osztap
Köszönöm, megnéztem a Ptk. 6:29. §. -et.
Ezek szerint ezt én gondoltam rosszul.
Akkor, ha az adóstárs elévülésre hivatkozik, az megáll, Én pedig nekiállok egyezkedni...
Köszönöm a segítségeteket!
gerbera317
Köszi a választ!
A szerződés szerint nem én vagyok az egyedüli adós!
A jogosult tett azzá nem?
A szerződést nézzük, ne azt, ami mögötte van, mert az csak az én dolgom a bíróságon is és a végrehajtásban is.
Lehet, hogy az az Ő dolga, hogy kihagyja az adóstársat, de ezzel engem hozott sz@r helyzetbe. A jogszabály, ami hivatkozik az adós és az adóstárs viszonyára nem említi, hogy a kettő tetszés szerint szétválasztható, hanem kollektív felelősséget ír nem?
Vagy félreértem??
@Feree
„de hogyan lehet "friss" követelés?”
Csak egy ötlet volt, de osztap kijavított: az adóstársad veled szemben is hivatkozhat elévülésre.
„Tehát a végrehajtást kérő több ponton is hibázott 1. hagyta elévülni az adóstárs tartozását 2. ezzel Nekem sok milliós kárt okozott.”
Ebben tévedsz: 1. Az, hogy hagyta elévülni a követelését az adóstársaddal szemben, holott az annak a teljesítésével meggyorsíthatta volna a térülés folyamatát, az ő dolga. A jogosult ezzel csak saját magának okozott kárt. 2. Neked nem okozott kárt. A kárt te okoztad magadnak, meg az adóstársad.
Biztos, hogy az 'adóstársad' valóban adóstárs? A nyitókérdésedben zárójelben megjegyzed, hogy neki vetted fel a kölcsönt. Magyarán: te vagy az egyedüli adós, és a banktól így felvett összeget egyszerűen csak rosszul költötted el, nevezetesen, önként átadtad az 'adóstársadnak", így ő legfeljebb a te adósod, de a banké semmiképpen nem.
Látom, közben osztap is válaszolt. Az elengedéses végtörlesztés kezdeményezése mindenképpen ajánlott, de ahhoz nem volna hátrány, ha tudnád, mennyit fizettél meg eddig. A bíróságot emlegeted, de tudd meg, hogy a bíróság egyik legelső kérdése az lenne, hogy jó-jó, de mennyit fizettél meg eddig. Egyébként itt nem mennél a bírósággal semmire. Úgyhogy tudakold meg, mennyit teljesítettél eddig - ezt a végrehajtótól tudhatod meg -, és utána kezdj bele bármilyen egyezségbe.
„Tehát a végrehajtást kérő több ponton is hibázott. 1. hagyta elévülni az adóstárs tartozását 2. ezzel Nekem sok milliós kárt okozott.”
A jogosult joga eldönteni, hogy ha egyetemleges adósai vannak, követel-e az egyiktől, a másiktól, egyiktől sem, vagy mind a kettőtől, Ptk. 6:29. §. Ezért ne menj perre, bukó lenne.
Ellenben lehet, hogy meg tudnál egyezni a követelés részbeni elengedéséről a bankkal, ha megkeresed őket, felajánlod, hogy egy összegben kifizetsz x forintot, és kéred, hogy engedjék el a többit. Ez akkor működhet, ha már sokat fizettél nekik (ehhez kéne a tartozásigazolás a végrehajtótól), és valami észszerű mennyiségű egyösszegű fizetést ajánlsz fel. A banknak nem érdeke a bedőlt hiteleket a végtelenségig húzni, mert nem éri meg nekik.
osztap
Köszi a választ.
A lényeg, amit nem tudtatok megfogni (lehet, hogy rosszul fogalmaztam) hogy az adóstárs tartozása elévült. Ellenem 2011 óta végrehajtás folyik. Ha ezt Ő ellene is akkor érvényesítik, akkor nem csak én fizetek és nem jutunk el a bűvös 10 milláig. Tehát a végrehajtást kérő több ponton is hibázott. 1. hagyta elévülni az adóstárs tartozását 2. ezzel Nekem sok milliós kárt okozott.
Ezekre a pontokra hivatkoznék a bíróságon és talán visszaállnánk egy korábbi időpontra a követeléssel.
Vélemény?
Feree,
„soha senki nem tájékoztatott arról, hogy mennyit törlesztettem ebben a hitelben”
De hát tőled vonták, nem? Számold össze. Vagy menj be a végrehajtóhoz, és kérj egy kimutatást az esedékes tartozásról, abban benne lesz.
Az elévülés miatt gondok lehetnek:
„6:30. § [Az egyetemleges kötelezettek egymás közti viszonya]
(1) Az egyetemleges kötelezetteket – ha jogviszonyukból más nem következik – a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha a kötelezett kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített a jogosultnak, a többi kötelezettől a követelésnek őket terhelő része erejéig az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérítését kérheti.
(3) Az a kötelezett, akivel szemben a jogosult követelése elévült, az elévülésre a többi kötelezettel szemben is hivatkozhat.”
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Magyarul az (1) miatt Te akkor kezdhetsz követelni az adóstársadtól, amikor a tartozás több mint felét megfizetted. Nem tudjuk, hogy ez már bekövetkezett-e, attól függ, hogy mikor és mennyit fizettél ki eddig. De ha már követelhetsz is tőle, a (3) miatt adóstársad megúszhatja, ha a bank követelése vele szemben elévült - mert akkor már veled szemben is védi az elévülés.
"nem érvényesítették ellene a követelést, akkor elévülhetett. De ha te most érvényesíted ellene az így keletkezett károdat és költségedet, akkor az egy friss, még el nem évült követelés lesz."
Köszi a választ, de hogyan lehet "friss" követelés? 15 éves a hitel, papíron én vagyok az adós. Milyen jogcímen szerinted?
Ezt értem, de a kérdés arra vonatkozott, hogy mivel ellene nem indult végrehajtás, így engem is olyan helyzetbe hoztak, hogy a kétszeresét (a hitel négyszeresét) kellene visszafizetnem úgy, hogy soha senki nem tájékoztatott arról, hogy mennyit törlesztettem ebben a hitelben. Így szerintem már velem szemben sem korrekt a végrehajtás, mivel esélyt sem kaptam arra, hogy a feléből megússzam.
Feree
„Azt nem tudom, hogy mennyit törlesztettem, mennyit tiltottak le 13 év alatt. De volt egy adóstárs is, aki tudta volna törleszteni még kb. 4000000 ft-nál a tartozást (Neki vettem fel).....Fizetési meghagyás, letiltás, semmi! Az Ő részéről a tartozás elévült, ha jól gondolom. Jól gondolom?”
Nálad nem évült el, mert helyette fizetted a tartozást, nem is keveset (gondolom ez tanulópénz volt). Viszont amit eddig befizettél, azt lekérdezheted és simán - ahogy gerbera is írta - FMH-ban követelheted tőle, ugyanis ha jól gondolom, akkor ezt neki kellett volna kifizetnie. Jól gondolom? :-O
Ha nem érvényesítették ellene a követelést, akkor elévülhetett. De ha te most érvényesíted ellene az így keletkezett károdat és költségedet, akkor az egy friss, még el nem évült követelés lesz.
Sziasztok!
2009-es 2000000 hitel miatt 2011 óta végrehajtás folyik ellenem. Most 8000000 a követelt összeg. Azt nem tudom, hogy mennyit törlesztettem, mennyit tiltottak le 13 év alatt. De volt egy adóstárs is, aki tudta volna törleszteni még kb. 4000000 ft-nál a tartozást (Neki vettem fel) , de vele vártak mostanáig. Semmi! Fizetési meghagyás, letiltás, semmi! Az Ő részéről a tartozás elévült, ha jól gondolom. Jól gondolom?
Erre most létrehoztam egy új fórumot véletlenül de törlöm, amit tudom. Bocs! :)
@tritaa
„Mi történik ha az első, és a második árverésen sincs ajánlat?”
Akkor a Vht. 159. szakasz (1) bekezdése alapján folyamatos árverési fázisba kerül át.
@tritaa
Feltételezem, nem lakóingatlanról van szó, tehàt az első árveréstől fogva a becsérték 50%a a minimálár a 3. szakaszban (ennél kisebb ajánlat soha nem lesz érvényes)
Amíg a becsérték nem változik, a minimálár sem fog változni - az pedig bizonyos feltételek fennállása esetén csak az adós kérelmére aktualizálható. A becsértéket általaban a fekvés szerinti önkormányzat adóhivatala állapítja meg (kivéve ha az adós kifogásolja, akkor a bíróság - de ez utóbbi teny a hirdetmenyben szerepelni is szokott). Ha "irreálisan" magas, akkor biztos van valami oka, hát derítsd ki, mitől ér annyit.
A rajta lévő szemét, sitt pedig a tulajdonos felelőssége. Ha terved van az ingatlannal, tegyél bejelentést a hulladékgazdálkodasi/környezetvédelmi hatóságnál. Ha csak az ingatlan kellene, de rajta a sitt nem, akkor nem kell rá ajánlatot tenni, ez ilyen egyszerű.
Sziasztok,
Mi történik ha az első, és a második árverésen sincs ajánlat? Csökkenhet a min vételár? (A fölterület becsértéke irreálisan magas)
Illetve egy másik kérdés. Foglakozik e azzal valaki is, hogy az árverésre kínált területen több ezer köbméter építési törmelék található amelynek milliós elszállítási költsége van??? Ebben az esetben a becs értéknél magasabb a törmelékkel járó elszallítási értek!
Dehogy lesz az lényegesen jogsértő, ne vicceljünk. Az árverési vevő végrehajtási kifogását kinevetné a bíróság, és az indokolásába konkretizálná, hogy az árverésen történő részvétel nemcsak gombnyomásra működik. Az ingatlanról kell képet közzétenni, a rendelet szerint legalább hármat. Megfordítom: melyik lenne a jelentősebb érdeksérelem: Ha már lenne érvényes vételi ajánlat az árverésen, és valaki belökné, hogy az nem az a ház, mert amúgy az egész utca nincsen számozva, vagy átszámozták, vagy csak belelóg az ingatlanának a csücske. Az árverés törléséről akkor az árverezőt is jegyzőkönyvben értesíteni kellene, és egy vastag kifogás repülne.
„Ebben van bàrmilyen kifogàsolható lèpès?”
Szerintem csak az van. Onnan kezdve, hogy megállapítja. A téves kép közzététele ugyanis nem teszi az árverés kitűzését szabálytalanná. Szerintem. (Az az értelmezés, amely szerint igen, az ellentétes az Alaptörvény 28. cikkével.)
@KBS
vht. 144. szakasz (2) bekezdés írja elő az árverés kitűzésének tényének rögzítését a tulajdoni lapon. Az árverést a végrehajtó a hirdetménnyel tűzi ki.
Vht 155. § "Az árverés sikertelen, ha
[...]
Tehát ha a végrehajtó megállapítja, hogy a hibás kép miatt a kitűzés nem volt szabályszerű, megállapítja az árverés sikertelenségét, lezàrja a licitnaplót (=törli az àrverèst), értesíti a sikertelenség tényéről az aktivált árverezőket, ès új àrverèst tűz ki a jó kêppel.
Ebben van bàrmilyen kifogàsolható lèpès?
Eulimen, az a pont nem részletezi, mikor szabályszerű az árverés kitűzése (nem a hirdetmény, a kitűzés). Továbbá nem azt engedi meg a végrehajtónak, hogy "törölje" az árverést, hanem azt teszi lehetővé, hogy második árverést tűzzön. Szerintem praktikusan mindezt az árverés után.
A kérdezőt nem az érdekli, hogy szabályos-e így az árverés, hanem, hogy mit fog megvenni: a fénykép szerinti putrit, vagy pedig a hirdetményen helyrajzi számmal megjelölt palotát.
Hülye kérdés, de most kivételesen lehet rá nem hülye választ adni: természetesen a palotát.
@Tamas44
fűrészelhetjük a fingot, de a google maps a piros kitűzővel pontosan az ingatlant ábrázolja, csak felülnézetből.
Ellenben pl. azzal, amikor a Kossuth u. 122. árverésre meghirdetett ingatlanról készült képek közt egy 52es házszám fotója ficeg.
Az árverési hirdetményeken ugyan mindig szerepel az "az ingatlanról készült képfelvétel tájékoztató jellegű" - ami álláspontom szerint nem a felelősség totál kizárása, csak az, hogy nem biztos, hogy ma még mindig ép az ablaküveg, vagy akár téglánként elhordva a romos ház.
A törvény szövege alapján az ingatlanárveréshez csatolt fénykép ugyan gyakorlatilag nem képezi szerves részét a hirdetménynek, mègis de jure hirdetmènyi jogcímben áll.
A puding próbája úgyis a végrehajtàsi kifogàs - ha van a "sorry, i'm not sorry" jellegű végrehajtóra elszórható 15ezer forintotok, majd szóljatok, mint mondott a bíróság.
(tartom a fenti vèlemènyeimet többszörös árverési vevőként)
Ez esetben hogy lehet az, hogy számtalan esetben nincs kép csak egy google maps műholdkép képernyőkép az ingatlanról? Ott megállja a helyét az ingatlanról készült képfelvétel? Volt olyan árverés, ahol konkrétan a szomszéd ház volt lefotózva. Külön felhívtam a végrehajtó figyelmét a hibára, annyi volt a válasza, hogy igazán sajnálja. Az árverés sikeresen lezajlott...
@KBS
Vht. 156. § (1) "Ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg vagy az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre, második árverést kell tartani. [...]
Jó. Akkor most azt a törvényhelyet légy szíves, amely azt szabályozza, hogy a végrehajtó saját hatáskörében mely esetekben törölhati az meghirdetett árverést.
@KBS
Vht. 145/A. § "Az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételére a 132/D. §-t azzal kell alkalmazni, hogy a hirdetmény mellett az ingatlanról készült képfelvételt is közzé kell tenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában."
Márpedig ha a kép nem az ingatlant ábrázolja (és erről a végrehajtó értesül) akkor joggal hivatkozhat arra, hogy az árverés törvényes feltételei nem állnak fenn. Ez nem önkény - pont az lenne az, ha nem törölné az árverést.
Azzal szemben eredményes lett volna egy kifogás. Elég sok pénzébe került volna a végrehajtónak az önkényeskedés.