Társasházi jog

Fórum → cégügyek - társasági jog
régebbi elöl     új hozzászólás

Mufurc_nagyon # 2013.12.28. 12:35

Kedves Fórumozók!

Nicsak van cimkézet tulajdon és egyszerű tulajdon?

Amennyiben házaspár a tulajdonos, akkor korlátozás nélkül képviselheti a másikat, akkor is, ha a bejegyzett lakóhelyük nem egyezik;-)
Esetleg válóper van folyamatban (ugye az ütk mindent tud;-)

Örökség esetén viszont már nem?

Nem beszélve a teremgarázsok esetén, ahol a társasház teljes tulajdonba, határozott th nagyságban, az alapító okiratok tartalmazzák a tulajdon nagyságát és részesedését;-).
A földhivatalban a nyilvántartás a termgarázs/gkbeálló th nagyságban rögzíti a tulajdont.
Persze lehet cifzázni a dolgot.
Az AO a teremgarázs közlekedő útjait tartó oszlopait osztatlanba, a kijelölt beálló helyet osztottba sorolja. Főleg, ha mögötte zárható egyéni tároló is található;-)

Szóval a tanulság. Vegyük bele az SzMSz-be.
Utána már csak igen nehéz attól eltérni jogkövető magatartás esetén.

http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

ObudaFan # 2013.12.28. 10:02

Az is tulajdon, az is számít.

Lenger # 2013.12.28. 07:04

Ha viszont tulh. alapján van a szavazás, akkor mi a helyzet a garázs és gk. részekkel?
Azt is figyelni kell, vagy csak a lakás hányadát?
Mi van azzal, akinek csak garázsa van a házban, ő szavazhat?

Tényleg, a 10% a teljes 10000 tulh-ból számítandó vagy csak a lakások 10%-a kell? Erre sem találtam konkrét megfogalmazást.

ObudaFan # 2013.12.27. 12:31

xxxxxxxx

Ahogy azt már a másik topicban tisztáztuk, valószínűleg nem tudod, de nem emiatt a törvényhely miatt.

ragyasdezso # 2013.12.26. 17:22

Mondjuk közös költség megfizetésére kötelezettségvállalás.

Egyjogász # 2013.12.26. 16:11

Hááát, a Csjt. 30. § (2)-ből levonni azt a következtetést, hogy a társasház közgyűlésén a házastársak között vélelmezni kell az egyetértést, és nem kell külön meghatalmazás a házastárs részéről, erre mondják azt, hogy egy cseppet kiterjesztő értelmezés....:))

Pl. érdekelne Dr. Bék magyarázata arról, hogy egy társasházi közgyűlésen való részvétel mitől visszterhes ügylet?

xxxxxxxx # 2013.12.26. 14:44

Ezen törvény alapján ha a férjem befektette a pénzünket és valószínűséggel elveszítette, hiába engem nem avatott be a döntésébe, de mivel házastársak vagyunk közös a veszteség.
1, Emiatt a törvény miatt nem tudok mit tenni? És kérni az elveszett pénz felét.A férjem piramis játékba fektette a pénzünket.

Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára....
2, Mit jelent a fedezete körében kötötte?

ragyasdezso # 2013.12.26. 14:31

Szerintem erre alapozza:

30. §
(2) Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.

Egyjogász # 2013.12.26. 09:50

Kezdem elveszteni a fonalat.

Alább azt idézted be, hogy egy jogász szerint "a házastársak között - szintén a családjogi törvény szerint - vélelmezni kell az egyetértés".

Ha erről törvény rendelkezik, nem kell belevenni az SZMSZ-be is.

Csak még azt nem tudtuk meg mindíg, hogy az idézetteket a Csjt. pontosan mely §-a alapján állítja Dr.Bék.

ragyasdezso # 2013.12.26. 09:04

Ezért kell belevenni az SZMSZ-be!

Egyjogász # 2013.12.25. 22:23

"a házastársak között - szintén a családjogi törvény szerint - vélelmezni kell az egyetértést"

"a Csjt.nem elég jogszabályi alátámasztásnak?"

Nem, nem elég. Ha valaki jogi érvelésnél jogszabályra hivatkozik, akkor meg kell jelölni a KONKRÉT jogszabályhelyet.

Azaz pontosan hol van ilyen a Csjt-ben, hogy társasházi közgyűlésen vélelmezni kell a házastársak között az egyetértést?

MajorDomus # 2013.12.25. 21:37

de az ellenkezőjére sincs!

a Csjt.nem elég jogszabályi alátámasztásnak?

ObudaFan # 2013.12.25. 15:52

Álláspontnak érdekes, de nincs különösebben alátámasztva jogszabályi hivatkozásokkal. Az első mondat első fele mindenesetre vitathatatlan.

ragyasdezso # 2013.12.25. 12:34

Dr. Bék Ágnes szerint:

„A családjogi törvény szerint a kiskorú gyermekek helyett viszont meghatalmazás nélkül a szülők szavaznak, míg a házastársak között - szintén a családjogi törvény szerint - vélelmezni kell az egyetértést, és nem kell külön meghatalmazás a házastárs részéről.

Ha a közgyűlésen csak az egyik fél van jelen, akkor is az egész tulajdoni hányadra el lehet számolni a szavazati jogot. Ha viszont nézeteltérés van a felek között, akkor azt kötelesek írásban a levezető elnöknek a napirendi pont előtt jelezni és ebben az esetben nincs akadálya annak, hogy "külön-külön" szavazzanak és csak a tényleges tulajdoni hányaduk szerint legyen beszámítva a szavazat.

Ha meghatalmazással szavaz a házastárs, akkor csak az a tulajdoni hányad számítható be, amelyre a meghatalmazást adták. Vagyis ha a meghatalmazást csak az egyik házasfél írta alá, akkor az csak az ő tulajdoni hányadáig - pl. 50 %-ig - vehető figyelembe.”

Mufurc_nagyon # 2013.12.24. 16:10

Kedves MajorDomus!

A megjelent 23th%- hozzácsapjuk a csókosok 25th%-t amit az ütk szóban kihirdet, hogy neki szóltak.

és máris kész az erős közös képviselet;-))))

No ezért is
NE LEGYEN A KÖZÖSKÉPVISELET A LEVEZETŐ ELNÖK ÉS JKV VEZETŐ.

De hogyan viselkedjek jogkövetően, ha a képviselet szerin 25% th a képviseletre szavaz és a meghatalmazásokat nem mutatja be írásban;))))

huszonkettes csabdája;-))))

azért nem kell készpénznek venni van aki másként gondolja!!!! (talán a bírók közül is)

http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

MajorDomus # 2013.12.24. 14:28

szóval. nem kell igazolni az albetét többségi képviseletét.

nagyon gyenge a közös képviselő ott,ahol
egy albetét fele tulajdoni hányada dönti el a szavazást
rossz a döntés előkészitése,ha ennyire megosztja a tulajdonosokat,hogy egy másfél szobás lakás fele tulajdoni hányada billenti el a mérleg nyelvét!

MajorDomus # 2013.12.24. 14:20

gumicsont!

a birói gyakorlat -helyesen- a társasház döntéshozatali gyakorlatának megitélésében -egy lakás egy szavazat -elvet követi,vagyis a férj vagy feleség,az egész ingatlant képviselheti a közgyűlésen.Én is igy veszem figyelembe a. elenléti iv aláiratásánál ,,szóbeli meghatalmazással,, természetesen a házastárs részéről.

Mufurc_nagyon # 2013.12.24. 10:20

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Mert az emberek mindig igazat mondanak.

Szóval a csókos tulajdonosok nevét mindig fel lehet írni mint megbizók, mert a tárgyaláson úgy is igazolják a megbízás tényét.

piha...

http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.24. 09:38

„a bíró elfogadta a szóbeli megbízást is.”
Miért ne fogadta volna el? A Tht. csak az általános megbízásra írja elő az írásbeliséget. Az eseti meghatalmazás kapcsán csak utal a Ptk.-ra.

Mufurc_nagyon # 2013.12.24. 09:05

Kedves forumozők!

Mondhatnám sőt...

Peres eljárás során a bíró elfogadta a szóbeli megbízást is.
Csak akkor hívta be "tanuként" a "meghatalmazót", amikor ellentmondtam a megállapításnak.

Ráadásul a meghatalmazott az ütk volt.
Szóval Amper.

Ez is a szabályzási hiba, amely élvezetes vitához, szellemi csörtéhez vezet.

http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

ObudaFan # 2013.12.24. 08:52

Rendben, csak a te álláspontod szerint nem kell igazolni a közgyűlésen, hogy az albetét többségét képviseli-e az albetét résztulajdonosa, aki megjelent.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.24. 08:47

„Egyébként is, mi van vita esetén?”
Mint bármilyen más kérdésben: többségi határozat. Ha meg a tulajdoni hányadok egyenlősége miatt nem tudnak határozni, akkor nem szavaztak.

ObudaFan # 2013.12.23. 21:47

„Remélem, legalább abban egyetértünk, hogy a probléma explicit szabályozást igényelne. Tényleg: de lege ferenda mit mondasz?”

Azt semmiképpen nem tartanám szerencsésnek, ha akármekkora kis tulajdoni hányaddal képviselhetné valaki a teljes albetétet. (Egyébként is, mi van vita esetén?)

Lenger # 2013.12.23. 07:45

Tisztelt K_B_S!
Tőled is szívesen venném, ha véleményeznéd az összeállított felszólító levelet, hogy ne tudjanak ismét belekötni valamibe. Elérhetőségem teo027@gmail.com

köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.23. 06:56

Mély tisztelettel, Kolléga: kevered a társasházi közös tulajdont a társasházi, külön tulajdonú lakás közös tulajdonával. (Ahogyan arra a linkelt cikk is rámutatott.)
Amikor a Tht. 38. § (3) azt írja, "A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges", akkor a 'tulajdonostársak' nem jelenti a külön tulajdonban álló lakás esetleges tulajdonostársait - illetve őket nem egyes személyként, hanem egységként jelenti. Tkp. a törvény következetesen ebben az értelemben használja ezt a fogalmat.
Ha például valamely külön tulajdonú lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa egy nem jogi személyiségű gazdasági társaság lenne, nyilván nem követelnénk meg, hogy valamennyi tagja megjelenjen a társasházi közgyűlésen, és eszünkbe sem jutna, hogy az üzletrészeik arányában felosszuk közöttük a szavazatokat.

Remélem, legalább abban egyetértünk, hogy a probléma explicit szabályozást igényelne. Tényleg: de lege ferenda mit mondasz?