Fiktív többségi tulajdonos?


ObudaFan # 2006.03.18. 23:33

Azért az APEH hozzá tud férni a számlákhoz, mindenesetre a saját szempontodból nem biztos, hogy jó, ha még az adóbírsággal is megterheled a saját céged. A részvényesek kérdéseire az igazgatóság/vezérigazgató köteles válaszolni, ennek elmaradása esetén a cégbíróságtól lehet kérni a válaszadásra kötelezést.

kismukk # 2006.03.18. 02:01

Lala-nak:

  1. a számlákhoz nem tudok hozzáférni
  2. tényleg, minek...
  3. fb tagok elérhetetlenek, megirtam nekik a problémákat, sorban visszajöttek felbontatlanul a levelek: "nem jelentkezett", "elköltözött". Ezek is fiktiv személyek lehetnek, mert a telephelyet is hiába kérem, továbbitsák hozzájuk a levelet. De, ez is Gt - sértés, a tehetetlen Cégb. -tól meg reménytelen bármit is várni! A CB kedélyesen el-levelezget velük egy évig is, mire valamiféle szankciót helyez kilátásba, amit vagy nem teljesit a cég, vagy NEM teljesit a cég... És akkor mi van?! Hát ez az! Minek van a törvény, ha azt nem tartatják be? Ráadásul az arra hivatott szerv...
_Lala_ # 2006.03.17. 09:37
  1. Nyomd fel õket az APEH-nál, hogy számlagyárat találtál.
  2. A mellébeszélés valóban az érdemi tájékoztatás megtagadása. Perelheted a céget, de persze minek...
  3. A felügyelõ bizottság hol van? Hivatalos (tértivevényes) levélben fel kell hívni a figyelmüket a visszaélések gyanújára. Ha nem lépnek, az késõbb a személyes felelõsségüket is megalapozhatja.
kismukk # 2006.03.17. 03:49

Időben mit jelent a soron kívüli eljárás? 30 napnál rövidebb? Azt hiszem, a jkv.-vel sem sokra megyünk, mert a közgyűlések emígyen folynak: részvényes (R): "Mi okozta a múlt évi 1.5 milliós veszteséget?" , válasz (V): "A tervezettnél több kiadásunk volt, a részleteket a könyvelésben mutattuk ki, itt részleteket nem tudok idézni". Aztán: R:"Mennyiért vette a cég az XY alatti lakást, kitől és kinek a nevére lett bejegyezve?" V:"Valójában nem a mi cégünk, hanem a csoporthoz tartozó xyKft vásárolta" , és hasonlók.
A közgyűlési megállapitások (határozatok?) arra szorítkoznak, hogy rögzítik az elért veszteséget. Hogy a veszteséget miféle mögöttes machinációk okozták, az itt nem érhető tetten. Az viszont egyértelmű: az irányítást vindikáló illető a részvényesek egyetlen kérdésére sem ad konkrét választ. Ha az ilyesfajta mellébeszélés jogi értelemben "félretájékoztatás", "tájékoztatás megtagadása"-ként értelmezhető, akkor persze perelhető lenne. Szerinted?
Pontositanom kell az illető fizimiskáját: ez az ál-igazgató NEM a fiktiv többségi tulaj képviselője! A többségi tulaj képviselője csak nagyokat hallgat és csak szavaz, hogy átmenjenek az előterjesztések. Megnéztem a jelenléti iveket: az ál-igazgató neve ott sem szerepel! Megmarad a kérdés: hogy vehet részt az ál-igazgató, ha őt nem választották meg a részvényesek, nem is részvényes, egyik részvényesnek sem képviselője és a részvényesek "VIP-vendégként" sem hivták meg?!
Ahogy elnézem, a következő az ábra: létrehoztak az rt mellett még 3-4 fantomcéget, ezt az egész halmazt elnevezték holdingnak, és ennek a holdingnak a főembere játssza meg az ál-igazgatót. A vagyon pedig úgy tűnik el, hogy az rt és a fantomcégek egymásnak gyártanak fiktiv számlákat. Mi az ötleted, hogyan lehet ezt megfogni? Perelni?

ObudaFan # 2006.03.16. 18:23

Nem CTV. ,hanem a Gt. alapján. Ez soron kívüli eljárás, nem fog semerre tűnni a cég ez alatt. Attól, hogy a jkv. szerint valaminek nem határozat a neve, de tartalmilag az, a bíróság azt határozatként fogja értelmezni. Ugyanakkor a többségi tulaj céget a saját törvényes képviselője képviselheti a közgyűlésen, aki pedig a kft. ügyvezetője.

kismukk # 2006.03.16. 03:51

Ctv alapján? Hát a biróság, mire itélet születik, már nem lesz, akin vagy amin végrehajtsák, ezt ismerjük (=addigra eltűnik a cég). Társasági határozat? Mire gondolsz? Amit a közgyűlésen hoznak? Nem, ott NINCS határozat, hanem ez az igazgatói funkciót kisajátitó illető rendelkezik, elutasit, de ez formailag a jegyzőkönyvben NEM határozatként szerepel. Amit ezen kivül dönt az iróasztalánál? Abba meg nem tudok belelátni, mert nem vagyok ott mindennap.
Szóval, ez sem jó!
Mégegyszer elmondom a problémát: ez az illető beleül az rt igazgatói székbe, noha erre őt senki sem választotta meg. Irányitja a közgyűlést, noha nem részvényes és a többségi tulajt sem képviseli (egyáltalán: hogy vehet részt?!)
Tehát ez: hivatali funkcióval való visszaélés lenne, de ugye ez értelmetlen, mert épp hogy nincs funkciója. A funkciót kisajátitja, bitorolja? A kisajátitás ingatlan-ügy, a bitorlás meg jogbitorlásként a szerzői jogoknál van..., igy sem jó! Ha meg tudnánk fogalmazni ezt az állapotot, azzal talán előbbre jutnánk.

ObudaFan # 2006.03.13. 15:52

Alaptőke csorbítása OK, de akár csalás is megvalósulhat. Cégjogi szempontból tagként minden társasági határozatot bíróságon megtámadhatsz. Nem a cégbíróságon, hanem a rendes megyei bíróságon, 30 napon belül. Leginkább ezt tudod tenni jelenleg.

kismukk # 2006.03.13. 04:26

Lala-nak köszönöm, de úgy tűnik, ezek a jogszabályidézetek felszámolás, illetve harmadik személy felé fizetésképtelenség esetén hatályosak, mert ugyanis:

296. § (1) Ha ... az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során
NINCS HITELEZÕI FELSZÁMOLÁS! (...még nincs)
továbbá:
56. § (3) ... a részvénytársaság azon tagjai, akik ... felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
MÉG NEM SZÛNT MEG!

(4) Különösen fennáll a tagok (3) bekezdés szerinti felelőssége, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, illetve, ha a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.
EZ KICSIT KACIFÁNTOSAN VAN MEGFOGALMAZVA, MERT ELSÕRE A "SAJÁTJUKKÉNT RENDELKEZTEK" BIZTATÓAN HANGZIK, ÁM VISSZAUTAL A (3) BEK-RE, VAGYIS MEGSZÜNT RT-RE , TOVÁBBÁ HARMADIK SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZIK.

Ez tehát megint nem talált telibe.

A helyzet az, hogy SZEMÜNK ELÕTT történik a cég tönkretétele, a vagyon kimenekitése, hatalmas összegek kerültek kifizetésre (MÉG NINCS fizetőképtelenség!).
Azt hiszem, nem érdemes a Gt. meg a Ctv.-nél leragadni, és bizni a Cégbiróság "kegyes intézkedéseiben", - törv.felügyeleti eljárás kérelmünkre pl. KÉT ÉS FÉL HÓNAP elteltével "értesitette a céget" (magyarul: NEM szankcionálta és utasitotta!), pedig az előirt háromnegyedesnél lényegesen alacsonyabb saját tőke arányt jelentettük be neki. Ez olyan súlyos törvénysértés, hogy ennek megszüntetésére a Gt. 243. § (1) bekezdése azonnali intézkedést ír elő és a cégvezetés számára csupán 8 napos határidőt engedélyez.Ha az rt vezetése semmit sem csinált és ezt bejelentjük a CB-nek, miképp lehetséges, hogy a CB KÉT ÉS FÉL HÓNAPOT ül a témán, amelynek sürgősségét 8 napban határozza meg a törvény?! És még akkor sem határoz, hanem csak kérdést intéz a céghez...

Inkább lenne érdemes a Btk környékén kutakodni, ott pl. a társasági vezetők visszaélése van megfogalmazva, alaptőke csorbítás miatt a Btk.298/B.§ -ban.

_Lala_ # 2006.03.12. 11:57

kizárja a tagságot a döntéhozatalból, magát az Igazgatóság képviselőjének tünteti fel, és az rt vagyona az évek során eltűnt.
Lásd Gt. kisebbségvédelmi rendelkezései:

290. § Többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes (a továbbiakban: uralkodó tag) ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több, mint ötven százalékával rendelkezik.
291. § Közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint háromnegyed részével rendelkezik.
296. § (1) Ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.
(3) Közvetlen irányítást biztosító befolyás esetén, ha az uralkodó tag a közvetlen irányítást biztosító befolyás következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ez az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, az ellenőrzött társaság bármely tagja (részvényese), illetve hitelezője kereste alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.

56. § (3) Nem hivatkozhat korlátozott felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt. Így a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik a társaság elkülönült jogi személyiségével és korlátlan felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
(4) Különösen fennáll a tagok (3) bekezdés szerinti felelőssége, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, illetve, ha a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.

kismukk # 2006.03.12. 11:03

Azt hiszem, nem a cimbejelentés a probléma. Hanem, hogy az illető az rt vezető tisztségviselőjének szerepében tetszeleg és az igazgatóság nevében irányitja a közgyűlést, ott döntéseket hoz. Ez ellen mit lehet tenni? Ez a "szereptévesztés" minek minősül?

ObudaFan # 2006.03.12. 08:04

A csaláshoz ez nem elég, haszonszerzési célzat és károkozás szükséges. Az valóban probléma, ha a kft. nem érhető el a címén, ezért törvényességi felügyeleti eljárást lehet ellene indítani, hogy a címét jelentse be.

kismukk # 2006.03.12. 06:02

Adva van egy rt, amelyben a többségi tulaj egy külső kft képviselője, aki szavazattöbbségénél fogva az rt közgyűlésein abszolút módon uralkodik. Továbbá, ez az illető vezeti az rt közgyűléseit és nyilatkozik az rt Igazgatósága nevében, - noha ő nem szerepel az rt vezető tisztségviselői között. A bizonyos kft fizikailag nem létezik: bejelentett cimen nem található, irodája nincs, a neki küldött levelekre nem válaszol stb.
Kérdésem: ennek a fiktiv többségi tulajdonosnak a tevékenysége, akinek az rt-ben semmi hivatalos funkciója nincs, minek minősül? Csaló lenne? A Btk szerint: "Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el" A "tévedésben tart és kárt okoz" stimmel, mert kizárja a tagságot a döntéhozatalból, magát az Igazgatóság képviselőjének tünteti fel, és az rt vagyona az évek során eltűnt. Mi a véleményetek?