Társasházi jog

Hogy a bizottságnak ilyen jellegű felhatalmazása legyen, az nem jó megoldás. A számv. bizottságnak alapvetően van előzetesen véleményezési lehetősége, és nem csak utólagos ellenőrző jogköre, mivel a közös képviselő ügyintézését is ellenőrizheti.

A jegyzőkönyvben le nem írt, de az ülésen elhangzott releváns információk elhallgatása nem új dolog, ahogyan az sem, hogy a jegyzőkönyv egy szerződés megkötésére teljes körű felhatalmazást tartalmaz, miközben ez fajta akarat nem kapott zöld utat a közgyűlésen. Az ilyesmi ellen felszólalni nem könnyű, mivel a jegyzőkönyv bizonyításra alkalmas okirat, az abban leírtakat 2 tulajdonostárs is hitelsítette...

Ilyen esetekben az volna a fair eljárás, ha a megtárgyalandó napirendhez csatolva lenne a szerződés-tervezet, vagy ha nagyon sok az albetét, akkor legalább a számvizsgáló bizottságnak megküldeni előzetes véleményezésre... vagy mindkettő cselekményt elvégezni.

Ha egy közös képviselő nagyon "zárni próbálja az információt", akkor azt okkal teszi!

Ez milyen felújítási munka lenne?

vivaldi

Azért itt némi ellentmondást érzek az általad leírtakban:

Először is:

„A tulajok akik semmihez nem értettek, egy pár mondatos ismertetés alapján megszavazták 20 milliós felújítást.”

V.S.

„többen is kérték hogy legyen további egyeztetés a kivitelezővel a részletekről”

Tehát ha nem értettek semmihez, akkor vajon miért akartak a kivitelezővel egyeztetni? Miért nem bízzák alapból ezt a szakemberre?

Másodszor pedig:

„az elvégzendő munkát így nem lehet megcsinálni ahogy ő azt megszavaztatta, mert először a kopott, elhasználódott és hiányos elemeket kell cserélni, mielőtt az ember egy 20 millió forintos értéket rávisz.”

V.S.

„Ezzel a KK a szakmai követelményeknek ellentmondó munkát akar véghezvinni, amiből nem akar engedni.”

Tehát ha valóban a kopott, elhasználódott és hiányos elemeket cserélni kell, az vajon miért mond ellent a szakmai követelményeknek?

Szomorú örökös

A tulajok akik semmihez nem értettek, egy pár mondatos ismertetés alapján megszavazták 20 milliós felújítást. Rádásul a KK beleírta a jegyzőkönyvbe, hogy fel lett hatalmazva a szerződés aláírására. (azt viszont nem, hogy többen is kérték hogy legyen további egyeztetés a kivitelezővel a részletekről - ezt azonban a KK sose tette lehetővé). Így ténylegesen csak az ár és nagyvonalakban a munka lett ismeretve és megszavazva. Semmi egyébről nem volt szó és nem volt írásba foglalva a jegyzőkönyvben. Csakhogy időközben többek közt kiderült, hogy a KK elhallgatta, hogy az elvégzendő munkát így nem lehet megcsinálni ahogy ő azt megszavaztatta, mert először a kopott, elhasználódott és hiányos elemeket kell cserélni, mielőtt az ember egy 20 millió forintos értéket rávisz. Ezzel a KK a szakmai követelményeknek ellentmondó munkát akar véghezvinni, amiből nem akar engedni. Ennek a károkozásnak a kivédésére akarjuk a Számvizsgáló Bizottság jögkörét kibővíteni, hogy a felújátásokba, a szerződéstervezetbe részleteiben is beleszólhasson. A KK azt ondja, hogy ezt a törvény nem engedi, én ilyet viszont nem találtam. Másrészt pedig Ptk alapon senki nem kényszeríthető arra, hogy olyan dologra szerzödjön, aminél az önmaga károkozása vagy a szakmai hiányosságok nyilvánvalóak.

vivaldi

Egy normális társasházban általában a közgyűlés elé viszik a begyűjtött árajánlatokat. Ha viszont ott eldöntötték, hogy melyik, akkor már a közös képviselő egyedül szerződik a kiválasztott vállalkozóval. Jól láthatóan nálatok nem ez történt.

Az pedig, hogy túlárazás? Meg kell nézni a tartalmát és az alapján kell véleményezni, mert egyáltalán nem biztos, hogy túl van árazva. Mellesleg egy munka mindig annyiba kerül, amennyit a vállalkozó megállapít érte, nem pedig a lakó dönti el a munka elvégzése után, hogy én mennyiért dolgoztam, mint vállalkozó, gondolom ez érthető. Nyilván van egy ára mindennek, de ha van egy árajánlat, amit elfogadtak, abban szerepel egy összeg, akkor azt ki kell fizetni a szerződés teljesítése, a munka teljes elvégzését követően, azt a megrendelő már nem tagadhatja meg. Hozzá teszem, hogy egy okos vállalkozó szerződést is köt az ilyen munkákra.

És még egy fontos dolog: ha a közgyűlés felhatalmazta az elvégzendő munka elvégeztetésére, akkor most mi a gond? Előtte kell gondolkodni, szerintem utólag már ne akarjon egy lakó minden lépésben ellenőrizni, felügyelni, beleszólni, ebben sajna neki van igaza, hiszen ezért ő a közös képviselő. Persze ha törvénytelenséget, svindlit tapasztaltok, akkor is csak utólag lehet bármit is tenni, mert a felhatalmazást előre megadtátok most neki.

Van-e törvényi tiltása annak, hogy a tulajdonosok egy közgyülésen, az SZMSZ kiegészítés alapján vagy egy olyan szervet állítsanak fel maguknak vagy a Számvizsgáló Bizottság jogkörét egészítsék ki azzal, miszerint a felújítási és a javítási munkálatok során ez a szerv külön jogot kap az ajánlatok értékelésére és szerződni a vállalkozóval csak az ő külön engedélyükkel tud a közös képviselő.
Mivel nálunk a közös képviselő ezeket a feladatokat a teljes információ megtagadás és a túlárazás gyakorlatával folytatja le, ezért a megelőzési lehetőségek érdekelnének. Bár a közgyülés megszavazza a munkálatokat, erre hivatkozva a közös képviselő ezután mindent a maga kedve szerint csinál, szerződést annak a részletes ismertetése nélkül köt, utólagos jogos aggodalmakat a szerződéskötés előtt figyelembe nem vesz, arra hivatkozva hogy őt a közgyülés felhatalmazta a szerződéskötésre, így senki ne akadályozza meg a többi tulajdonos akaratának az érvényesülését.

Nonolet, nagyon szépen köszönöm a segítséget! :-)

Az pont azt jelenti, hogy 2 lakásost építhetsz.

Kedves Fórumozók!

Társasház alapítással kapcsolatban lenne kérdésem:
Az építési övezet szerint 2 önálló rendeltetési egység létesíthető az adott telken.
Ennek ellenére alapíthatok 3 lakásos társasházat?
Vagy a rendeltetési egységek száma maximalizálja a társasházban lévő lakások maximális számát?

köszönettel
Gaben

Erbora

VAGY

A következő közgyűlésen

• az eddigi megbízást megszűntnek tekintitek, felmondtok

ÉS

• aztán ÚJRA választjátok vagy MÁST választotok meg

Erbora

Ha eddig elmaradt a 3évenet esdékes újraválasztás+megbízás akkor...

Mivel a múlton már nem lehet változtatni az már TÉNY lett.

Így a következő közgyűlésen megszavazzátok, hogy

• bár a mostani megbízási nem a szabályzatok szerinti (megállapítás a jegyzőkönyvbe)

de

• a jelenlegi megbízását érvényesnek tekintitek és a tevékenységét folytathatja-folytassa a záró közgyűlésig

(előterjesztés+szavazás)

• a következő záróközgyülésen kell majd újra választani és ismét megbízni

(megállapítás a jegyzőkönyvbe és majd meg kell tenni)

- -

Vagy módosíthatjátok a szabályzatokat is...
Csak az nyűgösebb és pénzbe is kerül.

Erbora

Mi nem érthető ezen?

Megválasztjátok, akármikor.
3 évre MEGBÍZZÁTOK...

Az 1. és a 2. évben nyugi van.
(ha nem rúgjátok ki, ha igen akkor soron kívüli választás jön)

A 3. évben ÚJRA kell választani.
Ami a 3. évben megtartott ZÁRÓ közgyűlésen esedékes.
(ha addig nem rúgtátok már ki)

Ennyi.

Egyszerű és világos.

Mi az a "Társasházi alapszabály", mi az a "Működési alapszabály", és mi a kettő viszonya?

Erbora

„1992-ben létesült 16 lakásos Társház Alapszabálya szerint :„…a közös képviselő megbízatása 3 év időtartamra szól…”....A közös képviseletet vállalkozói szerződés keretében végzi, a szerződés 2012.szeptemberében 30. naptól indul, hatálya határozatlan időre szól.”

Az én laikus véleményem szerint a vállalkozói szerződés a mérvadó, hiszen azt a közös képviseletet ellátó, jogi személynek minősülő céggel vagy vállalkozóval pontosan ezért kötöttétek, hogy ne kelljen ennek az időkorlátnak megfelelni. Szerintem ez a 3 éves szabály azért jött létre az alapszabályban, hogy ha nem ilyen jogviszonyban képviseli valaki a házat - mondjuk nem jogi személynek minősülő személy vállalja el egy kis zsebpénzért - hanem pl. egyszerű megbízási szerződéssel, akkor 3 év után le lehessen váltani (sőt ez hamarabb is megoldható, ha nem jól látja el a feladatát). Ez nem ugyanaz, mint a vállalkozói szerződés, mert utóbbi esetén számlát ad a havi tevékenységéről a vállalkozó, előbbi esetben pedig nincs számla, szimpla pénztári kifizetés van.

De miért is gond ez? Van valami gond a közös képviselő vállalkozó munkájával?

Tisztelt Segítők!

1992-ben létesült 16 lakásos Társház Alapszabálya szerint :„…a közös képviselő megbízatása 3 év időtartamra szól…”

Működési alapszabálya szerint: ”…a közös képviselő újraválasztása minden esetben az éves záró közgyűlésen történik.”

Az alakulás óta sem az Alapszabály, sem a Működési alapszabály nem változott.

A közös képviseletet vállalkozói szerződés keretében végzi, a szerződés 2012.szeptemberében 30. naptól indul, hatálya határozatlan időre szól. A szerződés hivatkozik arra, hogy a Társasház Alapszabályának, és Működési Alapszabályának megfelel.

A mai napig újra választás nem történt, ennek ellenére feladatait továbbra is ellátja.

Hogyan lehet a fenti hiányosságokat a hatályos törvényeknek megfelelően helyre hozni?

Előre is köszönöm a segítséget!

48Cicuka

„eleve a tarsashazi torvenyben benne van, hogy nem lehet buntetett eloeletu a kozos kepviselo”

Van annak a „büntetett előéletnek” elévülése is, erre még nem gondoltál? Nem lehet ezért élete végéig megbélyegezni egy embert. Egyébként is szerintem ha valaki tisztességesen dolgozik a büntetésének letöltését követően, akkor most úgy őszintén, mi a nagy büdös franc bajod van vele? Nem ő személy szerint a közös képviselő, hanem egy kft., amelynek ő az alkalmazottja.

Az ügyvezető nem feltétlen tulajdonos, lehet megbízott ügyvezető is.
Te csak annyit írtál, hogy „szerinted” tulajdonos.
Szóval előbb meg kéne győződni végre, hogy kivel is állsz szembe.

Mar bocs, de nem o jatssza ki, ti valasztottatok meg a ceget kozos kepviselonek. Ha igy nem jo, valtsatok le.

Nem kozuti balesetert. De eleve a tarsashazi torvenyben benne van, hogy nem lehet buntetett eloeletu a kozos kepviselo. Csak ezt jelenleg kijatsza.

Nem törvénytelen,mert nem ő a közös képviselő.

ha lopásért vagy sikkasztásért itélték el,akkor jogos az aggodalmad,de ha közút baleset miatt,akkor ez vaklárma.

Szomorú örökös!
Igen, lehet tudni, de ide nem fogom kiirni, mert meg magara ismerhet, ha olvassa ezt a forumot.

48Cicuka

Azt lehet-e tudni, hogy meg ért büntették ezt az illetőt?

Köszönöm! De szerintem ki van játszva a törvény. Most visszaolvastam a jegyzőkönyvekből. És sehol nem említik név szerint, hogy ő látja el, hanem a KFT a közös képviselet. Nem hiszem, hogy eredményt érnék el. De elég félelmetes és bizarr, hogy bizalmas adatokat, rengeteg pénzt bízunk ilyen cégre.

A jegyzőnél lehet törvényességi felügyeleti eljárást indítani.

Szerintem az ügyvezető igazgató lehet megbízva, de már régen is cégként látta el a közös képviseletet. Azóta ez már a sajátja. Én azt gondolom, hogy azért van a cég és nem ő személyesen, hogy ne lehessen bele kötni. Sajnos a dolog nagyon idegesít. A számvizsgáló bizottság is tud róla, hogy miért nem lépnek, nem tudom. És azt se pontosan, hogy ki és milyen feladatot lát el. Hiába keresek rá a cégre, nem találok róluk meg sok mindent.Tehát nem tudom, hogy merre induljak és nem szeretnék egy sötét este egy késszúrást sem.

Ki van közös képviselőnek megválasztva?

Egy kft ügyvezetője és szerintem egyben tulajdonosa. A kft látja el a társasház közös képviseletét. Illetve mindent az ügyvezető csinál, aki a büntetett előéletű. Hárman dolgoznak a kft-ben összesen. Tehát a társas-házkezelést az ő cége látja el. Őt hívjuk mi közös képviselőnek, ő vezeti a közgyűléseket, ő intézkedik, őt bízták meg, hogy kezelje a lakástakarékot stb. Nem tudom jobban leírni.