Társasházi jog

Szedu01,

Ha ez felújítás, akkor nem kell hozzá 100%.
A közgyúlés döntött.
Ha úgy érzed, hogy jogos érdekedet sérti a határozat, akkor bírósághoz fordulhatsz.

Egyébként valóban igazad van. Önerő legyen annyi, amennyit a zsebből fizetni tudók beleraknak, a többiek fizessék a hitelt. Nem értem miért nem tetszik a kk-nak.

De sokat nem tehetsz. Megbeszélheted az összes tulajdonostárssal, kidolgozhatod melyikből mennyi kell, kész javaslattal kéretsz új közgyűlést, ha 10% melléd áll, össze kell hívni. Hátha.

Segitséget kérnék a következő kérdésben.Társasházunk tetőfelújítást szavazott meg amivel egyetértek.De a közös képviselő nem adott meg olyan opciót hogy célbefizetés .A teljes összegre Fundamenta áthidaló kölcsönt szavaztak meg , én és még páran nem.Lehetőségek a következők voltak teljes hitel, teljes célbefizetés,ill 4,2 millió hitel a többi célbefizetés,leghamarabb 2022 -ben lenne mód előtörlesztenünk addig kötelezően mindenkinek kell fizetni a kamatokat is. Nem tudom elfogadtatni hogy aki tud az fizesen a többi legyen hitel.Ez az opció a közös képviselő szerint nem létezik.Mit tehetek?

érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben a közgyülési meghivóban a köv. szerepel:a kozgyűlés a meghirdetett kezdési időpontban határozatképtelen, a kezdési időpontot követően 30 perc múlva ujra megnyitják es ez esetben a közgyűlést határozatképesnek kell nyilvánitani. /
jelezném évek óta igy működtünk./ Az adott napon a 16.30 ra nem volt meg az 50+1 % de folyamatosan érkeztek a lakók. Ekkor az elnök jelzte nincsen meg a megfelő létszám, igy feloszlatj a közgyülést es mar nem erdemes aláirni a jelenléti ivet. Elég fontos dologban kellett volna dönteni ezen a napon. Sajnos további 2 hetet kell várni, ami már lehet késő lesz. A kérdésem az lenne, hogy dönthet úgy az elnök, hogzy most nem tartjuk be a a meghivoban leirtakat. mert hirtelen rájött, hogz az alapszabályban leirtak alapján szeretne eljárni. Nem kellett volna tájékoztatni a közgyülést időben, mert akkor lehet többen mentek volna el.
Válaszokat előre is köszönöm.

A 28 lakásos társasházunk egyéni vállalkozó társasházkezelőre akarja bízni a műkődtetést.

Kérdés : a vállalkozóval, kell-e megbízási szerződést kötni és a szerződést a társasház részéről kinek kell aláírni?

Apartmanhaz

Mindkettőre vonatkozik, és az SZMSZ-ben nem lehet csökkenteni, mivel törvény írja elő! Ha nincs meg a megfelelő létszám:
50§ (5) Ha az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása számvizsgáló bizottság vagy a (4) bekezdésben említettek szerint felhatalmazható tulajdonostárs hiánya miatt nem biztosítható, e feladatok ellátásával - a szervezeti-működési szabályzat erről szóló rendelkezése esetén - a
számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy
okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő (a továbbiakban: regisztrált) személy vagy olyan gazdálkodó szervezet is megbízható, amelynek van ilyen tagja vagy alkalmazottja

számvizsgáló bizottság létszámához kapcsolódóan szeretném megkérdezni, hogy a társasházi trv.-ben a 3 fő csak az intézőbizottságra vonatkozik? SZMSZ-ben lecsökkenthető 2 főre?

27. § (1) A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet.

(2) A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani.

(3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő e törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével.

köszönöm !

vivaldi

Kell a 10%.
Határozati javaslat is kell.
Megtámadható.

ObudaFan,

Biztos?
Ez kivétel nélkül felújítás.

„Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.”

Vagy pl.:

„A Legfelsőbb Bíróság a panelprogram keretében elvégzett munkák minősítéséről az alábbi állásfoglalást adta: A panelprogram keretében elvégzett munkák – a hőszigetelés, a külső nyílászárók, a lépcsőházi portálok cseréje, fokozottan hőszigetelt üvegekkel történő ellátása, a teljes szellőztető rendszer átvizsgálása, gépészeti munka megvalósítása, radiátorok lecserélése, termosztatikus szelepek beépítése, radiátoronként mérőeszközök felszerelése – a teljes és a korszerűsítő felújítás fogalmi ismérveit hordozó beruházásnak minősülnek, ezért e munkákról a közösség nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokra vonatkozó minősített többséggel dönt.”
(LB, Gfv.X.30.197/2008/4)

tantalusz

Igen, én is így gondolom.

Tisztelt Fórumozók !
Jogi segítséget szeretnék kapni az alábbi felmerült problémákhoz. Egy négylakásos társasház egyik tulajdonosa vagyok. Nemrégiben meghalt a felettünk lakó tulajdonos és az örökösöktől egy meglehetősen jó anyagiakkal megáldott úr vette meg a lakását. Rögtön átalakításhoz kezdett. Az első két felújítás a homlokzat tatarozása és a tető lecserélése volt, ami közel 17 millió forintot tett ki. Tulajdoni hányadok alapján szétosztották a költségeket, ezzel még valahogyan egyet is értettünk, bár én meg a másik kisebb lakás tulajdonosa nem tudtuk azonnal kifizetni a ránk eső részt. Még ez meg sem történt, előállt azzal, hogy a kertet is fel kel újítani, és az ő terasza előtti részt szeretné is kizárólagosan használni , ennek fejében felújítja a márvány szökőkutat és a szintén márvány padokat. A kert többi részét már közösen fizessük, ami megint csak több millió forint lesz. Nekünk erre végképp nincs anyagi lehetőségünk, nem beszélve arról, hogy már a lépcsőház tatarozását is elkezdte, amihez szintén a hozzájárulásunkat kéri anyagilag.
Az alagsori tárolók is felújításra kerülnek, mivel neki más felosztás kedvezőbb lenne a jelenleginél. Már csak a padlástér szigetelése és burkolása valamint ennek a felosztása következne. A szigetelést vállalta a felső szint tulajdonosa, mivel ebben kizárólag ő érintett.
Igaz, hogy az ingatlan értékét növelné valamennyi beruházás, de mivel mi nem rendelkezünk annyi pénzzel amennyi a tulajdonrészünk arányában ránk esne, valamint azt sem akarjuk, hogy ezen költségekkel a lakásunkra jelzálogot jegyezzenek be. Úgy gondolom hogy fentiek a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházások, így 100 %-os hozzájárulás kell a kivitelezéshez még akkor is, ha ők fizetik és nem kényszeríthetnek arra, hogy járuljunk hozzá a tulajdoni hányadunk arányában. Kérem segítségüket ezzel kapcsolatban. Előre is köszönöm szépen.

Üdv,

Az éves rendes közgyűlésre szeretnénk napirendi pontokat felvetetni (még a meghirdetés előtt). Elég-e, ha egy tuajdonos ezt megírja a KK-nek, vagy itt is érvényesül a min. 10% tulajdonosi hányad szabály? Kelle-e a napirendi pont felvételét indokolni illetve határozati javaslatot is leadni?
Ha a KK nem venné fel a kért témát napirendi pontra, akkor megtámadható-e az egész közgyűlés?

„A birtokbaadás után 10 napom van hibalistát írni, amit a beruházó 45 nap alatt köteles megjavíttatni.”

Az építő érvényesen nem zárhatja ki a szavatossági kötelezettségét. A később felmerülő hibákat is javítania kell, ha azok a szavatossági körbe tartoznak - ezen persze lehet vita.

„ a hibalista készítéshez érdemes felfogadnom egy műszaki ellenőrt”

Rendkívül javasolandó, okos ötlet. Én megbíznék egyet, akár valakit a tervezőirodából.

A kivitelezőnek kötelező felelős műszaki vezetőt alkalmaznia, de a beruházó / vevő külön is felkérhet valakit az ellenőrzésre. Sok esetben már a építkezés megkezdésétől.

Köszönöm a válaszokat!

Kérdés, kell-e nekem műszaki építési ellenőrt felfogadni?
(Aki a lakást és társasházat is átnézi, illetve hiteles papírt tud adni, ami akár polgári peres ügyben is megállja a helyét probléma esetén)

Adott a lakás, amit műszakilag a beruházó vesz át a kivitelezőtől. Én meg majd a beruházótól vásárolom meg, azaz a kivitelezővel semmilyen hivatalos kapcsolatom, szerződésem nincs.

Engem a szerződés a következőre jogosít: A birtokbaadás után 10 napom van hibalistát írni, amit a beruházó 45 nap alatt köteles megjavíttatni.
Kérdés, ehhez a hibalista készítéshez érdemes felfogadnom egy műszaki ellenőrt? Aki azt is átnézi és észreveszi, ami nekem eszembe se jutna.
Mert ezután a lista után az 1 év múlva esedékes körbejárásig nincs lehetőségem reklamálni, ha valami nem jó. (Vagyis van, a jóindulatukban bízva, de az felejtős.)

Az ilyen esetekre szokásos az végátvételig 10% visszatartással szerződni, amiből 5%-ot átfordítanak garanciális visszatartásra.

Az, hogy mit lehet a kivitelezőtől követelni az benne kell legyen a szerződésben. A törmelék elszállítása az biztos.

Kukát többnyire a szolgáltató biztosítja.

Szhely36,

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

91/A§., 16-17-18pont

„Amennyiben a szerződésben foglaltak (pl a kivitelező nem szállíttatta el az építési törmeléket az udvarból stb) nem valósulnak meg, kihez fordulhatok jogorvoslatért?”

Leginkább bírósághoz. Ez építéskor talán még ez nem birtokvita, ha mégis, akkor a helyi jegyzőt is meg lehet próbálni.

Postaláda - ha nincs benne a szerződésben konkrétan -, tuti nem lakásberendezés. Szemetes konténer elvileg igen (17pont h.).

Sziasztok!

Kérdésem lenne az új építésű lakás birtokba vételével kapcsolatban.

• Amennyiben a szerződésben foglaltak (pl a kivitelező nem szállíttatta el az építési törmeléket az udvarból stb) nem valósulnak meg, kihez fordulhatok jogorvoslatért?
• Birtokba adáskor még nincs a társasháznak szeméttároló kontínere, illetve postaládái. Szerintem ezek a létszükségletek de a beruházó nyilván nem akar költeni rá. Szerintem ez része kellene hogy legyen egy eladni kívánt társasháznak, de sehol nem találtam rá törvényi hivatkozást, vagy leírást, stb.

Hol tudom csekkolni, hogy mik a kész társasház kötelező elemei? (A szerződésben nyilván nincsenek ilyen apróságok, csak az hogy egyéb kérdésekben a * polgári törvénykönyv az irányadó)

0,9 % :-)

Ja, az az évi majdnem 1%. :)

Ez a kérdés már-már vicc. És ez benne a poén: „ húzza az időt, hogy dőljön a kamat”.

Kérni kell egy elszámolást a végrehajtótól. De ha már végrehajtónál van az ügy, akkor egy sor vh. költség is hozzáadódik, tehát lehet, hogy erre számolták el, amit befizettél és az jogos. De mondom, látni kellene az elszámolást.

Üdvözlöm Önöket!
A kérdésem a következő lenne: Jogi segítséget szeretnék társasházzal szemben. 2010.12. hónapban felújítás volt a társasháznál, kértem a számlák be mutatását és a loggia szigetelését. 2010. 12. hónaptól nem fizettem felújítási pénzt. Levelezgetünk 3 és fél évre mutatták meg a számlákat és a válasszuk "Úgy sem tudom ki számolni". 2014. bíróságra került az ügy, de a bíróságon derült ki, hogy az LTP-t nem számolták bele a tartozásba és bele van számolva a loggia szigetelése. Az ítéletben megítélték a beadott tartozást ami nem jó 2017. 07. hónapban és kértem a társasháztól a részlet fizetést és részletesen számolják ki a tartozásomat én 2017. 08. hónaptól megkezdtem a 15 000 Forinttal a részlet fizetést. 2017.09.hónapban volt közgyűlés 100 lakóból 23 lakó volt és elfogadta több milliós költségvetést a 400 000 Forintos tartozásomról részlet fizetéséről nem szavazhattak. A társasház 2017.11.hónapban adott de nem részletes elszámolást a tartozásomról. 2017.12.01 eladtam a lakást áron alul. 2018.08.hónapban jött végrehajtási levél. Átvétel előtt minden hónapban fizettem 15 000 Forintot részletekben és ki egyenlítettem a tartozást. A levél átvétele után végrehajtóhoz mentem, hogy ki van egyenlítve a tartozást, majd leveleztek. A végrehajtóhoz vissza mentem, hogy történt-e már valami de erről semmilyen papírt nem adtak jött levél a végrehajtótól, hogy ennyi a tartozásom és rokkant nyugdíjamból vonják. Bementem és kérdeztem miért vonják ha ki van fizetve felhívta a társasház ügyvédjét és gyorsan törölte a rokkant nyugdíj vonását. 2019.01. elején vissza mentem, hogy töröljék az ingatlanról a jelzálogot. Mindig más ügyintézőhöz kerültem és újból elrendelte a nyugdíjból a tartozás vonását, mert azt mondta jogos a tartozás. De a rokkant nyugdíjamból nem történt a letiltás. A végrehajtó csak húzza az időt, hogy dőljön a kamat. A bíróságon nem volt ügyvédem és a bírónő a társas házi jogi képviselője mozgatták az ügyet. Szerintem több jogtalanságot csinált szeretném az ügyben jogi segítséget kérni.

Üdvözletem
Az egyik tulajdonostárs a ház külső falára felszerelt egy konnektort. (az áramot saját óráról használja).Kérdésem,hogy ez törvényileg engedélyezett? Tiltja ezt valami jogszabály? Nyilván pár kisgyermekes lakó fél,hogy térd alatt lévő magasságban áram van... A lakó az autója fűtésére vezette ki az áramot a társasház külső falára...A konnektor kívül egy dobozban van,és kék színű (gyerekzáras) a fedeles teteje. Köszönöm a válaszokat... Ha valaki tud konkrét törvényi hivatkozást megköszönném.

gizi39

Meg! És a másolási díjat is kérheti.

T.Jogászok!
A közös képviselő megengedheti magának, hogy csak a
határozatokról tájékoztatja a T.Közösséget, nem küld teljes jegyzőkönyvet, csak egyéni kérésére?
Köszönettel: Gizi