határozata:
A közgyűlés 1612.5/10 000-ed igen szavazattal, 3384.5/10 000-ed tartózkodás mellett megszavazta, hogy a Boldvai krt 13. sz.lépcsőháznak Ámon János közös képviselő nyisson bankszámlát a Gy…. Tak. Szöv. fiókjában és a ….. Banknál levő bankszámláról utaltassa át az ott lévő összeget és a számlát szüntesse meg.

Kérdés : ilyen szavazati aránnyal nem megszavazta a határozatot a közgyűlés hanem elutasította, vagy nem jól gondolom?
Megjegyzem nekünk is az az érdekünk, hogy maradjuk a régi banknál, de a közös képviselőt ez érdekli a legkevésbé.
A határozat ellenében válthat-e bankot?