Thtv. 49. § (1) Nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja (a továbbiakban együtt: tisztségviselő), és nem láthat el társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenységet:
Csak hát itt ő látja-e el ezt a tevékenységet?
Köszönöm! És akkor így ez rendben, hogy egy büntetett előéletű ember mászkál a lakásainkban, kezeli adatainkat és pénzünket? Én nem bíznám rá a macskámat sem. Sajnos többen tudnak erről és nem tesznek semmit. Sajnos ez nem rég jutott tudomásomra és azóta ott motoszkál a fejemben. Akkor én most azt vonom le, hogy ez a feddhetetlenség csak az egyéni, cégen kívüli közös képviselőkre vonatkozik. Nyilván ezért alapított céget ezt kijátszva.Nem megnyugtató. De köszönöm a segítséget.
A közös képviselő a cég. Az meg nem lehet büntetett előéletű.
Tisztelt Segítők!
Egy cég látja el társasházunk közös képviseletét. A cégben 3-an dolgoznak. Az ügyvezető, aki vélhetően a közös képviselő, büntetett előéletű. Lehet-e közös képviselő? Vagy esetleg már elavult az ügy és azért lehet? Nem nagyon szeretném ilyen emberre rábízni az adataimat és a pénzemet. Mit lehet tenni?
Köszönöm!
Zsuzsa,
A határozatok könyvébe és a közgyűlések jegyzőkönyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet a társasházi törvény szerint. Előbbibe rögzíteni kell a meghatalmazott személy nevét és szavazatát, utóbbiban a határozatképesség vizsgálatakor kell rögzíteni meghatalmazott adatait. Nem tudom, a meghatalmazást el kell-e rakni, de célszerű, pláne ha vita lenne bíróságon. De ha a meghatalmazók elismerik a meghatalmazást, akkor lehet az se.
A pénzforgalmat, napi ügyvitelt alapesetben a számvizsgáló bizottság tagja nézheti meg bármikor.
Bármelyik tulajdonostárs a bírósághoz fordulhat, ha valamely határozat sérti az érdekét, vagy szerinte jogszabályba ütközik.
Szerintem olvasd el a Társasházi törvényt. Nem egyszerű, de nem hosszú, hátha megtalálod a téged érdeklő passzust.
H.Zsuzsa
Hogy a könyvelésbe a tulajdonos benézhessen, az bírói úton kikényszeríthető.
Kérem segítségüket:
Mihez van joga egy 80 lakásos társasházban elő lakónak (tulajdonos)? Kérheti-e, hogy megtekítse a társasház könyvelését, utána nézhessen a kinnlevőségek nyilvántartásának, a ház pénzügyeinek? Új képviselőt választott a házunk, gyanús mennyiségű meghatalmazások igénybevételével. Azóta furcsa dolgok történnek. Pl: a jelentős közös házdíjjal tartozó "haver" tartozása eltünt, korábbi téves nyilvántartásra hivatkozva stb. Eddig soha nem tiltakozott az adóság megléte ellen.Új költségvetést fogadtattak el,ami tartalmilag,és számszalilag képtelenség. Közgyüléseken bármit átvernek, szintén a rengeteg meghatalmazással,amiket szintén nem lehet megtekínteni. Vagy valódiak, vagy nem. Milyen szervhez lehet fordulni egyáltalán? Mit lehet tenni?
Arra szeretnék választ kapni, hogy nem ütközik-e jogszabályba, ha egy társasház felújítását úgy szeretné finanszírozni, hogy egyes lakók a felújítás rájuk eső részét egyösszegben befizetik, a fennmaradó részre a társasház hitelt vesz fel, amelyet azok a lakók, akiknek lehetőségük van, a saját adó azonosítójuk megadásával e célból megkötött lakástakarék pénztári megtakarításból fizetik meg (melynek havi összegét közös költségen keresztül teljesítik és a ház utalja tovább a banknak), akiknek pedig nincs módjuk LTP-t kötni, azok simán megemelt közös költséget fizetnek. Mindezt azzal a hivatkozással, hogy így a hitel gyakorlatilag kamatmentes, mivel az LTP-kre járó állami támogatás azt fedezi.
Több bank ilyen konstrukciót ajánlott.
Véleményem szerint ebben az esetben felborul a tulajdoni hányadnak megfelelő hozzájárulás a felújításhoz, a társasház pedig pénzügyi szolgáltatást végez (a magán LTP-k beszedése és továbbutalása során), amihez kérdés, hogy joga van-e?
Szerintem az egyösszegű fizetéssel is gond van, mivel ő szerintem előre befizeti akár a közös költség jelentős részét, és ha a későbbiek során a havi közös költséget nem fizeti, jogosan mondhatja, hogy nem tartozik a háznak, mivel ő előre utalt.
Egy pályázathoz X napra betenni pénzt egy társasház számlájára, úgy, hogy az nyilvánvalóan nem a társasház pénze, és így pályázni, az szerintem már messze nem csak erkölcsi kérdés.
drbjozsef
Pénzintézet a társasháznak közgyűlési határozat nélkül nem ad hitelt. Tehát vagy volt és akkor a ház vette fel, vagy nem volt és a befektető tette be a ház számlájára. Az hogy ma Mo.-on mi az erkölcsös és mi nem, ne taglaljuk...
dezso,
szerintem se tiszta itt valami, de pályázni a társasháznak kell, az ő számláját ellenőrzik, ezért logikus lenne, hogy a társasház vette fel a hitelt. Ha az építő cég vette fel, és utalta a ház számlájára, majd ellenőrzés után visszakapta, az azért felvet kérdéseket szerintem is...
alfateam
A banki kölcsönhöz nem kell 2/3, csak ha az szerepel az SZMSZ-ben. Ebben az esetben a vevő vett fel banki kölcsönt, hogy a pályázatnak a ház megfeleljen.
Tóth Vilmos
„De ha a feleség a vevő, akkor nem lehet abban megbízni, hogy a vételi ár a valós ár.”
Ha a 100% - köztük Te is- megszavazta az eladást és gondolom az eladási árat is akkor mi a probléma?
Az eladáshoz a 100%-os hozzájárulás megvolt. A banki kölcsönről nem volt közgyűlési határozat.
Nagyon köszönöm a válaszokat!
„A közös képviselő elmondása szerint egy banki kölcsönből lett”
Mi-az, hogy "elmondása" szerint?
A banki kölcsönhöz 2/3-os többség kellett...
Az eladáshoz pedig 100 %-os hozzájárulás kellett.
Te, hogy szavaztál?
A közös képviselő elmondása szerint egy banki kölcsönből lett egy bankszámlára megfinanszírozva az önerő arra az időre, amikor ezt ellenőrizték.
De ha a feleség a vevő, akkor nem lehet abban megbízni, hogy a vételi ár a valós ár.
Itt valami nem stimmel. Hogy nyertetek pályázatot ha nem volt 50 %-tok?
Nem inkább így: eladtátok a padlásteret meglett az 50 % így már nyerhettetek pályázatot...
Hogy feleség vagy nem feleség az részletkérdés ha piaci árat fizetett...
Segítséget szeretnék kérni olyan dologban, hogy a ház, ahol lakom megnyert EU pályázaton támogatást felújításra. Mivel 50%-ot a háznak kell fizetnie, de nem volt pénze a háznak, ezért eladtuk a tetőt a kivitelező cégnek, aki cserébe ezért megcsinálja az EU pályázat keretében szükséges energetikai felújítást és a tulajdonába került tetőtérben lakásokat alakít ki, amit haszonnal értékesít. Az adásvételi szerződést aláírtuk, de nemrég kiderült, hogy a közös képviselő (aki erőltette a felújítás ilyen jellegű finanszírozását) felesége a vevő cég tulajdonosa. Tehát, tulajdonképpen a közös képviselő tett egy ajánlatot a háznak a tetőtér megvételére egy másik cég nevében, ami az ő felesége tulajdonában van. Erről nem tudtunk, mert nem ellenőriztük a cég hátterét.
A kérdésem az, hogy ez kimeríti a hűtlen kezelés vétségét vagy történt itt bármilyen bűncselekmény?
nonolet
a z un. kábelcsere költségbe a közös képviselő tájékoztatása szerint benne van a tervezés, engedélyezés, munkabér, kábelár és egyéb költségek de erről írásos árajánlatot senki nem látott amit nehezményeztünk is,és oknak is tartjuk, tehát vajúdik a dolog.
Persze egyelőre az a gond ki állja a költségeket és ezért van az érdeklődésem.
MajorDomus!
Köszönöm az értékes választ, amelyet megértettem, de azért gondoltunk a "Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásra" mert 2016-ban teljeskörű érintésvédelmi vizsgálat volt és mindent rendben találtak az elektromos vezetékeknél, amelyről 2022-ig érvényes igazolást adtak. Tehát semmiképen nem lehet "síma felújítás", mert ez -kapacitásbővités-,(az pedig belefér "Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásba") bár igaz, hogy közös tulajdon, így valóban fizesse meg akinek érdeke fűződik a cseréhez.
stilmotoros
Naaa .... 14x40=560 eFt
Ez cirka 40 eFt/méter kábelezési ár.
Miből van , aranyból?!
Valami nem OKÉ az árban, valaki téved vagy sunyít.
Nem! a rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadás,Sima felújitás,tehát nem kell 100 % hozzájárulás.
De!
a felszálló ág közös tulajdon, tehát a félmilliós kiadszerint,ntő (40 ezer/lakás} munkához,a közgyűlés hozzájárulása nélkül hozzá sem lehet kezdeni.
ott pedig a nyuggerek győznek.
véleményem szerint ,a költségeket annak kell viselnie,akinek az érdekében felmerült.
14 lakásos társasházunkban a negyedik emelet egyik lakásának a tulajdonosa a lakásában komplett elektromos vezetékcserét végzett, mert nagyobb teljesítményű készülékeket, közöttük villany kályhát kíván üzemeltetni. Mivel a betápláló szekrénytől kicsi a keresztmetszet, így a felszálló kábelt ki kell cserélni végig. A tervezés és szerelés nem lenne gond, de a baj a felszálló kábellal kapcsolatos költségek viselésével keletkezett, mert a munkákat előre nem jelezte, de jelezte a közös képviselőnek, hogy a kábelcsere (ami még nem történt meg) költségeit a közös pénzből fizessük ki. A tulajdonosok, mivel meg sem lett kérdezve, nem kíván hozzájárulni a költségviseléshez és kijelentették, mivel nincs szükségük erre (zömében idős emberek) oldja meg saját költségén ezt a munkát, de a lakásokként jelentkező mintegy 40 ezer forint nagy terhet jelent a számukra, elég nekik a közös költség befizetése. A közös pénz ami van talán elég sem lenne a költségre. Arra is hivatkoznak a tulajdonosok, hogy ha közgyűlésre kerül a dolog, mivel a "Rendes gazdálkodások körét meghaladó kiadásról" van szó, nem szavazzák meg, mert ehhez mindenki beleegyezése (100%) szükséges. Mi lehet a kézenfekvő megoldás ilyen esetben, ha a tulajdonostárs egyedül rendezi a költséget, és esetleges tulajdonoscsere esetén és az új tulajdonos ha kapacitás bővítést akar kérhet e lakás arányos hozzájárulást az elvégzett munkáért.
Senki.Sztem a hitelesítő jobban tette volna ha az észrevételeit ráírja a jgyk.-re, ezzel indokolva a hitelesítés hiányát.
Kedves nonolet!
Hálásan köszönöm!
Rengeteget segítettél!
oligaliga
Tehát jelen esetben lehet felszámolni érte külön díjat! Pont!