Társasági jogi kérdés: egyszemélyes kft.!

azóta megnéztem a Gt-t...miután kérdezek, na mindegy és ott egyedüli tag, meg tag is szerepel...Mindegy már tag marad.

Alapítónak. Legalábbis nekem így már ment át változásbejegyzésem. De hát arra garanciát vállalni, hogy nem lesz vb., ugye, nem lehet.

lenne egy hülye kérdésem. Ha kft. egyszemélyes társasággá alakul, akkor az egyedüli tagot alapítónak nevezzem, vagy tagnak? Vagy nincs jelentősége? Nem akarok ezért hiánypótlást kapni...

Most íratkoztam negyedre. Pázmány. Max. a személyi jogban volt egy kis társasági, de az édes kevés volt ehhez az ügyhöz.

lilly hányad éves vagy?

Köszi, rite, megnyugodtam (tudod, nekem még nem világos. még nem tanultam társasági jogot).
Sücynek: pont abban különbözik... A felelősségben, a számviteli előírásokban, a tőkében, a számlaadásban... Szóval, mindenben... :) De vannak itt nálam sokkal okosabbak, ők pontosan el tudják magyarázni, nem akarok hülyeségeket írni (meg ráadásul időm sem sok van, bár most alszik a csöpp lányom, de ilyenkor mosok, főzök, netezek - gyorsan, sokat... :D).

Az lehet, de akkor miben különbözik egy egyéni vállalkozástól azon kívül, hogy jogi személy lett belőle? (Nem azért hívják társaságnak, mert minimum két személy kell hozzá? A Bt sem lehet Bt három hónapnál tovább, ha nincs bel-vagy kültagja...)

téves volt a tanárotok jogi álláspontja

Nem, anno így mondták, hogy egyszemélyes Kft ügyvezetője nem lehet a tulaj. (Természetesen ha a tulaj jogi személy, annak az ügyvezetője.)
Fősulin tanultam (szervezőmérnök vagyok) Vállalkozás-szervezés órán Belcsik Csaba tanár úrtól.

Szerinem sücy arra a szabályra gondol, hogy egyszemélyes kft. ügyvezetője nem lehet ügyvezetője az alapítónak (gt. 172 para)

persze lilly ez a napnál is világosabb
sücy hol tanultál eféle dolgokat?

Nincs kizárva a társasági szerződésben az üzletrész örökölhetősége. Akkor mégegyszer: jól tudom, hogy az örökös a vagyonrészt és a tagsági viszonyt is örökli (alapeset, mert erről nem szól a tsz.)?

Bocsi, egy kérdés még az indító hozzászólással kapcsolatban... Hogy lehet, hogy egy egyszemélyes kft-nek ugyanaz a tagja és az ügyvezetője? Anno mi ezt úgy tanultuk, hogy nem lehet azonos...
(Amennyiben az lenne a válsz, hogy a tulaj és az ügyvezető nem lehet ugyanaz, akkor az a kérdésem, hogy mi a különbség a tag és a tulaj között?)

Azért meg kéne nézni a társasági szerződést is, mert ugyan a főszabály az, hogy az üzletrész örökölhető, ki is lehet zárni. Ha pedig ki van zárva, akkor az örökössel el kell számolni.

Ha nincs örökös, akkor az állam kényszer örökös, és ha nincs kizárás, akkor elvileg belép a cégbe mint tag.

Köszönöm. Én is ezt szajkóztam. Kicsit kezdtem magam hülyének érezni miatta...

az üzletrészt minden további nélkül lehet örökölni és végsősoron az álla az örökös és ezért nincs tegyük fel

Igen, én is ezt mondtam, de jött a "tegyük fel"... Meg, hogy az egy dolog, hogy a tulajdonrészt öröklik, de ezzel vajon együtt jár a tagsági viszony öröklése is? - Na, ez egy jó kérdés számomra. Ha a józan paraszti észből indulok ki, véleményem szerint együtt jár. De pontosan nem tudom. Ezért is kérdeztem. Végülis, hétfőn bemegyek a cégbíróságra, hogy "autentikus" forrásból nézzek utána a határidőknek (pl. meddig kell bejelenti az elhalálozást, ilyesmik), aztán meglátom. De szóltam, hogy az örökösnek mindenképpen nézzenek utána.

örökös mindenképpen van hisz az állam ott áll a háttérben mint törvényes örökös

Kérdés: adott egy Kft., ahol két természetes szem. tag van. Az egyik meghal. Tegyük fel, nincs örökös (jelenleg a megmaradt tag nem szolgált ilyen információval). Hogyan lehet elkerülni az egyszemélyes Kft-vé alakulást (holott a társasági szerződésben benne van, hogy ha tagjainak száma 1 főre csökken, átalakul egyszemélyes Kft-vé)? Vagy: átmenetileg átalakul egyszemélyessé, mennyi idő múlva lehet ismét többszemélyes?
Előre is köszönöm a felvilágosítást. :)

szerintem nem kell várni a hagyatékátadó végzésre de ezt már kifejtettem
a társaság könyveiből sok minden kiderül...
a felszámolási eljárásnál az számít hogy nincs a kft-nek tv-es képviselője ezért ügygondnoknak kell kézbesíteni a k levelet de már ezt is kifejtettem
obudafan elmehetnél a fővárosira tanácselnöknek

Köszönöm a válaszokat!

Időközben , és részben a válaszaitok alapján úgy döntöttem végül, hogy az előzetes tudakozódásnak több értelme van mint a "durr bele" jogi eljárásnak a bíróság előtt.

Most épp a fellelhető vagyontárgyakat próbáljuk felderítgetni és várni a hagy.átadó végzés jogerőre emelkedését -
azaz azt a helyzetet, hogy tv-eségi felügyeletit lehessen kezdeményezni, és megkezdődhessenek a jogutód tagokkal a tárgyalások.

Kérdés: mi történik, ha mondjuk holnap egy hitelező beadja a felszámolásit? (és nincs tv-esen működő cég, nincs hagy-átadó végzés sem)?

Ti milyen (természetesen legális) csatornákon derítitek fel a vagyontárgyakat?
ing-nyt., gpk-nyt etc.

Valakinek van valamilyen tapasztalata a tartósan hátrányos üzletpolitika megállapítása iránt indított perekben? Érdemes egyáltalán ebbe belemenni ?

Üdv.

C

Pontosan erre céloztam , amikor azt írtam, hogy félbeszakadásnak csak a keresetlevél benyújtása után bekövetkezett tényt követően van helye.

sőt én tovább megyek az ismerősöd ciceroka tévesen tájékoztatott hisz ha mondjuk a halott ügyvezető ellen indulna is egy fmh-s eljárás akkor az eljárás nem félbeszakad!!!!!! hanem idézés kibocsátás nélküli elutasításnak van helye és ha később derül ki hogy meghalt de már az eljárás megindítása előtt akkor az eljárást a p. 157. § e) pont alapján meg kell szüntetni
sajnos a legtöbb bíró az ismerősöd hibájába esik…
szerintem egy ügygondnok ellen kellene lefolytatnod az fmh-s eljárást már mintha van a cégnek vagyona ez ügyben tényleg helyes a tájékozódási szándékod

A fizetési meghagyásos eljárás ettől még nem szakad félbe, mivel az a cég ellen indult, nem a tagja ellen. Fogalmilag nem is elképzelhető a félbeszakadás olyan ténymiatt, ami az eljárás indításakor is fennállt.
Amennyiben már folyamatban van hagyatéki eljárás, nyilván sem törvényességi felügyeleti eljárás, sem törlési eljárás nem szükséges. Ha nincs, akkor véleményem szerint a törlési eljárás szabályai szerint kell indulnia az eljárásnak, ami persze törvényességivé alakul, amint lesz tag, illetve felszámolássá, ha nincs tag, viszont vannak követelések.

még valaki? nagyon kíváncsi vagyok más véleményére is!

ma hallottam olyan véleményt, hogy az fmh eljárás ilyenkor félbeszakad, míg meg nem születik a hagyátadó végzés

a kolléga tv-ességi felügy. eljárást javasolt.

más vonatkozás: ti mit vontok le követelés érvényesítéskor a mérlegadatokból? hasznos csekkoltatni egy gazdasági szakemberrel?