Ál - igazgató 2.

Fórum → cégügyek - társasági jog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2006.05.22. 17:09

Akkor a keresetlevélben kell kérni a bíróságot, hogy a jkv. bemutatására kötelezze a társaságot. Ennek persze megvan a kockázata, hogy a perindításkor fogalmad sincs, mit tartalmaz a jkv., de nem látok más megoldást.

kismukk # 2006.05.21. 12:43

Tanú: 1 van
jegyzőkönyv: nincs, - problematikát lásd alább a 05.18. 15:42-nél

ObudaFan # 2006.05.21. 08:44

Tanúk, jegyzőkönyv.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.19. 06:04

Hát azt leginkább neked kell tudnod.

Lásd, ezért kérdeztem, hogy tulajdonképpen mit szeretnél. Ha megtámadni a határozatot, akkor ügyvédre van szükséged. De ha csak beszélni akarsz róla...

kismukk # 2006.05.19. 02:37

A "határozat megtámadásához" milyen bizonyitékaim vannak szerinted?
(tanúk, jegyzőkönyv, egyéb)

ObudaFan # 2006.05.18. 20:22

Kitti
Akkor írj e-mailt.

ObudaFan # 2006.05.18. 20:21

kismukk!
Nem odaszól, hanem végzést hoz.
Lehet, hogy neked szimpatikusabb a btk., csak egyelőre nem sikerült semmilyen olyan tényt produkálni, ami bűncselekmény megalapozott gyanújának jó lenne. Viszont amíg ezen gondolkodsz, csúnyán letelik a határozat megtámadásának határideje, aztán ha a cégbíróság bejegyzi, és tovább gondolkodsz, akkor a hatályon kívül helyezési per határideje is.

Kitti0313 # 2006.05.18. 18:18

Sziasztok valaki segítsen... de ne itt...

kismukk # 2006.05.18. 13:42

Több kérdés is van ezzel.
A m.biróság tényleg odaszól a CB-nek, hogy várjatok amig jogerős itéletet hozok?

Pereg a 30 nap, de: a cég még nem küldte be a CB-re a jegyzőkönyvet (a közgyűléstől 30 napja van rá, ha akkorra sem küldi, a CB hiánypótlásra szólitja fel, ennek 45 nap - sic! - a határideje!!), a saját irodájában de még ott a közgyűlés végén sem engedett beletekinteni. Persze, minek is megismernem a jegyzőkönyv tartalmát?
Majd a m.birósági tárgyaláson kell ugyis bizonyitanom. Ebből fakad a következő:

Hogyan bizonyitom a m.biróságon, hogy törvénytelen volt a közgyűlési határozathozatal? Hány tanút vigyek? Honnan szedjem az autentikus hangfelvételt? Ha addigra beérkezne a jegyzőkönyv és az hamisitott: hogyan bizonyitom annak hamisitott voltát? Ha nem érkezik be, a m.biróságnak mit mondjak és minek alapján, hogy igy meg igy folyt le a közgyűlés?

Nem utolsósorban: mennyibe fog ez nekem kerülni, mennyi a várható perköltség ha cég dörzsölt ügyvédje kibabrál a biróval?

Akkor már szimpatikusabb a btk, mert: a közgyűlésre az ál-igazgató engedte be az őrző-védők segédletével a részvényeseket. Az ál-igazgató nem vezetőségi tisztségviselője és nem is alkalmazottja a cégnek. Erőszak alkalmazása, jogkör kisajátitása vagy valami ilyesmi?
Persze, az ál-igazgatónak ez sem okozhat gondot: bármikor legyártat a cég igazgatósági elnökének sajátkezű aláirásával egy visszadátumozott megbizást a saját nevére, hogy ő szabályszerűen lett meghatalmazva (ember legyen a talpán aki lefüleli...)

ObudaFan # 2006.05.17. 21:03

A Btk-val nem sokat. Ahogy már írtam, a megyei bíróságon lehet a meghozott határozatokat megtámadni, határidőben. De csak határidőben.

kismukk # 2006.05.16. 23:10

A Gt szerint részt vehet, aki (a Tpt által előirt módon) igazolja részvényesi mivoltát, továbbá tanácskozási joggal a cég vezető tisztségviselői, továbbá: a könyvvizsgáló (kötelező a részvétele!).

Az ál-igazgató: nem részvényes, nem is meghatalmazottja részvényesnek (hacsak nem a többségi részvényes hatalmazta meg, - akkor meg az a furcsa hogy a többségi is jelen van, meg a meghatalmazottja is, ez lehetséges?)

A részvényesek kérésére nem tudta megnevezni megbizóját, nem tudott felmutatni megbizólevelet, meghatalmazást, amivel igazolhatta volna, hogy őt a cég igazgatósága hatalmazta meg a képviseletre. (kinek kell felmutatnia a meghatalmazását egyáltalán? a bejáratot ellenőrző őrző-védő legényeknek, akiket ő bérelt fel? vagy kinek?)

Azóta HÁROMSZOR kérdeztem a cég irodáját irásban: ki bizta meg és ki küldte oda az ál-igazgatót? Válasz nincs. (ismerjük: Gt. szerint tájékoztatás megtagadása, megtámadható a CB-nél, stb. stb, - és akkor mi van?) Azt hiszem ismét: a Gt-vel semmire sem megyünk, inkább a Btk-val lehetne próbálkozni.

ObudaFan # 2006.05.16. 22:38

Bármely részvényes meghatalmazott útján is részt vehet a közgyűlésen. HA volt meghatalmazása, akkor képviselhette a céget. MEgválasztható volt levezető elnöknek is.

kismukk # 2006.05.16. 22:26

És az ál-igazgató?
Õ sem nem igazgatósági tag, sem nem felügy.biz. tag, sem NEM RÉSZVÉNYES. Nem is a felettes szerv (PSZÁF, CB) kiküldött megfigyelője.
Hogy kerülhet oda egyáltalán?
A közgyűlési meghivó szerint: "A közgyűlésen való részvétel és szavazás feltétele, hogy a részvényes a közgyűlést megelőző napon a részvénykönyvbe be legyen jegyezve, valamint a közgyűlést megelőzően a közgyűlés helyszinén az értékpapirszámla-vezetője által kiadott tulajdonosi igazolást felmutassa."
Nem is alkalmazottja a cégnek (mert hivatalosan a cégnek NINCS alkalmazottja, - sic!)
Talán VIP-különmeghivott?
A többségi részvényes szerinted meghivhat a közgyűlésre egy nem-részvényes, a céghez nem tartozó személyt?
És ilyen külső személy megválasztható a levezető elnöknek?!

ObudaFan # 2006.05.16. 22:03

Dematnál igen. Ha ez nincs meg, akkor a határozat megtámadható. Ha megvan, akkor az a részvényesi minőséget igazolja.

kismukk # 2006.05.16. 21:31

A Tpt szabályozása szerint dematolt részvény esetében tulajdonosi igazolás szükséges.

ObudaFan # 2006.05.16. 21:26

Letéti igazolással igazolja a részvényes, hogy részvényes. Ha az értékpapír-letétkezelő ezt igazolja, akkor részvényesnek kell tekinteni.

kismukk # 2006.05.16. 02:36

Szerinted mi lehet fiktiv voltának a szükséges kritériuma?
Olyasmi, hogy tisztázatlan körülmények között jegyezte le az elsőbbségi részvényeket? (pl. nem tudja bizonyitani, hogy akár készpénzért, akár kárp.jegyért, mint a többi részvényes, - de persze ez is kijátszható: gyorsan legyártat egy ajándékozási szerződést a kibocsátóval, nem? Csakhogy, ha most tenné, már elkésett, mert a kibocsátót épp 2005. novemberében felszámolták...! Dehát, ugye ez sem lehet akadály...)
Aztán, ennek a többségi kft-nek bejegyzett székhelye megegyezik az rt-ével, - ám cégtábla nem jelzi, hasonlóképp egyik vezetőségi embere sem érhető el, a cimre küldött leveleket átveszik ugyan, de válasz nincs stb., stb

A kft hallgatag meghatalmazottja (NEM A VEZETÕJE VAGY IGAZGATÓJA!) ott van, de csak azért hogy egyetértésével a kisrészvényesek kisemmizését célzó határozatokat, a folyamatos veszteségekről szóló beszámolókat egyetértőleg megszavazza. Neki semmi sem "drága", őt fura módon semmi sem érdekli, soha érdemben hozzá nem szól, hogy ő mit várna el a vezetéstől. Ha más részvényes kérdezi őt, miképp jutott elsőbbségi részvényei birtokába, ő mit szól ahhoz, hogy az rt alapitása óta egyetlen fillér osztalékot sem fizet stb, mély hallgatásba burkolózik.

Amit persze a Gt expressis verbis nem tilt, ugyebár. És ami nem tilos, az szabad...

Az rt vezetőségi tagjai NEM JELENTEK MEG a mostani közgyűlésen, egyikük sem!
És milyen fura, a Gt sehol nem is teszi kötelezővé bármelyikük megjelenését sem, - mert valószinűleg hallgatólagosan feltételezi, hogy egy működő rt-nél ez normális lenne. De mivel a törvény szerint NEM KÖTELEZÕ, ezért az rt senkit nem is küldött oda, - és ezt a kisrészvényesek ugyebár törvény szerint nem is kifogásolhatják. Micsoda joghézag!
De azért mégiscsak nem furcsa, hogy a megválasztott vezetőket sem a cég bejegyzett székhelyén, sem lakcimeiken, sem a közgyűlésen nem lehet elérni, megkérdezni és felelősségre vonni?!
(a reagálásban kérek eltekinteni a Cégbiróságnál történő bepanaszolástól, miszerint a Ctv vonatkozó passzusa alapján a CB elrendelhetné a cég működésének AZONNALI betiltását és végelszámolását, - mert ezt már kértük, de a CB NEM ÉL A SZÁMÁRA BIZTOSITOTT TÖRVÉNYES BEAVATKOZÁSI ÉS FELÜGYELETI LEHETÕSÉGEKKEL. Megkérdeztüka cégbirónőt, vajon miért nem? Válasz nincs.)

Legfeljebb azellen berzenkedhetnek, hogy a "tudatlan" ál-igazgató egyetlen kérdésre sem volt hajlandó válaszolni. Ami legfeljebb is a Gt-nek a vezetők tákéjoztatási kötelezettséget előiró jogszabályhelyének megsértéseként minősithető, - na bumm, és akkor mi van?!

A Gt nem irja elő, hogy a cégnek nyereségességre kell törekednie, csupán a preambulumban tesz rá halavány célzást: a cég működésének összhangban kell állnia „a nemzetgazdaság jövedelemtermelő képességének emelésével”

A Gt azt sem tiltja, hogy az rt, pontosabban: annak vezetősége az alapitás óta büntetlenül állandóan csak vesztéséget produkáljon és eltüntesse a "saját tőkét", - hiszen azt a cég "törvényes módon" az erről szóló beszámoló jelentések elfogadásával, alátámasztva a többségi részvényes egyetértő és elsöprő szavazatarányával, bizonyitja.
Tehát nem tilos a veszteségnek veszteségre halmozása. A "vezetők felelősségteljes hozzáállása" ott van ugyan a Gt-ben, de ez egy gumi-fogalom: kérésre bármikor kitűnően fogják száz tanúval igazolni, hogy ők mennyire "felelősségteljesen" dolgoznak!

Szóval, kérem szépen, ezt magyarul úgy hivják, hogy "gittegylet" ! De ugyebár, a Gt nem ismer ilyesmit, és amit a törvény nem ismer , az nem is létezik...

ObudaFan # 2006.05.14. 08:44

Attól függ, hogy az a "fiktív" többségi részvényes fiktív-e. Ha nem, akkor a többségével egyértelműen meghatározhatja a levezető elnök személyét.

kismukk # 2006.05.11. 20:55

„ki a közgyűlés levezető elnöke, pl. ha az igazgatóság elnöke akadályozva van”

Vagyis, az ig.elnökének kellene levezetnie? A Gt ezt hol mondja?
Az alapszabály tudomásom szerint úgy rendelkezik,hogy a közgyűlést a helyszinen megválasztott elnök vezeti le. Namármost, bejön az ál-igazgató, üdvözli a megjelenteket és bejelenti: "javaslatot teszek magamra, mint a közgyűlés elnökére" Mire a részvényesek: ki maga? Hogy jött ide? Hol a megbizása az igazgatóságtól?!

Az ál-igazgató szemrebbenés nélkül folytatja: akkor szavazásra bocsátom a jelen közgyűlés elnökére javaslatomat!
És a fiktiv többségi részvényes persze egyetért, - háttérben az őrző-védő keménylegények.
Nos?

kismukk # 2006.05.11. 20:53

„ki a közgyűlés levezető elnöke, pl. ha az igazgatóság elnöke akadályozva van”

Vagyis, az ig.elnökének kellene levezetnie? A Gt ezt hol mondja?
Az alapszabály tudomásom szerint úgy rendelkezik,hogy a közgyűlést a helyszinen megválasztott elnök vezeti le. Namármost, bejön az ál-igazgató, üdvözli a megjelenteket és bejelenti: "javaslatot teszek magamra, mint a közgyűlés elnökére" Mire a részvényesek: ki maga? Hogy jött ide? Hol a megbizása az igazgatóságtól?!

Az ál-igazgató szemrebbenés nélkül folytatja: akkor szavazásra bocsátom a jelen közgyűlés elnökére javaslatomat!
És a fiktiv többségi részvényes persze egyetért, - háttérben az őrző-védő keménylegények.
Nos?

A jegyzőkönyv?
Valószinűleg azt is meghamisitották (rövidesen látni fogjuk). A részvényesek sok törvénysértést jegyzőkönyvbe vetettek. Aztán a végén meg akarták nézni, hogy tényleg belekerült-e. Amit az ál-igazgató megtiltott! Noha ugye a Gt szerint a részvényesnek joga van beletekinteni minden iratba. Persze hát, ott voltak a keményfiúk... (akik nem a Cégbiróság törvényességet felügyelő megbizottai voltak)
Ismét: nos akkor?

ObudaFan # 2006.05.11. 19:01

Ehhez szükséges lenne ismerni az rt. alapszabályát, mert abban kell rendezni, hogy ki a közgyűlés levezető elnöke, pl. ha az igazgatóság elnöke akadályozva van. Emellett a korrekt válaszhoz nem ártana látni annak a közgyűlésnek a jegyzőkönyvét sem. Mindenesetre az említett rt-ről annyit hallottam, hogy a papíralapú részvényesek szavazati jogát az átalakításig megvonták, ebben az esetben pedig ők a határozatképességhez sem szükségesek.

kismukk # 2006.05.11. 13:16

Már korábban irtam az ál-igazgatóról, aki az rt közgyűlésén csak úgy beleül az elnöki székbe és levezényli azt, miközben a fiktiv többségi tulajdonos révén törvénytelen határozatokat nyilvánit elfogadottnak.
Most újabb "jelenése" volt, a City rt május 8-i közgyűlésén, hatalmas botrány közepette (a Magyar Nemzet tudósit róla: Jámbor Gy. "Botrány a City rt közgyűlésen", 2006.05.09.)

A közgyűlés igen fontos kérdésekben jött össze: átalakulás kft-vé és alaptőke-leszállitás. Ennek ellenére, sem a valódi igazgató, sem egyetlen vezetőségi tag nem volt jelen.

RÉszvényesek kérdésére az ál-igazgató azt felelte: őt megbizták a gyűlés levezetésével. De megbizóját nem tudta megnevezni, megbizólevelet még kevésbé felmutatni. A részvényesek megpróbálták elzavarni, de ő csak maradt.

A részvényesek egyetlen kérdésére sem tudott, vagy nem akart felelni.
Az rt vezetői a cég székhelyén sem, de lakcimeiken sem elérhetők, tőlük most a közgyűlésen sem lehetett felvilágositást kérni.

Tudós barátaim! Szerintetek mikor törvényes egy közgyűlés? Illetve, mikor NEM?
Arról már nem is szólok, hogy eme fontos határozatok elfogadásához az összes részvényes 3/4-ének az egyetértése kellett volna... (itt nem idézem a Gt jogszabályhelyeit).
Szerintetek mit lehet csinálni az önkényes, illetéktelen ál-igazgató ellen?
(mert a Cégbiróságnak én idejekorán jeleztem, de az szokás szerint a füle botját sem mozditotta...)