alapítvány

Tisztelt Szakértők!
Alapítvány vezető tisztségviselője vállalhat e önkormányzati képviselői vagy polgármesteri tisztséget? Az új Önkormányzati törvény hogyan rendelkezik az összeférhetetlenségről?
Köszönettel, M.M.

Az új Ptk. csak azt tiltja, hogy az alapító és hozzátartozói a kuratóriumban többségben legyenek, ezért szerintem igen.

Tisztelt Ügyvédek!
Lehetséges, hogy két olyan képviselője legyen az alapítványnak, akik csak együtt írhatnak alá, az egyikük az alapító hozzátartozója. Külön külön nem járhatnak el, így nem gyakorol a hozzátartozó döntő befolyást az alapítvány ügyeire. Lehetséges ez a megoldás?
Köszönettel: Filippi

A törvény sem mond mást. Nem közhasznúnak kell lennie az 1%-hoz az egyesületnek, alapítványnak, csak két olyan feltételt kell teljesítenie, ami egyébként a közhasznúságnak is feltétele. De a közhasznúság többi feltételét nem és nem is kell, hogy a bíróság közhasznúként nyilvántartásba vegye.

De a törvény mást mond.

Véleményem szerint egyértelműen nem kell.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése szerint Kedvezményezettnek minősül

1. a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább

aa) két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerinti - egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet),
ab) két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány,
ha belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek;

Most akkor kell közhasznúság az adó 1%-hoz vagy nem kell? Csak közhasznú civil szervezetnek ajánlható fel vagy nem közhasznúnak is?

Köszi a választ előre is.

Elveszti a közhasznúságát.
Egyrészt a Teo. szerinti igazolást nem tud kiadni, másrészt értelemszerűen nem vehet részt olyan pályázaton, ahol ez feltétel. Harmadrészt a közhasznúság ugyan az 1%-okhoz nem szükséges, de az alapító okiratot ahhoz is módosítani kell.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Mi történik akkor, ha a közhasznú alapítvány május 31-ig nem tesz semmi lépést annak érdekében, hogy megőrizze közhasznúságát? Kap egy végzést és "sima" alapítványként működhet tovább?

Milyen negatív pénzügyi követelményei lesznek ennek? (Milyen forrásokhoz nem juthat hozzá?)

Köszönöm válaszát!

Nem a módosítások hatályos tartalmának felel meg, hanem a létesítő okirat módosítások után hatályos tartalmával.

Tisztelt Fórumozók, Ügyvédek!

A következő kérdésben kérem a segítségüket:

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény (2011. évi CLXXXI. tv.) 38. (2) bekezdése a létesítő okirat módosítására nézve a következő mondatot tartalmazza: "Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a kérelmező - ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő - igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának."

A mondat jelentése nem teljesen egyértelmű, számomra úgy tűnik, hogy vagy feleslegesen összevon két kifejezést, vagy egy felesleges szó van a mondatban, jelen formájában mindenesetre meglehetősen magyartalan. Kétféleképpen tudom elképzelni, hogy mit is vár el itt a jogalkotó:

1. azt igazolja a kérelmező, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának

vagy

2. azt igazolja a kérelmező, hogy hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások hatályos tartalmának.

Nem szőrszálhasogatás a célom, azért volna fontos ismernem a pontos jelentést, mert a bíróság annak ellenére hívott fel hiánypótlásra e követelményre nézve, hogy a kérelem tartalmazta a törvényszövegnek pontosan megfelelő záradékot ("igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának"). Ebből arra következtetek, hogy nem jól értelmezem e szabály követelményét.

Segítségüket köszönöm!

Üdvözlöm, az alábbi ügyben kérném a segítséget.

Egy alapítvány (fenntartó) működtet egy iskolát , előre láthatóan az alapítvány megszűnik. Egy KFT jön létre és ő tovább működtetheti az iskolát, a KFT nem átveszi az alapítványt, hanem teljesen új lesz. Mi a teendő ilyenkor, a KFT-nek teljesen újra kell indítania az eljárást a kormányhivatalnál, hogy ő lehessen a fenntartó?
Köszönöm szépen :)

köszönöm a választ, ObudaFan.

tejivó

A jogszabály nem zárja ki. De óvatosan azért.

Alapítvány alkalmazottja (nem kurátor, szerződés alapján dolgozó vállalkozó)lehet-e az alapító közvetlen hozzátartozója?

köszönöm.

Logikus, amit mond az ügyvéddel kapcsolatban, de hát nyilván kikötöttem valami miatt itt… Persze már kérdeztem tőle sok mindent (ezt is), csak nem mindenre ad választ, amire igen, az sem teljesekörű, és hát egyéb aggályaim is vannak vele... - nem ragozom, először és utoljára dolgozok együtt vele.

Mégegyszer köszönöm az idejét és válaszait!

Ha már van jogi képviselő, akkor hozzá kell fordulni a kérdésekkel az adott konkrét ügyben.
Általánosságban az a véleményem, hogy az új Ptk. szerint majd március 15-től egészen biztosan lehet egyszemélyes vezetése az alapítványnak. A mostani törvényből én ezt nem mondanám egyértelműnek.

Köszönöm! Az ügyvédem győzköd, hogy nem lehetnek közeli hozzátartozók a kurátorok, ezt még az alapító okiratba is beirta… De én sem találtam még rá jogszabályi alapot, bár ő állítja, hog az egyesülési jogról szóló törvényben ez benne van - én nem találtam meg!
Mindenképpen a férjemmel együtt szeretnénk kurátorok lenni - megoldható, hogy plusz egy kurátor legyen (hogy ne páros legyen), de többet már nem variálnánk.
A Fővárosi Bírósághoz kell beadni a kérelmet.
Most azt a tanácsot kaptuk, hogy legyen inkább a férjem egyszemélyes kuratórium, én pedig egy kuratóriumi titkár - erről mi a véleménye?

Láttam már olyan hiánypótló végzést, amely szerint a kurátorok ne legyenek hozzátartozói viszonyban egymással. És olyat is, hogy ne legyen páros számú a kuratórium, mert akkor mi lesz szavazategyenlőség esetén. Mondjuk ezek kirívó példák, szerintem egyiknek sincs jogszabályi alapja. Ettől függetlenül talán látható, hogy nem lehet biztosra mondani, hogy lehet.

Tisztelt Ügyvédek!

Van jogi akadálya annak, hogy a kuratóriumnak 2 tagja legyen összesen, a kuratórium elnöke és a felesége?
(Nincs hozzátartozói kapcsolat az alapítóval).

Köszönettel:

Enn

Az alapító személyében nem lehet változás. Viszont az alapító okiratban az alapító kijelölhet olyan személyt, aki az alapítói jogokat gyakorolhatja az alapító halála, vagy bármilyen más, az alapító okiratban meghatározott feltétel bekövetkezése esetén.

Kedves Szakértő!

A jövőhéten kívánunk alapítványt bejegyeztetni, egy gyors kérdésem lenne. Ha a későbbiekben az alapító személyében változást kívánunk tenni, lehetséges-e, van-e valami vonzata illetve halál esetére hogy és hol kell rendelkeznie tisztségéről.
Ki veheti át tisztségét? Kuratórium elnöke átveheti?
Köszönettel!

A kuratóriumot.
Két tanúnak.
Az alapítónak.

Tisztelt Obudafan!

Az lenne a kérdésem, hogy a nyilvántartásba vételi űrlapra az alapítvány adatai résznél a kezelő szerv rublikához kell-e írni valamit? Mit jelent pontosan a kezelő szerv? A kuratóriumot, vagy a pénzügyi felügyelő bizottságot, esetleg mást?
Ugyanezt az árlapot hány tanúnak kell aláírni? Kell-e egyáltalán tanú?

A másik kérdésem: Én leszek a kuratórium elnöke. Nyithatom-e én a bankszámlát, vagy azt is az alapítónak kell megcsinálni?

Válaszát előre is köszönöm!

Szerintem nem zárja ki semmi.