Késedelmi kamat végrehajtásban


gerbera317 # 2019.09.09. 17:56

Vht. 40. §. Ahogy fogy az egyik végrehajtásban, úgy köteles ő a másik, a kamatos ügyben a számítás alapjául szolgáló összeg csökkenését bejelenteni. Az ennek elmulasztásából származó költségért és kárárt ő felel.

facsiga77 # 2019.09.09. 17:33

Igazából csak arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan tudja a késedelmi kamatokra beadni úgy a következő vh lapot, hogy közben egy másik ügyben a tőkét már vonják az adóstól.

Ezt sehogy nem lehet előre kiszámolni, mert ugye még jövőbeli teljesítések vannak.

Én beadnám a beadás pillanatáig keletkezett késedelmi kamatokra, aztán eldöntöm, hogy számolgatok-e a többiért vagy nem éri meg.

Sherlock # 2019.09.09. 13:44

Köszönjük Gerbera, mostanában talán ez volt a leghasznosabb topic - kicsi bepillantást nyerve a végrehajtói ügyvitelbe.

Vadsuhanc # 2019.09.09. 13:15

Köszönöm gerbera!

Most jön vissza az első kérdés, hogy ezt a törvényesen járó kamatot mikortól kell számolni?
A szerződés szerint meghatározott szerződés felmondás kézhezvételétől számított 15. naptól ( teljesítés határideje ) vagy a végrehajtási lapon szereplő a végrehajtást kérő által megjelölt dátumtól. A kettő között pontosan 26 nap van.
Nem nagy összeg de jár-e?

gerbera317 # 2019.09.09. 12:51

Azért mondták fel a hitelt, mert nem fizettél, igaz? Tehát a felmondásig már keletkezett késedelmed, ami után késedelmi kamatot számítottak fel neked, igaz? A felmondással a teljes hitelösszeg + járulékai + az iménti késedelmi kamat esedékessé vált, amit nem fizettél meg, igaz? Tehát azóta a teljes összeggel vagy késedelemben, ami után késedelmi kamat számítható fel (a legelső késedelmi kamat kivételével).

2005. november hónapban mennyi volt a Ptk szerint járó kamat?
https://mnb.hu/…at_alakulasa
Egyébként pedig 2005 második félévében 7% volt.

gerbera317 # 2019.09.09. 12:17

Typisch Anwalt...

Vadsuhanc # 2019.09.09. 12:16

Köszönöm gerbera!

A végrehajtási lapon szerepel a tőke+ügyleti kamat+késedelmi kamat és egyéb költségek a szerződés szerint a felmondás dátumáig. Ez az alapösszeg a végrehajtásban.

Az általam írt késedelmi kamat az a fenti három összeget egybevéve után járó kamat. Nem vagyok hozzáértő, de nekem úgy tűnik az egész összeget tőkésítették és ezután kérik a kamatot a szerződésben foglalt kamaton túl a 6 % kamattal kiegészítve. 2005-ben vettem fel a kölcsönt a végrehajtás 2010-ben lett elrendelve.

Hol tudnám megnézni hogy 2005. november hónapban - a szerződés megkötésekor - mennyi volt a Ptk szerint járó kamat ?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.09. 12:02

Közben eszembe jutott, hogy jó lesz egy így. A végrehajtást kérőnek a következőképpen kell eljárnia: kiállíttatja a végrehajtási lapot a késedelmi kamat nélkül. A végrehajtás megindul, többek között letiltják az adós jövedelmének a 30%-át. Aztán a végrehajtás kérő kiállíttatja a végrehajtási lapot a késedelmi kamatra. Az új végrehajtási lap alapján szükségképpen új végrehajtási eljárás indul, új számmal. (Hiszen ugyanabban az ügyben nyilván nem lehet két végrehajtási lapot kiállítani.) A két végrehajtási eljárásban pedig már a jövedelem 50%-át lehet letiltani.

gerbera317 # 2019.09.09. 11:57

A késedelmi kamat a késedelembe eséstől illeti meg a jogosultat. Az, hogy a nemteljesítés miatt mikor mondja fel a szerződést, ettől független.
A régi Ptk. szerinti késedelmi kamat (301. §) is ugyanolyan féléves változású volt, mint most. Tehát nincs olyan, hogy "6% a régi Ptk. szerint" (meg az új szerint sem). Egyébként 2006 első félévében, és 2011 második félévében volt 6% a törvényes késedelmi kamat, soha máskor nem.

Vadsuhanc # 2019.09.09. 11:13

Mellesleg azt sem értem, hogy a devizában elrendelt végrehajtásban hogyan érvényesíthető a 6 % régi Ptk szerint járó törvényes kamat? ( deviza törvény előtt )

Vadsuhanc # 2019.09.09. 10:02

Köszönöm gerbera!

Nem a tartozás vitatása és a végrehajtás elrendelése a gond hanem éppen a kamatszámítás. A záradékon szereplő késedelmi kamat számítását kezdő napként megjelölt dátum napján a kölcsönszerződés még nem volt felmondva a szerződés szerint és a teljesítési határidő nem járhatott le.

gerbera317 # 2019.09.09. 09:45

Nincs semmi jogkövetkezménye, ha azt nem tüntették fel. Csak ezért nem fognak soha egyetlen vh-okiratot visszavonni. Záradék esetében a záradékolt okirat tartalmazza a teljesítési határidőt. Egyébként egy jogvitát érdemben kell megnyerni, nem pedig fin§reszeléssel.

Vadsuhanc # 2019.09.09. 09:25

A teljesítési határidejének időpontját a végrehajtási lapnak ( záradék ) pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell?

( Ha nem tartalmazza mi lehet a következménye?)

gerbera317 # 2019.09.09. 07:41

Nem számol automatikusan. Azt be kell állítani (egyébként nem nagy ügy: egy panelon 1) kiválaszotd vagy beírod a kamatszámítás alapját, 2) kiválasztod a kamat fajtáját (van egy komoly válaztéklita, még napi frissítésű euribor/libor/bubor is van), vagy beírod kézzel a kamatlábat; 3) beírod a kezdetét.
Megjegyzem, a Vht. 13. § (1) c) szerint nem rendelhető el olyan végrehajtás, amelynél a kötelezés szerinti teljesítési határidő még nem telt el; úgyhogy a telejsítési határidő a végrehajtásban mindig egy múltbeli időpont.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.09. 07:11

Csak hogy egyértelmű legyen: tehát a program nem észleli, hogy a teljesítési határidő lejárt, és nem számol automatikusan késedelmi kamatot?

gerbera317 # 2019.09.09. 07:09

Még mindig nem árultad el, hogy a ha a teljesítési határidőt megadva számíttatod a teljes tartozást, a program számol-e magától késedelmi kamatot.
A program magától semmit sem csinál. Az ügy érkezésekor kell mindent megadni.
Korábban az Erstánek voltak olyan vh-záradékai, ahol valami jogszabályra hivatkozva csak a jövőben kérte a kamatszámítás elkezdését, vagy a jövőben annak a módja megávltozott. Ezeket mind-mind be lehetett állítani előre, tehát nem kellett attól tartani, hogy elfelejtődik.

gerbera317 # 2019.09.09. 07:06

Az ügyviteli programos felvetéshez:
Ha a vh-lapon az van, hogy "tőke ennyi", kamat nincs, "perköltség ennyi, ügyvédi díj ennyi", akkor a végrehajtó nem számít fel se kamatot, se késedelmi kamatot. Ha az van ott, hogy "tőke ennyi", "kamat annyi", akor számol kamatot, de ez nyilván ügyleti kamat. Késedelmi kamatrol ilyenkor szó sem lehet. Ha nevesíti a késedelmi kamatot is - akár megadott kamatlábbal, akár a törvényes mértékűt -, akkor a végrehajtó azt is felszámítja. És van, amikor csak törvényes kamatot rendelnek el, általában számlatartozáskor.
Egyetlen esetben jár el a végrehajtó utasítás nélkül: ha az ügyleti kamat mellé törvényes kamatot is kell számolni, mert akkor utóbbinak csak az egyharmadával lehet számolni. De ha nincs említve sem, a végrehajtó sohadesoha nem számol késedelmi kamatot. Akinek ehhez érdeke fűződik, az rendeltesse el.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.09. 07:04

A bíróságok (néha eltérő) jogértelmezését megoldották jogszabály-módosítással.
Nem egészen úgy. :)
Először, a hatályos jogszabályok alapján elhajtották a végrehajtókat; aztán a kilobbiztak egy törvénymódosítást. (Megjegyzem, néhány évvel később ez már nem ment volna. Már a sikeres lobbizás.)

Továbbra sem értem, kinek és miért jó az, ha a késedelmi kamatra kiállíttatok egy újabb vh-lapot. A BH 217/1990. szerint lehet. Akkor majd dolgozhat a végrehajtó a csatolással, ahelyett, hogy egyszerűen és értelemszerűen felszámítaná azt a kamatot.

Még mindig nem árultad el, hogy a ha a teljesítési határidőt megadva számíttatod a teljes tartozást, a program számol-e magától késedelmi kamatot.

gerbera317 # 2019.09.09. 06:57

csodálkozom, hogy nem érted: nagyon is gyakran előfordul
Tudom, hogy előfordul. Gyakran úgy, hogy nincs megadva kezdő időpont, ezért a végrehajtó visszaadja a vh-lapot a bíróságnak kijavításra / kiegészítésre azzal, hogy ha nem adja meg a kezdő időpontot, akkor nem fog felszámítani késedelmi kamatot. Tisztelet annak a kevés kivételnek, amikor fehéren-feketén ott áll, hogy a kamatszámítás kezdete majd a jövőben lesz.
A leggyakoribb az, amikor az ítélet/fmh úgy rendelkezik, hogy "és általános szabály szerinti (vagy törvényes) kamata (pl.) 2013.11.03-tól" - tehát a kamatszámítás kezdete a régmúltban van. És ez így van rendjén.
A végrehajtásban a telejsítési határidő eltelte elsősorban az elrendelés feltétele, amit egyébként a végrehajtó nem is vizsgál - szabálytalanság esetén szólaljon fel ellene az, akinek ezzel az érdeke sérül (vagy hallgasson mindörökre).
A késedelmi kamat elrendelése az elrendelő hatóság jogköre. A végrehajtó ebbe nem avatkozhat bele.

olyan ügy lesz ebből is, mint a végrehajtást kérő költségfizetésre kötelezéséből a behajthatatlanság miatti szüneteléskor
A bíróságok (néha eltérő) jogértelmezését megoldották jogszabály-módosítással. Azóta nincs vita.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.09. 06:49

A PK. 226.-ra gondolsz? Kár, hogy nincs indoklása. Pusztán a kiemelt lényeg alapján látok egy olyan értelmezési lehetőséget, hogy ez a vélemény csak abban a kérdésben foglalt állást, hogy a vh-lapot (záradékot) kiállító bíróságnak a jogosult kérésére kifejezetten fel kell tüntetnie a késedelmi kamatot is. Ez azonban szerintem nem jelenti, hogy feltüntetés nélkül, a törvény erejénél fogva ne kellene a végrehajtónak a késedelmi kamatot is felszámítania, behajtania. (Ahogyan egyéb, a vh-lapon fel nem tüntetett járulékokat is behajt.)

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.09. 06:38

Te,gerbera! Volt egy egészen gyakorlati, technikai kérdésem az ügyviteli programra nézvést. Nem próbáltad ki?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.09. 06:37

Az első mondatban helyesen "... az ... megfogjuk...". Elnézést, siettem.

Kösz, Sherlock! :)

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.09. 06:35

az ilyen vh-kifogást a bíróság elutasítja azzal,
Ha ez eljáró végrehajtó is ilyen meggyőzhetetlen, akkor meg fogják látni.

Azon kicsit csodálkozom, hogy nem érted: nagyon is gyakran előfordul, hogy az ítélt összeg az ítélet jogerőre emelkedését követő 15. napon esedékes. V.ö.: "tizenöt napon belül". Ha az adós ezen a határidőn belül önként teljesít, fel sem merül a késedelmi kamat. Ha viszont csak a 16. napon, akkor már igen. Hogyan rendelkezhetne a bíróság olyan tartozásról, amelyről nem is tudhatja, hogy lesz-e vagy nem?
De nem is kell rendelkeznie róla, a Ptk. 6:48. § (1) pont erről szól, erre szolgál.

Könnyen lehet, hogy olyan ügy lesz ebből is, mint a végrehajtást kérő költségfizetésre kötelezéséből a behajthatatlanság miatti szüneteléskor. Abban mi is lett az egységes bírósági álláspont?

Sherlock # 2019.09.08. 19:18

Késedelmi kamat nem az ítélet szerinti teljesítési határidőtől jár, hanem a késedelembe eséstől.

Kivéve ha az ítélet nem rendelkezik a késedelmi kamatról (mindegy milyen okból), mert akkor az ítéletben előírt teljesítési határidőt követő naptól jár kamat. Van erről BH is.

Bár azzal egyetértek, hogy ha a vh-lap kibocsátása iránti kérelmen nem jelzik a kamatot, akkor a végrehajtó nem hajthatja be. Van egy késedelmi kamatos PK ami deliktuális felelősséges kamatról szól, abban is az a tanulság, hogy kérelemhez kötöttség van a kamat terén is - a Pp. kérelemhez kötöttség szabálya pedig végrehajtásban is alkalmazandó.

Vol. 2. Mivel Béláról van szó, szerintem is menjen a picsába a végrehajtó azért :)

gerbera317 # 2019.09.08. 18:34

Késedelmi kamat nem az ítélet szerinti teljesítési határidőtől jár, hanem a késedelembe eséstől. Az ítéletnek vagy a fizetési meghagyásnak erről is kell rendelkeznie. Ha nem rendelkezik, akkor a vh-lap sem fogja tartalmazni, a közjegyzői semmiképpen. Bíróságtól függően a bírósági vh-lapra felkerülhet a meg nem ítélt késedelmi kamat, de a közjegyző már nem állít ki az adós hátrányára az fmh-tól eltérő vh-lapot.
Egy biztos: a végrehajtónak nincs elrendelési hatásköre, így ha a vh-okiraton nincs feltüntetve késedelmi kamat, a végrehajtó azt nem fogja felszámítani, vh-kifogás kilátásba helyezésére sem. Már csak azért sem, mert az ilyen vh-kifogást a bíróság elutasítja azzal, hogy nem vh-kifogásnak van ilyenkor helye, hanem vh-lap kijavításának, ami pedig nem a foganatosító, hanem az elrendelő bíróságnak / közjegyzőnek a hatásköre.