Üzletrészből Rt, és mégsem nyerté'...

Akoma! Tekintettel arra, hogy a Hpt. erre nem tartalmaz külön szabályozást, általában az adott cégformára vonatkozó anyagi jogi szabályokat kell alkalmazni. Inkább a hitelintézetekre van szigorúbb szabályozás.

zanza! Azért nem, mert a legfőbb szerv határozatait köteles a vezető tisztségviselő végrehajtani.

Nem pont ide vág a kérdésem, Obudafanhez intézném, az Õ legutóbbi beírása juttatta eszenbe a következő kérdést. Persze bárkitől szívesen veszem a segítő választ.

A Hpt. hatálya alá tartozó pénzügyi vállalkozás esetében hogyan alakul a vezető tisztségviselők köre, kik, milyen minőségben írhatnak alá önállóan a cég képviseletében eljárva? Az igazgatóság elnöke? Az igazgatóság tagjai is? Az ügyvezetőnek megválasztott munkavállaló? Ki lehet egyáltalán ügyvezető?

Előre is köszönöm!

Ok, köszi mancs a választ. Már az elején gondoltam, hogy a rokonok elmulasztottak vmit, de biztos vannak olyan ügyvédek, akik kiskapukat is találnak erre az esetre. Vagy ez ennyire jól szabályozott tv?

Ok, köszi Obudafan a választ, de elég furának tartom, hogy a cégvezetőnek cégjegyzési joga van, mert ez alapvetően befolyásolhatja a tulaj szerkezetet is. (Alaptőke emelés; befolyás szerzés) Ui. nem biztos, hogy a vezető tisztségviselő részvénnyel rendelkezik, lehet, hogy a részvényesek csak megbízták a cég vezetésével.
Összegezve eddig így állt össze bennem a kép:
A zrt-ben vannak tulajok (részvényesek), akik vagy maguk is résztvesznek a cég vezetésében (tisztségviselőként, cégvezetőként), vagy nem, de akkor megbíznak egy külsőst a cég vezetésével, aki azt csinál a Zrt-vel amit akar. A tulajoknak csak annyi beleszólásuk van, hogy leválthatják a vezetőt, ha rosszul mennek a dolgok.
Vagy nem így mükszik az ZRt?

sajnos elkéstél, már nem lehetsz részvényes. az átalakuláskor fel kell hívni a tagokat, hogy az rt-ben részt kivánnak-e venni, ez megtörtént, de a rokonaid nem reagáltak. ezek után az rt-ben részt venni nem kivánó tagokkal a cég elszámol, ezért csak arra az összegre tarthatsz igényt, ami a közgyűlés által elfogadott elszámolási terv alapján az üzletrészeid után jár.

A gazdasági társaság ügyvezetését - a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint - a vezetô tisztségviselôk látják el.
A részvénytársaság ügyvezetését - a zártkörûen mûködô részvénytársaság alapító okiratának eltérô rendelkezése hiányában - az igazgatóság látja el, és az igazgatóság tagjai minôsülnek vezetô tisztségviselônek.

Ha a társasági szerzôdés (alapító okirat, alapszabály) ettôl eltérôen nem rendelkezik, a gazdasági társaság vezetô tisztségviselôinek és a cégvezetônek a cégjegyzési joga - a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is - önálló, az egyéb képviselôk cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkezô személy együttes aláírására van szükség.
Társasági szerzôdés (alapító okirat, alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy az együttes cégjegyzési joggal rendelkezô vezetô tisztségviselô egy képviseletre feljogosított munkavállalóval együttesen jegyezheti a céget.

4/ Mit jelent a következő két sor a cégjegyzésre jogosultak adatainál?

a/ tisztségviselő (vezető tisztségviselő)
Ez vmi beosztás féle?
b/ A képviselet módja: együttes?

1/ Mi történik, ha a cégnek nem sikerül megváltani? (Üzletrésztulaj nem adja el a részét, stb.)
2/ A megváltás történhet névérték felett is?
3/ Esetleg alaptőkeemeléskor még bevihetők a Zrt-be részvényként?

Osztalékot nem, mert ezek nem tagok. A cégnek meg kell váétania ezeket az üzletrészeket.

Mi lesz az üzletrész tulajokkal, akik nem vettek részt az átalakulásban? A jogutód osztalékot fizet, vagy egy esetleges végelszámolásnál reménykedhetnek? Mit csináljak az üzletrészekkel? Tartsam meg?

A cég tehát átalakult úgy, hogy hiába akart néhány tag részvényes lenni nem engedték, mondván az üzletrész nem éri el a 10000 Ft-os részvény értéket. Ez felháborít. Anyámnak ugyanis 4000 Ft része van, és ha akart volna akkor sem kaphatott volna 1 db részvényt sem.
A kérdés az, hogy az üzletrész apportként van jelen az átalakulásban (az alaptőkévé alakulásban), mert szerintem ha apport, akkor annak értéke nincs összhangban az ellenében adandó részvények számával, értékével? 208§ (1)

Ez így érvényes volt, csak nem ér semmit, mert nem lett a szöv. felé sem bejelentve. Meg lehet próbálni egy pert , de én a magam részéről nem látom jónak az esélyeket.

Quid nobis faciendum est?

2. Ellenjegyzés nélkül érvényes, vagy azzal együtt?

1. Ha jól értem, akkor a cég felé csak akkor jelezte ezt a szándékát, amikor a határidő letelt. Ebben az esetben nem, az az alapszabályi rendelkezés elsőre érvényesnek tűnik.
2. Az adásvételi szerződés így érvényes.
3. Az átruházás az előtt semmiképp nem hatályosul, hogy az a szövetkezetnek be lenne jelentve, így ennek nincs jelentősége.

Szerződést visszadátumozni akár a csalás fogalmát is kimerítheti, pláne ha ebből származóan hasznot húzol...

Ilyenre nem igazán fogsz ITT ügyvédet találni. A való életben lehet... De ez nem erre a fórumra tartozik.

SF

Kellene egy jó ügyvéd hosszútávra. Megbízható, fiatal, becsületes partner.
Ki a legjobb? Van vkinek vmi jó ötlete?
Köszi ha van...

1993-ban 10 testvér örökölt 40 ezer Ft ÁFÉSZ-üzletrészt testvérüktől. Az egyik testvér a muterom. Az ÁFÉSZ 2003-ban jelezte a testvéreknek, hogy az üzletrészek átírása még nem történt meg és azt is, hogy megvásárolná féláron a névre szóló értékpapírokat. Erre a testvérek részéről reagálás nem történt. 2005 szeptemberében az ÁFÉSZ küldött egy "Felhívás" levelet, hogy a 2005. augusztusi közgyűlés felhatalmazta az Igazgatóságot az RT-vé történő átalakulás előkészítésére. Ezzel együtt felkérték az örökösöket, hogy nyilatkozzanak arról, hogy részt kívánnak-e venni az Rt-ben, ha nem válaszolnak, akkor az Alapszabály értelmében nemlegesnek tekintik a választ. Két testvér úgy nyilatkozott, hogy nem, a többi megint nem válaszolt a felhívásra. 2006 májusában egy újabb levelet írt az immár Rt-vé alakult cég, amelyben jelzik, hogy névértéken kifizetik az üzletrészt a testvéreknek. (Ekkor hallottam elöszőr az egész históriáról.) Fejvesztve adásvétellel felvásároltam az üzletrészeket a testvérektől fél pénzen, és kértem a céget, hogy vegyenek be a buliba (az Rt-be). A cég visszajelzett, hogy még a testvéreket sem vették volna be az Rt-be, ha úgy nyilatkoztak volna, hogy részt kívánnak venni az átalakulásban, mert üzletrészeik értéke nem éri el a 10 ezer Ft-on jegyzett részvény értékét. (Anyámnak pl. 4000Ft része volt.) Itt van nálam 40000 Ft szövetkezeti üzletrészről szóló értékpapírom és szeretnék részvényes lenni. A cég azt írta, hogy kifizeti az értékpapírt névértéken, de nem vesz be az Rt-be.
1/Lehetek-e még vhogy részvényes, vagy ennek annyi?
2/Az általam megvogalmazott adásvételi szerződésre elég ilyenkor a két tanu vagy ügyvéddel ellenjegyezni kell? (Ha kell, akkor mennyibe kerül?)
3/A szerődésre szándékosan nem írtam dátumot, hogy hátha lehet arra hivatkozni, hogy az üzletrész-tulajok az átalakuláskor már nem voltak tulajok és én nem kaptam értesítést az átalakulásról.