Azért az APEH hozzá tud férni a számlákhoz, mindenesetre a saját szempontodból nem biztos, hogy jó, ha még az adóbírsággal is megterheled a saját céged. A részvényesek kérdéseire az igazgatóság/vezérigazgató köteles válaszolni, ennek elmaradása esetén a cégbíróságtól lehet kérni a válaszadásra kötelezést.
Fiktív többségi tulajdonos?
Lala-nak:
- a számlákhoz nem tudok hozzáférni
- tényleg, minek...
- fb tagok elérhetetlenek, megirtam nekik a problémákat, sorban visszajöttek felbontatlanul a levelek: "nem jelentkezett", "elköltözött". Ezek is fiktiv személyek lehetnek, mert a telephelyet is hiába kérem, továbbitsák hozzájuk a levelet. De, ez is Gt - sértés, a tehetetlen Cégb. -tól meg reménytelen bármit is várni! A CB kedélyesen el-levelezget velük egy évig is, mire valamiféle szankciót helyez kilátásba, amit vagy nem teljesit a cég, vagy NEM teljesit a cég... És akkor mi van?! Hát ez az! Minek van a törvény, ha azt nem tartatják be? Ráadásul az arra hivatott szerv...
- Nyomd fel õket az APEH-nál, hogy számlagyárat találtál.
- A mellébeszélés valóban az érdemi tájékoztatás megtagadása. Perelheted a céget, de persze minek...
- A felügyelõ bizottság hol van? Hivatalos (tértivevényes) levélben fel kell hívni a figyelmüket a visszaélések gyanújára. Ha nem lépnek, az késõbb a személyes felelõsségüket is megalapozhatja.
Időben mit jelent a soron kívüli eljárás? 30 napnál rövidebb? Azt hiszem, a jkv.-vel sem sokra megyünk, mert a közgyűlések emígyen folynak: részvényes (R): "Mi okozta a múlt évi 1.5 milliós veszteséget?" , válasz (V): "A tervezettnél több kiadásunk volt, a részleteket a könyvelésben mutattuk ki, itt részleteket nem tudok idézni". Aztán: R:"Mennyiért vette a cég az XY alatti lakást, kitől és kinek a nevére lett bejegyezve?" V:"Valójában nem a mi cégünk, hanem a csoporthoz tartozó xyKft vásárolta" , és hasonlók.
A közgyűlési megállapitások (határozatok?) arra szorítkoznak, hogy rögzítik az elért veszteséget. Hogy a veszteséget miféle mögöttes machinációk okozták, az itt nem érhető tetten. Az viszont egyértelmű: az irányítást vindikáló illető a részvényesek egyetlen kérdésére sem ad konkrét választ. Ha az ilyesfajta mellébeszélés jogi értelemben "félretájékoztatás", "tájékoztatás megtagadása"-ként értelmezhető, akkor persze perelhető lenne. Szerinted?
Pontositanom kell az illető fizimiskáját: ez az ál-igazgató NEM a fiktiv többségi tulaj képviselője! A többségi tulaj képviselője csak nagyokat hallgat és csak szavaz, hogy átmenjenek az előterjesztések. Megnéztem a jelenléti iveket: az ál-igazgató neve ott sem szerepel! Megmarad a kérdés: hogy vehet részt az ál-igazgató, ha őt nem választották meg a részvényesek, nem is részvényes, egyik részvényesnek sem képviselője és a részvényesek "VIP-vendégként" sem hivták meg?!
Ahogy elnézem, a következő az ábra: létrehoztak az rt mellett még 3-4 fantomcéget, ezt az egész halmazt elnevezték holdingnak, és ennek a holdingnak a főembere játssza meg az ál-igazgatót. A vagyon pedig úgy tűnik el, hogy az rt és a fantomcégek egymásnak gyártanak fiktiv számlákat. Mi az ötleted, hogyan lehet ezt megfogni? Perelni?
Nem CTV. ,hanem a Gt. alapján. Ez soron kívüli eljárás, nem fog semerre tűnni a cég ez alatt. Attól, hogy a jkv. szerint valaminek nem határozat a neve, de tartalmilag az, a bíróság azt határozatként fogja értelmezni. Ugyanakkor a többségi tulaj céget a saját törvényes képviselője képviselheti a közgyűlésen, aki pedig a kft. ügyvezetője.
Ctv alapján? Hát a biróság, mire itélet születik, már nem lesz, akin vagy amin végrehajtsák, ezt ismerjük (=addigra eltűnik a cég). Társasági határozat? Mire gondolsz? Amit a közgyűlésen hoznak? Nem, ott NINCS határozat, hanem ez az igazgatói funkciót kisajátitó illető rendelkezik, elutasit, de ez formailag a jegyzőkönyvben NEM határozatként szerepel. Amit ezen kivül dönt az iróasztalánál? Abba meg nem tudok belelátni, mert nem vagyok ott mindennap.
Szóval, ez sem jó!
Mégegyszer elmondom a problémát: ez az illető beleül az rt igazgatói székbe, noha erre őt senki sem választotta meg. Irányitja a közgyűlést, noha nem részvényes és a többségi tulajt sem képviseli (egyáltalán: hogy vehet részt?!)
Tehát ez: hivatali funkcióval való visszaélés lenne, de ugye ez értelmetlen, mert épp hogy nincs funkciója. A funkciót kisajátitja, bitorolja? A kisajátitás ingatlan-ügy, a bitorlás meg jogbitorlásként a szerzői jogoknál van..., igy sem jó! Ha meg tudnánk fogalmazni ezt az állapotot, azzal talán előbbre jutnánk.
Alaptőke csorbítása OK, de akár csalás is megvalósulhat. Cégjogi szempontból tagként minden társasági határozatot bíróságon megtámadhatsz. Nem a cégbíróságon, hanem a rendes megyei bíróságon, 30 napon belül. Leginkább ezt tudod tenni jelenleg.
Lala-nak köszönöm, de úgy tűnik, ezek a jogszabályidézetek felszámolás, illetve harmadik személy felé fizetésképtelenség esetén hatályosak, mert ugyanis:
296. § (1) Ha ... az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során
NINCS HITELEZÕI FELSZÁMOLÁS! (...még nincs)
továbbá:
56. § (3) ... a részvénytársaság azon tagjai, akik ... felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
MÉG NEM SZÛNT MEG!
(4) Különösen fennáll a tagok (3) bekezdés szerinti felelőssége, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, illetve, ha a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.
EZ KICSIT KACIFÁNTOSAN VAN MEGFOGALMAZVA, MERT ELSÕRE A "SAJÁTJUKKÉNT RENDELKEZTEK" BIZTATÓAN HANGZIK, ÁM VISSZAUTAL A (3) BEK-RE, VAGYIS MEGSZÜNT RT-RE , TOVÁBBÁ HARMADIK SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZIK.
Ez tehát megint nem talált telibe.
A helyzet az, hogy SZEMÜNK ELÕTT történik a cég tönkretétele, a vagyon kimenekitése, hatalmas összegek kerültek kifizetésre (MÉG NINCS fizetőképtelenség!).
Azt hiszem, nem érdemes a Gt. meg a Ctv.-nél leragadni, és bizni a Cégbiróság "kegyes intézkedéseiben", - törv.felügyeleti eljárás kérelmünkre pl. KÉT ÉS FÉL HÓNAP elteltével "értesitette a céget" (magyarul: NEM szankcionálta és utasitotta!), pedig az előirt háromnegyedesnél lényegesen alacsonyabb saját tőke arányt jelentettük be neki. Ez olyan súlyos törvénysértés, hogy ennek megszüntetésére a Gt. 243. § (1) bekezdése azonnali intézkedést ír elő és a cégvezetés számára csupán 8 napos határidőt engedélyez.Ha az rt vezetése semmit sem csinált és ezt bejelentjük a CB-nek, miképp lehetséges, hogy a CB KÉT ÉS FÉL HÓNAPOT ül a témán, amelynek sürgősségét 8 napban határozza meg a törvény?! És még akkor sem határoz, hanem csak kérdést intéz a céghez...
Inkább lenne érdemes a Btk környékén kutakodni, ott pl. a társasági vezetők visszaélése van megfogalmazva, alaptőke csorbítás miatt a Btk.298/B.§ -ban.
„kizárja a tagságot a döntéhozatalból, magát az Igazgatóság képviselőjének tünteti fel, és az rt vagyona az évek során eltűnt.”
Lásd Gt. kisebbségvédelmi rendelkezései:
290. § Többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes (a továbbiakban: uralkodó tag) ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több, mint ötven százalékával rendelkezik.
291. § Közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint háromnegyed részével rendelkezik.
296. § (1) Ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.
(3) Közvetlen irányítást biztosító befolyás esetén, ha az uralkodó tag a közvetlen irányítást biztosító befolyás következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ez az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, az ellenőrzött társaság bármely tagja (részvényese), illetve hitelezője kereste alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.
56. § (3) Nem hivatkozhat korlátozott felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt. Így a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik a társaság elkülönült jogi személyiségével és korlátlan felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
(4) Különösen fennáll a tagok (3) bekezdés szerinti felelőssége, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, illetve, ha a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.
Azt hiszem, nem a cimbejelentés a probléma. Hanem, hogy az illető az rt vezető tisztségviselőjének szerepében tetszeleg és az igazgatóság nevében irányitja a közgyűlést, ott döntéseket hoz. Ez ellen mit lehet tenni? Ez a "szereptévesztés" minek minősül?
A csaláshoz ez nem elég, haszonszerzési célzat és károkozás szükséges. Az valóban probléma, ha a kft. nem érhető el a címén, ezért törvényességi felügyeleti eljárást lehet ellene indítani, hogy a címét jelentse be.
Adva van egy rt, amelyben a többségi tulaj egy külső kft képviselője, aki szavazattöbbségénél fogva az rt közgyűlésein abszolút módon uralkodik. Továbbá, ez az illető vezeti az rt közgyűléseit és nyilatkozik az rt Igazgatósága nevében, - noha ő nem szerepel az rt vezető tisztségviselői között. A bizonyos kft fizikailag nem létezik: bejelentett cimen nem található, irodája nincs, a neki küldött levelekre nem válaszol stb.
Kérdésem: ennek a fiktiv többségi tulajdonosnak a tevékenysége, akinek az rt-ben semmi hivatalos funkciója nincs, minek minősül? Csaló lenne? A Btk szerint: "Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el" A "tévedésben tart és kárt okoz" stimmel, mert kizárja a tagságot a döntéhozatalból, magát az Igazgatóság képviselőjének tünteti fel, és az rt vagyona az évek során eltűnt. Mi a véleményetek?