Kézbesítési kifogás vagy rendkívüli ellentmondás?

Az e-mail lehet határidőn túl érkezett az ellentmondáshoz, tudtam hogy nem tudok ellentmondani.
Sikeres ellentmondáshoz okiratot kellett volna hamisítanom.

Azt az egyet nem értem, hogy akkor utánna miért nem kaptam több levelet?

Csuklósbusz

„Az e-mail lehet határidőn túl érkezett az ellentmondáshoz”

Te komolyan ilyen sötét korlátolt vagy, hogy még azt sem érted, amit ide másoltál?
Kénytelen voltam kiemelni számodra a lényeget, ha már te nem látod rendesen! :-)

„A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény alapján a közjegyzőhöz elektronikus levélben (e-mail) - törvényi felhatalmazás hiányában - joghatályosan nem terjeszthető elő beadvány.”

Csuklósbusz

„az a valami banki hitel tuti jogos, hisz ugye felel érte az örökség erejéig,
de énszerintem elévült, hacsaknem a póthagyatéki ezen valamit változtatott.”

És ezt se fogtad fel! Már nem azért tartozik jó apád, mert van egy 20 éves tartozása,
hanem azért, mert a közjegyzőnél jogerőre emelkedett érvényes ellentmondás hiányában a FMH.
És mivel te balfék módon átvetted a levelét hozzátartozóként, így a kézbesítési kifogás sem játszik már.
De a legnagyobb töketlenség az volt, hogy azt hitted, mindezt el lehet rendezni egy emailben.
Holott a közjegyző erre még törvényi hivatkozást is adott, hogy megértsd.
De mégsem érted még mindig! :-D :-D :-D

Hozzátartozóként csak a címen tartózkodva vehetném át szabályosan, mert ott elfogadható hogy max személyit kérnek.

De támpontos kézbesítésnél, ráadásul postahelyen átvéve, úgy hogy nem tudok felmutatni oda lakcímkártyát, szerintem szabálytalan kézbesítés volt.

Postai ÁFSZ:

7. A helyettes átvevő, továbbá a jelen ÁSZF 6.2. pont 9/2) bekezdés c) alpontjában foglaltak alkalmazásában a címzésben feltüntetett természetes személy lakcímének vagy tartózkodási címének a postai küldemény címével vagy az utánküldési címmel, postafiókra történő átirányítás esetén a postafiók bérlő címével való egyezőségét az alábbi érvényes okiratokkal igazolhatja: a) lakcímkártya; b) régi típusú személyi igazolvány; c) egy hónapnál nem régebbi, a helyettes átvevő vagy a címzésben feltüntetett természetes személy nevére szóló, és a postai küldemény címével megegyező címet tartalmazó közműszámla; d) humanitárius tartózkodási engedély, amennyiben az tartalmazza a lakcímet vagy tartózkodási címet; e) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által kiállított szálláshely bejelentő, továbbá egyéb, a lakcímet vagy tartózkodási címet is tartalmazó tartózkodási engedély.

De nem hozzátartozóként, hanem mint főcímzettként vettem át, hisz rajta is volt hogy" ifjabb" .

Ha az van rajta hogy "ifj", akkor nehogy már én legyek a balfék.

De akkor most honnan tudja a posta hogy most helyettes vagy címzett a minőségem ugyanaz név esetén?

De most, hogy utólag bebizonyosodott hogy nem címzett voltam, innentől kezdve meg szabálytalan a kézbesítés, mert ha kértek volna lakcímkártyát nem tudtam volna felmutatni a küldemény címével azonos címet.

Meg ez az ifjabb/idősebb minősítések is viszonyítás kérdése...

Azt mondod, hogy a közjegyző úgy küldte az FMH-t, hogy a borítékon a címzett "ijf." volt, de bent, a meghagyásban pedig nem?

Ilyet sehol nem állítottam, hogy változó volt a megnevezés.

Mindenhol "ijf." volt, belül is a részletezésnél. Mivel voltak FMH-s dolgaim, ugye - fórumelőzményekből tudjátok- persze hogy átvettem.

Az ifjabb az a valóságban én vagyok.

Azóta nem tudom mi van, szerintem az e-mailemmel veri az asztalt a közjegyzőnél...

De ha most nekem is lenne egy azonos nevű fiam... ?

De tényleg, egy azonos nevű földönkívüli aki azonos nevű igazolványt mutat fel is átvehette volna átvételi ponton.

Csuklósbusz

„Hozzátartozóként csak a címen tartózkodva vehetném át szabályosan, mert ott elfogadható hogy max személyit kérnek.”

Hatalmas tévedés! Nálunk a postán akár egy házastársnak is kiadják a küldeményt.

Ha mutat egy oda szóló lakcímkártyát vagy egyéb felsorolt bizonyítékot, ellenkező esetben a bemásolt posta áfsz szerint szabálytalan a kézbesítés.

Meg legtöbb helyen pofára is kiadják.

Aztán mikor majd megromlik a kapcsolat meg megy az FMH akkor meg majd úgy járnak mint az én esetem.

Csuklósbusz

„Ha mutat egy oda szóló lakcímkártyát vagy egyéb felsorolt bizonyítékot,
ellenkező esetben a bemásolt posta áfsz szerint szabálytalan a kézbesítés.”

Nem is mondtam egy szóval sem, hogy bemondásra átvehet bármit.
Te azt állítottad, hogy csakis a lakhelyen veheti át hozzátartozó.
Én szerintem erre azt írtam, hogy postahelyen átadják a házastársnak is simán.
És bizony ez az igazság! A postán is átveheti egy házastárs, nem csak a lakcímen.

De a lakcímen max a személyig.számot kell diktálni, postán meg valamit felmutatni még mellé ami bizonyítja hogy azon a címen lakik.

Mert hiába rokon, ha nem egy címen laknak akkor nem helyettes átvevő

De valahogy még mindig nem tudom elhinni, hogyha bárki azonos nevű átveszi az fmh-t, akkor nincs mit tenni.
Azért 20 év sok idő, ugyanazon nevű nem rokon is lakhatna itt, még sincs semmi lehetőség az átvevő kilétét megkérdőjelezni, és resetelni a folyamatot.

Csuklósbusz

„De valahogy még mindig nem tudom elhinni, hogyha bárki azonos nevű átveszi az fmh-t, akkor nincs mit tenni.”

Alapból már az email küldéssel ezt elbénáztad. Mit nem értesz még mindig ezen?

„Mindenhol "ijf." volt, belül is a részletezésnél. Mivel voltak FMH-s dolgaim, ugye - fórumelőzményekből tudjátok- persze hogy átvettem.”

Akkor nem értem. Szó sincs helyettes átvevésről. A te nevedre címezve, a te nevedre jött egy fizetési meghagyás. Csakis te adhattál volna be ellentmondást, pont hogy apádnak nincs ehhez semmi, de semmi köze.
Ellentmondasz, mert nem tartozol. Aztán a perben kiderülhetett volna, hogy ja, van egy ilyen tartozás, de nem te vagy az.

Azt nem értem, hogyha ez bárkivel előfordulhat akkor miért nincs rá megoldás?

Az értelmezésem az, hogyha bárki azonos nevű átveszi szabályos kézbesítéssel, akkor onnantól így járt mindenki.

De sok helyen olvasom, hogy igazából a közjegyző maga dönti el, hogy mit vesz be és mit nem.

"A szabályszerűtlen kézbesítést igazolni kell a közjegyzőnél (pl. nem a címhely a kötelezett bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye), míg az egyéb önhibán kívüli okot részletesen elő kell adni a közjegyzőnek írott beadványban."
https://notar.hu/…i-meghagyas/

Drbjozsef: bennevoltak a levélben a személyes adatai. Egy sima ellentmondással lehet rosszabbat tettem volna.

Ha az "ifj." te vagy, a te NEVEDRE jött az FMH, akkor nem látom, hogy ki másnak kellett volna ellentmondani. Akár azzal is, hogy nemcsak hogy nem tartozol, de azzal is, hogy a személyes adataid se stimmelnek.

drbjozsef

„A te nevedre címezve, a te nevedre jött egy fizetési meghagyás. Csakis te adhattál volna be ellentmondást,
pont hogy apádnak nincs ehhez semmi, de semmi köze. Ellentmondasz, mert nem tartozol.”

Így igaz és nem emailben, hanem ajánlott tértivevényes levélben, aminek nyoma van és hivatalos.

Csuklósbusz

„Az értelmezésem az, hogyha bárki azonos nevű átveszi szabályos kézbesítéssel, akkor onnantól így járt mindenki.”

Milyen azonos nevű? Nagy sokára végre leírtad, hogy ott volt előtte az „ifj.” jelzés, tehát az a levél valójában neked érkezett.

„De sok helyen olvasom, hogy igazából a közjegyző maga dönti el, hogy mit vesz be és mit nem.”

Na most meg már jönnek az összeesküvés elméletek is? :-D

Ellentmondani csak a kötelezett tud, ha leírom hogy nem vagyok a kötelezett akkor az nem érvényes ellentmondás.
Elírás az adatokban vagy teljesen más személy adatai nem ugyanaz.
Apám meg ha ugyanúgy nem kerül elő a perben akkor azt ugyanúgy megnyeri az eos.
Ez meg nem összeesküvés elmélet, a közjegyző oldaláról másoltam.:
A szabályszerűtlen kézbesítést igazolni kell a közjegyzőnél (pl. nem a címhely a kötelezett bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye), míg az egyéb önhibán kívüli okot részletesen elő kell adni a közjegyzőnek írott beadványban."
https://notar.hu/…i-meghagyas/

„Apám meg ha ugyanúgy nem kerül elő a perben akkor azt ugyanúgy megnyeri az eos.”

Helyesen : megállapítják, hogy hibás volt az FMH, és vége is az egésznek.
Az EOS küld egy új FMH-t (hogy ugyanide, vagy máshova, jó kérdés). Ha azt átveszed helyettes átvevőként, hiszen ott már nem lesz a név előtt az "ifj.", akkor lesz az az eset, ami most történt.

Már önmagában az is érdekes, hogy a jogerőre emelkedett FMH után a végrehajtó miért nem tőled hajtotta be a tartozást, ha egyszer a te neved szerepel benne.

Nézőpont kérdése, hogy a név van elírva, és a többi adat jó, vagy a név jó, és a többi adat hibás.

„Már önmagában az is érdekes, hogy a jogerőre emelkedett FMH után a végrehajtó
miért nem tőled hajtotta be a tartozást, ha egyszer a te neved szerepel benne.”

Na ja, ha már úgyis ő is gyakori vendég volt a végrehajtóknál. :-O

"ifj" szintén nézőpont kérdése!

Üdv mindenkinek!
2014. évben pótdíjazás végett a BKK FMH-t indított 2015-ben (nem vettük át), a közjegyző végzése 2015. júliusában jogerőre emelkedett. A BKK 2023. decemberében kérte a végrehajtási lap kiállítását, melyről 2024. évben szereztünk tudomást. Rendkívüli ellentmondással éltünk, jeleztük, hogy álláspontunk szerint a végrehajtási jog elévült, tekintettel a 2015-2023. közötti időszakra. Az eljárás perré alakult.
A BKK ellenkérelme szerint az elévülés nyugszik, tekintettel arra, hogy 2015. júliusban az elévülés újra kezdődött, az eljárás pedig jelenleg is folyamatban van, nem született olyan jogerős határozat, amely érdemi befejezéshez vezetett volna.
A Bíróság a BKK-nak adott igazat. Van értelme ezzel másodfokra menni? Amennyiben a jelenlegi "eljárás" egy egységes folyamat és az elévülés nyugszik ilyen esetben, akkor gyakorlatilag semmilyen eszközünk nincs, hogy a 2015-2023. közötti időszakban történt elévülésre hivatkozzunk?
Köszönöm a segítséget.

szdora₀₂,

Sokkal pontosabban kellene ismerni azt az elsőfokú döntést, az indoklását, mert amit leírtál az elég fura.

„2015. júliusban az elévülés újra kezdődött,”
Ez így van.

„az eljárás pedig jelenleg is folyamatban van, nem született olyan jogerős határozat, amely érdemi befejezéshez vezetett volna.”
Ez így kevés. Az, hogy 2023-ban kérte a végrehajtást, egy dolog, de ha előtte 8 évig a jogerős FMH-tól semmilyen elévülést okozó cselekmény nem történt, akkor ennek a követelésnek el kellett volna évülnie. Ezt nem tudhatjuk biztosra, de azt igen, hogy _önmagában_ az, hogy egy eljárás "folyamatban van", sok mindent jelenthet, de elévülés megszakítását nem feltétlenül.

Ha a BKK indokolni tudta, miért nyugodott az elévülés, akkor elképzelhető, hogy nem évült el. De ha 2015 után önhibájából nem érvényesítette időben a jogerős FMH szerinti követelését, akkor az addig biztosan nem nyugodott.
Csak hivatkozott valami konkrétra a nyugvásra.

Tipikus esete a rosszul megválasztott eszköznek. Nem ellentmondani kellett volna, hanem végrehajtás megszüntetése iránt pert indítani.

Az ellentmondás folytán ugyan megszűnt a végrehajtás, és törölték a fizetési meghagyás jogerejét; de a perben, amellyé az eljárás alakult, a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásakor elévült-e a követelés, hiszen az ellentmondásod oda hat vissza. Márpedig akkor még nem évült el. Közben sem évülhetett el, hiszen kérte a fizetési meghagyást, amivel megszakította az elévülést - és a fizetési meghagyással indult eljárás még nem fejeződött be. (Az egyszeri befejezést magad tetted semmissé.) Most meg van egy frissen jogerős ítéleted - ami megint csak nem évülhetett el.

Ha pert indítottál volna a végrehajtás megszüntetése iránt, azt simán megnyerted volna.

Köszönöm a válaszokat.

A BKK azzal érvelt, hogy a Ptk. 6:25 (1) bek. c) pontja alapján az elévülést megszakítja a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése. A Ptk. 8:1 § (3) bek. alapján bírósági eljárásnak minősül az FMH is. Tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére elévülési időn belül került sor, az elévülés megszakadt és újból megkezdődött.
Az eljárás jelenleg is folyamatban van, nem született olyan határozat, amely az eljárás érdemi befejezéséhez vezetett volna, így a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásával a bíróság jogerős érdemi határozatáig az elévülés jelenleg nyugszik.

A bíróság ítélet indokolása: A bíróság megállapította, hogy felperes kérelmére a közjegyző FMH-t bocsátott ki, amely 2015. szeptember 5. napján jogerőre emelkedett. Az alperes ezen fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt, amelynek folytán a fizetési meghagyás hatályát vesztette és az eljárás perré alakult. Ezt az eljárást azonban egy egységes folyamatnak kell tekinteni, amelynek kapcsán rámutat a bíróság, hogy a norma nem tesz különbséget a rendes és a rendkívül ellentmondás perré alakulása között, így mindkét esetben egységes eljárásnak kell tekinteni a közjegyző előtti nemperes és a peres eljárás szakaszát. Az alperesi ellentmondás következtében a közjegyző a végrehajtási eljárást megszüntette és az eljárás perré alakult. Ebből pedig az következik, hogy nincs olyan végrehajtható határozat, amely vonatkozásában értelmezhető lenne az alperesi érvelésben megjelölt (Ptk. 6:25 (3)) rendelkezés...

A rendkívüli ellentmondás benyújtása előtt voltunk a végrehajtónál, ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a végrehajtási jog nem évült el, ezért éltünk a rendkívüli ellentmondással...

Az elsőfokú ítélet még nem emelkedett jogerőre, van értelme másodfokra menni, menthető még a dolog vagy engedjük el?

Köszönöm előre is.