tartozás elévülése


Justas # 2021.01.29. 11:19

Köszönöm a válaszokat! Valóban tagolatlan és hosszú amit írtam, ezért elnézést kérek!

Röviden annyi lenne az este, hogy az engedményezés és az értesítés - mely átvételre kerül - között eltelik öt év. Ezt az öt évet egy olyan tértivevényes levél szakítja meg, amely a követelésbehajtónak úgy megy vissza, hogy a címzett elköltözött.

A követelésbehajtó legközelebb 4 év 7 hónap múlva keres már azon a címen ahol lakom. Ezt átvettem. Kérdés az, hogy az első levél megszakítja-e az elévülést?

Az ügyben hozott bírói döntés értelmében mindegy ebben az esetben, hogy nem kereste vagy elköltözött jelzéssel megy vissza a levél, a kézbesítési vélelem beállt így nem évült el.

Kérdésem az lenne még, hogy érdemes-e fellebbezni?

Szomorú örökös # 2021.01.29. 05:21

Justas

A követelésbehajtó arra a lakcímre küldte az engedményezést 2012-ben amit én ugyan a banknak bejelentettem, de a bejelentés és az engedményezés közötti időben visszaköltöztem arra címre, mely a bankkal megkötött alapszerződés során volt érvényes lakcímem. A Bank előtt ismert volt mindkét cím. A követelésbehajtó viszont arra a címre küldte az engedményezést, melyen már nem laktam és az így a követelésbehajtóhoz ELKÖLTÖZÖTT megjegyzéssel visszakerült.

Neked szerintem a visszaköltözést is jelenteni kellett volna, ezzel bizony tuti hibát követtél el. A bank nem lakcímnyilvántartó, ők mindig csak azt a lakcímet tartják nyilván, amit utoljára lejelentettél nekik, az pedig az a cím lehetett, ahová a levél ment.

Viszont az elévülés tekintetében a követelésbehajtó által rossz címre küldött engedményezési okiratnak nagy jelentősége van az elévülés tekintetében, mert ha a kézbesítési vélelem fennáll, akkor nincs elévülés, ha nem áll fenn, akkor van.

Esetleg ebbe kapaszkodj bele még egyszer:

a bank tudott a visszaköltözésről, mivel a saját behajtójuk felkeresett azon a címen még az engedményezés előtt pár hónappal.

A bank saját behajtója - aki nem kizárt, hogy következetesebben kutatott utánad, mielőtt kiment - és az, aki a követeléskezelőnek átadta a tartozásodat, nagy valószínűséggel két külön osztály lehet, nem beszéltek egymással. Egy próbát nyilván megér, de biztosat itt szerintem senki sem fog neked mondani rá. Ez az én laikus véleményem volt, nem vagyok jogász, csak próbáltam értelmezni azt, amit leírtál.

Szomorú örökös # 2021.01.29. 05:11

KBS

Én azért próbáltam végigkövetni, de nem volt egyszerű :-D

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.28. 21:30

Hosszú és tagolatlan.

Justas # 2021.01.28. 15:34

Tisztelt fórumtársak!

Egy kis segítséget szeretnék kérni elévüléssel kapcsolatban. Volt egy bankhitelre vásárolt gépkocsim, melyet visszaadtam önként a banknak. Tehát nem tartozás nem fizetése miatt vette vissza a bank, hanem egy válás miatt és a munkahelyem elvesztése miatt a bajt kívántam megelőzni ezzel a lépéssel. Ez 2010-ben történ. Év vége felé 2010-ben a bank küldött egy elszámolást, hogy még a jármű visszaadásán túl tartozom nekik 1 600 000 Ft-tal. A hitel chf alapú volt. A visszaadott jármű piaci értéke ekkor 2.000.000 Ft volt. A bank 800 000 Ft-ért értékesítette, melyet levont a tartozásból. Megjegyzem, hogy a járműre 1 800 000 Ft hitel lett felvéve 120 hónapra, melyet 51 hónapig hiánytalanul fizettem az egyre emelkedő törlesztőrészletek ellenére, ameddig tudtam. Abban a hiú ábrándban ringattam magam, hogy a jármű visszaadásával megszűnik a bank követelése és elszámoltnak tekintjük a szerződést. Ez nem így történt sajnos és a bank egyösszegben követelte a tartozást én pedig elszámolást kértem a követelés alátámasztására. A levelezések után a bank felmondta a szerződést a megküldött elszámolások követhetetlenek voltak. A válásom után a lakcímem megváltozott ezt még akkor amikor élő szerződésem volt bejelentettem a banknál. 2018-ban egy közjegyzői végzés alkalmával tudtam meg, hogy a bank eladta a tartozást egy követelésbehajtónak. A követelésbehajtó arra a lakcímre küldte az engedményezést 2012-ben amit én ugyan a banknak bejelentettem, de a bejelentés és az engedményezés közötti időben visszaköltöztem arra címre, mely a bankkal megkötött alapszerződés során volt érvényes lakcímem. A Bank előtt ismert volt mindkét cím. A követelésbehajtó viszont arra a címre küldte az engedményezést, melyen már nem laktam és az így a követelésbehajtóhoz ELKÖLTÖZÖTT megjegyzéssel visszakerült. Erről a tényről én a peresített eljárás során megküldött iratokból értesültem. Viszont az elévülés tekintetében a követelésbehajtó által rossz címre küldött engedményezési okiratnak nagy jelentősége van az elévülés tekintetében, mert ha a kézbesítési vélelem fennáll, akkor nincs elévülés, ha nem áll fenn, akkor van. A perelőkészítő tárgyaláson a bíró egyszerűen lesöpörte az elévülést azzal, hogy a nemkeresett indokkal visszaküldött levél kézbesítettnek kell tekinteni. Én azzal érveltem, hogy tudomásom sem volt erről az egész történetről és nem „nem kereste” jelzéssel ment vissza a levél, hanem „elköltözött” jelzéssel. A bíró erre annyit mondott, hogy nincs jelentősége, nekem az eredeti címemre történt visszaköltözést annak a követelésbehajtónak be kellett volna jelentenem, melyről tudomásom sem volt, illetve annak a banknak, akivel már a szerződés egyoldalú felmondása miatt már nem voltam szerződéses jogviszonyban. Viszont a bank tudott a visszaköltözésről, mivel a saját behajtójuk felkeresett azon a címen még az engedményezés előtt pár hónappal. A bíró részítéleben tehát elutasította az elévülést minden körülmény vizsgálata nélkül azzal az indokkal, hogy ez az én mulasztásom, így a kézbesítési vélelem beállt azzal a levéllel.
A kérdésem az lenne, hogy a követelésbehajtó tudott az én elköltözésemről – mivel a tértivevény így ment vissza - én nem tudtam a követeléskezelőről. A követelésbehajtó évekig nem levelezett velem, az érvényes lakcímemet csupán ez elévülés beállta előtt nyomozta ki, mely alapvetően megegyezett a banki szerződésen lévő lakcímemmel, tehát nem 3. lakcímre költöztem, hanem vissza az eredetire. Jogszerű-e így ez az ítélet és van-e értelme fellebbezni ellene, illetve egyáltalán lehet-e ez ellen fellebbezni? Megszakíthatja-e egy olyan írat az elévülést mely a feladójának is világosan jelzi, hogy a címzett elköltözött? Az ügy perré alakult, mivel az összegszerűséget és a jogszerűséget is vitattam.

Köszönöm, hogy elolvastátok és a válaszokat is előre köszönöm!

drbjozsef # 2020.12.11. 12:23

tudatlan3,

Ha a tartozás esedékessége 2014-es (nem a szerződéskötés), akkor 2 év az elévülés.

De ha végrehajtás van, akkor ez már nem biztos, hogy releváns.

Mi lett az eredménye a 41§ eljárásnak? Ha jól sejtem a kérdésedből, nem ismerte el az elévülést a jogosult?

tudatlan3 # 2020.12.11. 11:58

alsovonal

Honnan vagy ebben olyan biztos?

vht 41 lefolytatva onnan tudom.

A kérdésem továbbra is az hogy ha a tartozás 2014 évi akkor a 2 év elévülési idő vonatkozik rá?

alsovonal # 2020.12.06. 10:51

@tudatlan3

tartozások elévülése 2019 től 3 év

Aha, de a te tartozásod esedékessége 2019. 01. 01-je előtti.

több mint 2 éve nincs vh cselekmény.

Honnan vagy ebben olyan biztos?

Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy elévült a követelésük, terjessz elő kérelmet a végrehajtónál a Vht. 41. § - a szerinti eljárás lefolytatására. (erre vonatkozólag mintát találsz másik topikban. Inkább topikokban.)
Javaslom, hogy mielőtt új témát indítasz nézz körül előtte: rengeteg hasonló kérdéssel és ahhoz tartozó válasszal van tele a fórum..

tudatlan3 # 2020.12.06. 10:09

Kedves segítök!

2014 evben az áramszolgáltató kötbert szabott ki rám.

Ez irányú tartozások elévülése 2019 től 3 év.az elött 2 év volt.

Kérdésem az hogy erre a tartozásra is a két év elévülés érvényes?

Mert az eon 5 évet irt mint elévülési idő.

A tartozés végrehajtás alatt van és több mint 2 éve nincs vh cselekmény.

köszi a választ mindenkinek