Akut probléma esetén (ami itt a "több éve" miatt részben nem tűnik aktuálisnak, a bűz és a vizesedés miatt részben igen) én nem gatyáznék egy percig se, két tanú plusz közös képviselő, és már nyomnám is fel az ajtót és cserélném a zárat. Azért a hivatalos út a papírmunka miatt mehet közben, de nem várnék arra, hogy a jegyző vakarózzon.
Közös költséget ki fizeti? Ingatlanra rá van-e már terhelve?
És mit csinál a közös képviselőtök? Alszik?
Már rég intézkedni kellett volna.
A jegyzőhöz fordul aki intézkedik saját hatáskörben vagy ügygondnokot jelöl ki. ( csak úgy zárójelbe, mi van az elmaradt közös költséggel?)
Tisztelt Fórum!
Olyan probléma merült fel egy társasházban, hogy az egyik lakó több éve külföldön él és a lakása üresen áll, vagyis a galambok birtokba vették. A bűz elviselhetetlen, illetve egyes szomszédoknak a fala beázik. A tulajdonost nem lehet feltalálni. Mit lehet ilyenkor tenni? Kihez lehet fordulni? Mik a jogi lépések?
Kedves Válaszadók!
A helyzet az, hogy eleinte 3 tulajdonost akartunk bejegyeztetni az órához, amit nem engedtek nekünk. Azt tanácsolták egyikőnk vegye a nevére, ami persze non-sense, még ha az óra fogyasztása 2kwh havonta....minimális. Mivel falba ütköztünk ezért nem próbálkoztunk tovább az osztott tulajdonnal.
Azt sejtettem, hogy nem vagyok 'hivatalos' közös képviselő.
Inkább az érdekelne, maradhatunk-e így NEM társasházként, amellett, hogy egy szolgáltatónál társasházként szereplünk? Büntethetőek vagyunk-e a jelenlegi helyzetben?
Köszönöm,
Nóra
Norrka!
Villamosberendezés használati jogot kellene alapítani lakásonként bejegyeztetni a tulajdoni lapra. Ez egyben kötelezettséget is jelent, fizetni kell az elfogyasztott áram költségét.
Pénzintézetnél számlát lehet nyitni amihez mindhármótoknak van hozzáférése. Számla-értesítőt mindhárman kapnátok amin látható ki teljesített ki nem. Ide fizetné mindenki a szükséges összeget. Az elektromos szolgáltató innen emelné le a havi díjakat.
„nincs SZMSZ-ünk”
Szerintem akkor közös képviselő se vagy. Vagy ha mégis, akkor SzMSz is kéne.
Norrka
Az számít, hogy mi van az Alapító Okiratban!
Elnézést, a vége valamiért lemaradt. Tehát az előzőhöz kapcsolódóan, úgy tudom hogy 6 lakás alatt a lakóközösség eldöntheti, hogy társasházként kíván-e működni. Ha nem, akkor a Ptk. vonatkozó részei lesznek érvényesek rá.
Tudnának segíteni, hogy milyen teendőm lenne ahhoz, hogy a villanyóra a társasház nevén maradhasson, de ne kelljen alapító okiratot módosani? Nem szeretnék egy publikus közös képviselő adatbázisba kerülni ha nem muszáj, viszont a törvényt is szeretnénk maradéktalanul betartani.
Köszönöm a segítséget előre is!
Üdv,
Nóra
Kedves Tagok!
A társasházi törvény szigorítása miatt számos kérdés merült fel bennem és tanácstalan vagyok hova is fordulhatnék segítségért.
Tavaly egy frissen épült 3 lakásos sorházba költöztünk. A 3 lakás 3 külön albetét és az alapító egyértelműen jelzi a kizárólagos használatú telekrészeket. Az autók parkolására használt tér közös valamint egy kapunyitásra használt motor áramköltége közös, melyet egy külön mérőóra számlál.
Amikor beköltöztünk csupán azért választottunk meg engem közös képviselőnek, hogy a közös használatú villanyóra a társasház nevére kerülhessen. Én, mint "kapcsolattartó/közös képviselő", rendezem a költségeit és időközönként a többi lakótól tulajdoni hányad arányában elkérem a tartozást. Ez az 1 darab jegyzőkönyv készült el a teljes együttélésünk alatt, mert az elmű-nek csatolni kellett, hogy elfogadják az óra tulajdonosának a társasházat.
Nos mivel nem működünk társasházi jeleggel (nincs SZMSZ-ünk, felújítási alapunk) jóformán a közös költség is negyedévente 300Ft/lakás, emiatt én úgy értelmeztem a törvénymódosítást, hogy ilyen kis lakóközöségeknek (
Tisztelt Szakértők!
65 lakásos társasházban kezdeményezték a tulajdonosok, hogy rendkívüli Közgyűlést hívjon össze a Közös Képviselő és az SZVB, a gondnokkal való szerződés felmondása miatt, mivel nem értenek egyet ezzel a döntéssel.
A felmondásra egyébként a számviteli szabályok sorozatos és súlyos megsértése (fiktív számlák, illetve számlaadási kötelezettség elmulasztása) miatt került sor.
Azonban úgy tűnik,hogy a kezdeményezés tartalmilag nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, pl.: összehívás oka nem egyértelmű, a tervezett napirendi pontok és az eldöntendő kérdésekben a határozati javaslatok hiánya.
Mivel a ház üzemeltetésével kapcsolatos gondnoki és takarítói szerződések megkötése, illetve azok felmondása a Közös Képviselő kompetenciája, tudomásom szerint ebbe a tulajdonosok nem szólhatnak bele.
Ha emiatt, nem hív össze Közgyűlést a Közös Képviselő, vagy az SZVB a megadott időn belül, lehet valamiféle informális tájékoztatót tartani, hogy a tulajdonosok feltehessenek kérdéseket és azokra válaszokat kaphassanak? Egyáltalán kell-e magyarázatot adni a döntés miatt?
Elképzelhető esetleg, hogy a Közös Képviselő írásban tájékoztassa a a tulajdonosokat a körülményekről?
Egyáltalán ilyen esetben mi a teendő?
Mit lehet tenni, ha a volt szövetkezeti elnök után több milliós hiány van? Most az új vezetőség a legkönnyebb megoldást választotta és kirótt minden lakás tulajdonosára több százezer forintot, rám pl. 300 ezret, ráadásul egy év alatt kell megfizetni, azzal, hogy a bank nem vár. Arra csak ígéretet kaptunk, hogy ha majd kifizettük, akkor beperli a pénzt eltüntető elnököt talán, meg majd lesz közgyűlés a témában. Kérdezni ettől az új elnöktől sem lehet, egyből agresszív lesz. Lefogadom, ha kifizettük, akkor az lesz, hogy hagyjuk a fenébe, ne pereljünk.
A 42. § csak a peridnítás okát és határidejét tartalmazza, és a közgyűlési határozatot simán érvénytelennek nyilvánítja a bíróság, ha a közgyűlés nem szabályosan volt összehívva.
Értem, köszi.
Így szerintem is jogos.
Bár ez esetben én laikusként azt gondolnám, hogy nem a 42§(1) alapján meszelte el a bíróság, hanem azért, mert maga a közgyűlés szabálytalanul lett összehívva, érvénytelen volt, és az összes határozat eleve érvénytelen kell legyen. Lusta vagyok most megkeresni a tht-ban az idevágó passzusokat.
Nem kapott meghívót. És ez nem az évi elszámoló közgyűlés volt. Aki nem a társasházban lakik, attól sem elvárható, hogy 60 naponta érdeklődjön, van-e megtámadható határozat.
„a közgyűlési határozatról jóval a 60 napon túl, több mint egy évvel értesült a tulajdonos”
Én azt gondolnám, hogy nem véletlenül van a Tht. szövegében a "a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül" megfogalmazás. Ezt pont annak az esetnek gondolnám, hogy vagy teccett volna közgyűlésre menni, vagy ha nem, akkor 60 nap alatt ugyan nézzen már utána, mi történik a társasházában. Mi okból telt el több mint egy év, mire értesült?
KBS
Ettől még nem jogvesztő a határidő.
Tisztelt Forumozok,
Adott egy 6 lakasos tarsashaz, az egyik lako besetalt az epitesugyre es kert egy hatosagi bizonyitvanyt miszerint 10 eve kialakitott a lakasa alatt egy 50m2-es lakreszt. (Leasott a lakas ala)
A hatosag kiadta a bizonyitvanyt.
Foldhivatal nyilvan nem jegyzi be mert ahhoz alapitot kellene modositani.
Szerintetek az adott plusz resz nem a tarsashaz kozos tulajdonaba tartozik??
Hogy lehet azt megszerezni?
Koszonom!
„jóval a 60 napon túl, több mint egy évvel értesült a tulajdonos, és az átvételt követő 60 napon belül be is adtuk a kérelmet.”
Na, ugye.
drbjozsef
„Akkor mi alapján nyertetek pert 2008-ban? Az alperes nem hivatkozott az elévülésre?”
Nem akkor nyertük, csak akkor indítottuk. 2012-ben sikerült megnyerni. A lényeg, hogy a közgyűlési határozatról jóval a 60 napon túl, több mint egy évvel értesült a tulajdonos, és az átvételt követő 60 napon belül be is adtuk a kérelmet. Az alperes hivatkozott volna az elévülésre, ha tudta volna, hogy lehet. De nem tudta.
Mivel a PJE kiadásának időpontjában még szerepelt a törvényben a jogvesztésre utaló kitétel, amit az új Thr. is átvett, azonban az Alkotmánybíróság a 42.§ (1) bekezdés 2. mondatatát a 3/2006. számú AB határozattal megsemmisítette. Így az indoklás ezen hivatkozása már nem állja meg a helyét, de a PJE érdemi részé nem változtat, hisz csak példákat sorolt.
Az általad hivatkozott 4/2003. PJE indoklásának 3. pontja: „A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 32. § (1) bekezdés szerint, ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számitott hatvan napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.”
oligaliga,
Még nem értem.
A Tht.42.§(1)-ben nincs se jogvesztés, se mulasztási igazolás, de még Pp.-re való hivatkozás sem (ahogy az a 27/A§(4)-ben viszont igen).
Ezek szerint itt a 3. eset áll fent. Az „az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni” kifejezés azt jelenti a magyarázatod alapján, hogy „ az alperes pernyertességét eredményezi.”
Akkor mi alapján nyertetek pert 2008-ban? Az alperes nem hivatkozott az elévülésre?
Egyébként kereset benyújtásánál mi az elévülés?
drbjozsef
Tök laikusnak: a kereset benyújtása anyagi jogi határidő, nem a Pp. vonatkozik rá. Akkor jár jogvesztéssel, ha mellé van írva, hogy a határidő elmulasztása jogvesztő.
Ha a határidő mellé az van írva, hogy a mulasztás igazolással kimenthető, akkor az igazolási kérelmet a keresettel együtt kell benyújtani, enélkül vissza kell utasítani.
Ha egyik se áll fenn, akkor az eljárásban a másik fél hivatkozhat az elévülésre, ami ha sikeres, az alperes pernyertességét eredményezi.
Na ezért van a határidő.
Tök laikusként :
Tehát jogvesztő az a határidő, ami mellé oda van írva, hogy jogvesztő, minden más határidő pedig olyan, mintha nem is lenne? Akkó minek van?
Leginkább a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. számú Polgári Jogegységi Határozatára, ami azt mondja:
„Ha a keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre, és a jogszabály a mulasztás orvoslására nem ír elő igazolást, a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni.”
A Tht. nem tartalmaz jogvesztésre utalást, nem írja elő a mulasztási igazolás benyújtását sem.
És abból, hogy 2008-ban indítottunk egy pert, amit megnyertünk, pedig bőven túl voltunk a 60 napon.