jogutódlás téves megállapítása végrehajtásban

OFF
„A második mondatom azt jelenti, hogy...”
Nem. Az nettó baromság. Nem azért történt változás a vh-kérő személyében, mert a bíróság megállapította a jogutódlást; hanem a bíróság azért állapította meg a jogutódlást, mert a vh-kérő személyében változás történt.
ON

Elévülés esetén sem szűnik meg a követelés, csak bírósági úton, illetve végrehajtásban már nem lehet érvényesíteni. Tehát adott esetben helye van a végrehajtás megszüntetésének.
Ugyanígy a te esetedben is: nem szűnt meg a követelés, de ebben a végrehajtásban nem lehet érvényesíteni, mert a jogutód végrehajtást kérő nem jogosultja ennek a követelésnek.
Igazából az lett volna a jó megállapítás, ha a jogutódlást megállapító végzést nem engeded jogerőre futni.

OFF Látom többedszerre sem érted: nem "felé"!!! ON

Nem vitatkozni akarok, csak nem látom a jogi megoldást. A vh megszüntetési perben a Pp. 528. § (1) bek b) pontja jöhetne esetleg szóba, vagyis, hogy a követelés megszűnt. Ez viszont nem áll fenn, mert a követelés még létezik, csak nem a vh kérő annak a jogosultja. A követelés megszűnésére tudomásom szerint tipikusan teljesítés, elévülés, beszámítás, vagy a kötelezettség módosulása (elengedés stb.) esetén lehet hivatkozni, de ez erre az esetre nem húzható rá, ezért vagyok bizonytalan. Igazából valami jó ötlet kellene, hogy milyen módon lehet ezt a dolgot orvosolni. Gondolkoztam megállapítási peren vh felfüggesztéssel, de ott meg a továbblépést nem látom, mert azzal se megyek semmire ha a bíróság megállapítja,hogy a vh kérő felé nem áll fenn tartozás, ez alapján nem tudom kérni a Vht. 56. § szerinti végzéssel megszüntetést, mert ez nem helyezi hatályon kívül a végrehajtható határozatot.

OFF Hát "felé" semmiképpen, úgyhogy ezt jól írtad. ON
Édesmindegy, mi áll a második mondatodban, ha azt nem ismeri el a smásik fél.
Ezzel, hogy a nemperes jogorvoslati lehetőséget kimerítetted, egyetlen út maradt: a Vht. 41. § (5) bekezdés alapján a végrehajtás megszüntetése iránt pert indíthatsz a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 528–537. §§ (XL. fejezet) szerinti eljárási rend keretében. Ügyvédi közreműködés erősen javasolt. Ugye, nem vitatkozni akarsz itt?

A Vht. 41. alapján megtörtént a felhívás, de a vh. kérő azt reagálta, hogy nem ismeri el, hogy ne állna fenn a tartozás felé.

A második mondatom azt jelenti, hogy végrehajtást kérőként olyan személy szerepel az eljárásban, akinek nincs alanyi joga a követelés érvényesítésére, mivel annak a kölcsönszerződésnek, aminek a végrehajtására indult az ügy, nem alanya.

Vht. 41. § szerinti eljárás iránti kérelem, hivatkozva a "vagy egyébként megszűnt" fordulatra.
OFF Ugye tudod, hogy a második mondatod nettó baromság? ÖN

Kezessel szemben van folyamatban végrehajtási eljárás. A végrehajtást kérő személyében változás történt, mert engedményezésre hivatkozással a bíróság megállapította a jogutódlást. A jogutódlás megállapításakor az adós kérte, hogy küldjék meg neki azt az okiratot, ami alapján az engedményezés ellenőrizhető. Ezt az adós csak a jogutódlást megállapító végzés jogerőre emelkedése után kapta meg. Ebből derült ki számára, hogy az a követelés, amelyet az ő kezessége biztosított és aminek a végrehajtására az eljárás végrehajtási záradékolás útján indult nem szerepel az átruházott követelések között.

Jelenleg az a helyzet, hogy a végrehajtásban végrehajtást kérőként olyan személy szerepel, aki a követelés érvényesítésére nem jogosult.

A kérdésem, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben?