Végrehajtási jogi fórum

rehabiltációs ellátásból való letiltásnak is van tiltásmentes része mint a fizetésnek ? értem én ezalatt hogy 51.000 forint os rehabilitációs ellátásból vonhat a végrehajtó ?

Biztos, hogy egy önálló bírósági végrehajtótól (=hatóság) jött az a levél, és nem valamelyik követeléskezelő zrt-től (=behajtócég)?

Ha egy kézbesítési fikcióval jogerőre emelkedett fizetési meghagyást akarnak rajta végrehajtani, és csak most értesült róla, akkor 15 napon belül, a végrehajtásban már felmerült költségek megtérítésének igazolása mellett ellentmondhat,

De nem kerek a történet, élettársat nem szoktak megtalálni a hitelezők. Nem is keresik, mert ők is tudják, hogy az élettársnak nincs olyan felelőssége a másik által vállalt kötelezettségekért, mint a házastársnak. Meg hát polgári perre akarjákl vinni? amikor már végrehajtják. Úgy lehet, nincs is végrehajtás.

Azért folyhat ellene végrehajtás, mert amikor vitathatta volna az érintettségét, nem tette, és a hallgatásával elismerte, hogy ő is felel a tartozásért. Most, a végrehajtási szakban már hiába vitatná.

Sziasztok.

Kérnék egy kis segítséget. az egyik ismerősömnek jött nemrég egy 1 000 000+ Ft-os személyi kölcsönről levél a végrehajtótól.

A kölcsönt a párja vette fel 2019-ben akkor egyedülállóként és nem voltak azonos lakcímen sem. Csak 2024 nyarán lettek bejelentve közös lakcímre. És mégis tőle követelik, mint házastárs, pedig soha nem is házasodtak össze azóta sem, még csak papíron sem. Kértek fellebbezést mert, hogy a kölcsön felvétele idején csak kapcsolatban álltak és nem volt semmilyen papír aláírva még kezes papír sem, mégis tőle követelik és polgári perre akarják vinni az ügyet. Akár a házukat is elveszthetik.

Mit lehet tenni ilyenkor?

Köszönöm szépen a válaszokat!
Mind hasznos volt.

A lakottan és a beköltözhetően történt szerzések között pénzben kifejezhető értékkülönbség van, és a lakottan szerző nyilvánvalóan nem követelheti magának ugyanazokat a jogokat, mint a beköltözhetően szerző. És ezt a bíróság is belátja, ha felhívják rá a figyelmet. A kérdés az, hogy akinek az árverési vevő tulajdonszerzése az érdekét sérti, képes-e a bíróságot erre emlékeztetni.

„annak használata kizárólagosan a 64 éves nénié marad”
Én nem ezt írtam. Sőt, a Ptk. sem ezt írja. A bíróság a tulajdoni hányaddal arányos használati jogot alapíthat, azaz a néni 1/2-es tulajdoni hányadát tulipán1974 tulajdonába adja, de a néni javára használat jogával terhelten. Tulipán1974 meglévő 1/2-es tulajdoni hányada tiszta marad. Következmény: A néni lakhat a házban, tulipán1974 beköltözhet melléje.

tulipán1974

„Ha árverésen megveszem egy lakás felét tehermentesen, lakottan, akkor a bent lakó másik 1/2 tulajdonosnak milyen jogai lesznek?.....Konkrétan lakhat-e bent jogszerűen térítés nélkül a továbbiakban, vagy kérhetek-e tőle egy fél bérleti díjnak megfelelő összeget?.....A 64 éves néni 30 éve ott lakik.”

Ez már annyira nem a jogi része, de kénytelen vagyok ezt is leírni. Gyakorlatilag te most egy 64 éves nénit akarsz vegzálni, aki lehet nem is tehet arról, hogy a lakás másik felét elárverezték, hiszen jó eséllyel köze nincs ahhoz, amiért ezt tették. Inkább azt a részt fogadd meg, amit osztap írt neked:

„A közös tulajdont szerintem - ha nem is egy most, de mondjuk pár év múlva indított perben - megszünteti ugyan a bíróság, de jó eséllyel a társtulajdonos javára holtig tartó használat jogának alapítása mellett. Ptk. 5:84. § (4). Nem egy jó kimenetel Neked.”

Magyarul továbbra sem fogod tudni használni az általad megvásárolt fél ingatlant, annak használata kizárólagosan a 64 éves nénié marad.

tulipán1974,

Ha nem akar foglalkozni vele, nem is enged be, akkor azt teheted, amit drbjozsef írt. Ha bíróságra kerül a dolog, ott bizonyítanod kell, hogy tényleg használni akartad, pl. megpróbáltál megállapodni vele a használat megosztásáról, próbáltál birtokba lépni, stb.

Azért érdemes lehet a levélben azt is javasolni, hogy hogyan használjátok (pl. egyik szobát ő használja, másikat Te, konyhát meg fürdőt közösen, közüzemi díjat tul. hányad alapján osztjátok meg,...), és felhívni a birtokba engedésre, megjelölni időt-helyet a kulcsátadásra, stb.

A közös tulajdont szerintem - ha nem is egy most, de mondjuk pár év múlva indított perben - megszünteti ugyan a bíróság, de jó eséllyel a társtulajdonos javára holtig tartó használat jogának alapítása mellett. Ptk. 5:84. § (4). Nem egy jó kimenetel Neked.

Ha ehelyett egy perben használati megosztást kérsz, megnyered, majd birtokba lépsz, azután a Te részed már könnyen bérbe adhatod. Nem feltétlen a Lordok Háza tagjainak. A társtulajdonos meg eldöntheti, hogy mennyire szeretne mondjuk négy építőipari segédmunkással osztozni a fürdőszobáján, akik napi alapon bérlik a szomszéd szobát.

„Bent lakik tovább, nem ír alá semmit, nem fizet semmit?”
Írsz neki tértis levelet, kéred, hogy beköltözhess, határidővel, akkor odamész, és ha nem enged beköltözni, akkor küldöd a következő levelet a többlethasználati díj igényeddel, ha nem fizet, felszólítod, ha arra se, fizetési meghagyás.

„Közös tulajdont megszüntető per esetén mik lehetnek az esélyeim?”
Nem sok. Vagy még annál is kevesebb. Végrehajtásban, árverésen vásárolt lakott tulajdonrész esetén az a bírósági gyakorlat, hogy mivel a lakottság tudatában vetted meg a részt, ha nem tetszik a közös tulajdon, nem kellett volna megvenned, mert az nem kötelező.

osztap,

Mi történik akkor, ha a bentlakó 1/2 tulajdonos nem akar foglalkozni ezzel az egésszel? Bent lakik tovább, nem ír alá semmit, nem fizet semmit?

Közös tulajdont megszüntető per esetén mik lehetnek az esélyeim? (A 64 éves néni 30 éve ott lakik.)

tulipán1974,

A Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai alapján ő használhatja az egész ingatlant, és Te is ugyanezt teheted, egymás szükségtelen zavarása nélkül. Ptk. 5:73-84. §

„Konkrétan lakhat-e bent jogszerűen térítés nélkül a továbbiakban, vagy kérhetek-e tőle egy fél bérleti díjnak megfelelő összeget?”
Igen. lakhat benne ingyen. Te meg beköltözhetsz melléje, vagy másnak megengedheted, hogy a Te jogodon beköltözzön. Többlethasználati díj csak akkor jár, ha az egyik tulajdonos használni akarja az ingatlant, de a másik kizárja.

Ha a társtulajdonos egyedül akar benne lakni, nem veled együtt, abban is megállapodhattok, amiért kérhetsz ellenértéket. Akár ahogy írod, tulajdonjogért cserébe, akár havi díj ellenében.

Tehát még egyszer, helyesen:

Kedves Fórumozók!

Ha árverésen megveszem egy lakás felét tehermentesen, lakottan, akkor a bent lakó másik 1/2 tulajdonosnak milyen jogai lesznek?

Konkrétan lakhat-e bent jogszerűen térítés nélkül a továbbiakban, vagy kérhetek-e tőle egy fél bérleti díjnak megfelelő összeget?
Van olyan gondolatom is, hogy adja nekem a lakás másik felét, cserébe holtig tartó használati jogot biztosítanék a számára az egész lakáson (ingyenesen, csak a rezsit fizesse). Most 64 éves.

Vagy ez öngól lenne, mert egyébként is jogszerűen lakik a lakásban, amíg akar?

Mi itt a jogi helyzet?

Lakottan, bocsánat!
Félreírtam.

Fél lakást hogyan árverezhetnek beköltözhetően? Jól megnézted azt a hirdetményt?

Kedves Fórumozók!

Ha árverésen megveszem egy lakás felét tehermentes, beköltözhető állapotban, akkor a bent lakó másik 1/2 tulajdonosnak milyen jogai lesznek?

Konkrétan lakhat-e bent jogszerűen térítés nélkül a továbbiakban, vagy kérhetek-e tőle egy fél bérleti díjnak megfelelő összeget?
Van olyan gondolatom is, hogy adja nekem a lakás másik felét, cserébe holtig tartó használati jogot biztosítanék a számára az egész lakáson (ingyenesen, csak a rezsit fizesse). Most 64 éves.

Vagy ez öngól lenne, mert egyébként is jogszerűen lakik a lakásban, amíg akar?

Mi itt a jogi helyzet?

Minden általa ismert, végrehajtás alatt lévő követelést. Aki kimarad, lemarad.

A Vht. 171. § (2) bekezdése szerint a végrehajtó az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek az értékesítés alapját képező hirdetményben fel voltak tüntetve.

Arról azonban nem találtam rendelkezést, hogy a végrehajtó mely követeléseket tünteti fel az árverési hirdetményben. Csak azokat, amelyek vonatkozásában a végrehajtási jog már be van jegyezve az ingatlanra, vagy minden követelést, amely tekintetében már megindult az adós elleni végrehajtás (akkor is, ha nincs még bejegyezve a végrehajtási jog az árverezendő ingatlanra)? Ha az előbbi, akkor mi a helyzet azzal, ha pl. az árverési hirdetmény közzétételekor a végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem csak széljegyen szerepel az ingatlan tulajdoni lapján?

Le van ez írva valahol a jogszabályban pontosan?

Köszönöm!

Köszönöm a felvilágosítást. Akkor ezt alaposan túlgondoltam.

Mindig lehet kézbesítési kifogást emelni. Legfeljebb elutasítják: mert lekéste a határidőt, mert a kézbesítés szabályos volt stb. A kifogásnak a végrehajtásra nézve nincs halasztó hatálya.

Ha a fizetési meghagyás kézbesítési fikcióval emelkedett jogerőre, akkor az adós számára a végrehajtásról való tudomásszerzéssel újra megnyílik az ellentmondás joga. Ha szabályosan megteszi, a közjegyző a végrehajtási lapot visszavonja, az eljárás perré alakul.

Tisztelt Fórumtagok,

Gipsz Jakab eladja a házát, elköltözik, adásvételi szerződésben vállalja, hogy onnan kijelenti magát. (ami amúgy a lakcímtv. 26. § alapján is kötelessége lenne?)
Szavatossági gondok adódnak, a hivatalos lakcím 2+ év után továbbra is az eladott ház.
Fmh indul, kézbesítési fikció, jogerő majd végrehajtás.
Kézbesítési kifogás Jakab részéről ilyenkor még járható út?
A pp. 139. § (3) szerint A pp. 138. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt okra alapított kifogást méltányosan kell elbírálni.
Akkor ezt közjegyzője válogatja, hogy épp mennnyire méltányos, vagy a halmozott felróható önhiba miatt a kézbesítési kifogást mindenképp el kell utasítani?

Mi a helyzet a rendkívüli ellentmondással? Arra nem találtam semmi támpontot, hogy olyat mikor lehet és a perújítás lehetősége is erős homály, fmh esetében nem tudom értelmezni, de a pp.398.§ szerint olyat is lehet, attól, hogy jogerőre emelkedett az fmh.(?)
Tehát Jakabunk számos lehetőséggel él és élhet, hogy húzza az időt, hogy aztán úgyis pereskedni kelljen, mintha már az elején eleve per lett volna indítva?

Köszönöm a hozzászólásokat.

sappy,

Bemész a végrehajtóhoz, viszed a hagyatéki végzést.
Te vagy az elhunyt jogutódja.
Kéred, hogy belenézhess az aktába. Ott szépen dátum szerint sorban láthatóak a végrehajtási cselekmények. Ha találsz összefüggő időtartamban 5 olyan évet, ami alatt nem volt végrehajtási cselekmény, akkor a végrehajtási jog elévült.
Ha találsz ilyet (szerintem szinte biztos 20 év alatt), akkor rögtön ott írsz egy beadványt neki, és kéred, hogy a Vht 41.§ szerinti eljárást folytassa le, mert álláspontod szerint a követelés és vele a végrehajtási jog is elévült. Kéred, nyilatkoztassa erről a végrehajtást kérőt.

Ha a végrehajtó nem enged belenézni az aktába, mert nem vagy fél az eljárásban, akkor jelezd neki, hogy az adós elhunyt, te és a testvéred vagytok a jogutódok, és hogy a Vht. 39.§ szerint eljárva állapíttassa meg a bírósággal a jogutódlást. Ha az megvan, akkor teendőket lásd fent.

Ha nem évült el, akkor kérheted a végrehajtót, hogy mondja meg, pontosan mekkora most per pillanat a teljes tartozás az ő díjaival, költségeivel együtt.

Üdv mindenkinek!

Szüleim meghaltak, és így testvéremmel megörököltük a lakásukat. Azon van egy 2004-es végrehajtási jog 25 ezer forintról. Én nem kaptam levelet a végrehajtótól. Elévülhetett a behajtási jog? Illetve, ha nem, akkor ezt behajthatják rajtam úgy, hogy fogalmam sincs, mi ez a tartozás? Jelezzek a végrehajtónak, hogy törölje a végrehajtási jogot? De mi van, ha pont emiatt kap vérszemet? 20 éves 25 ezres tartozás, ha behajtható, akkor járulékkal már milliós is lehet. Köszönöm, ha tudtok pár hasznos dolgot írni:)

Nem biztos, de szerintem meg érdemes lehet. Egyéni ízlés kérdése. Egy 2006-os tartozásról van szó, ahol a kötelezett azért nem világ másik végén bújkált álnéven,. átműtött arccal. Szóval azért meg lehetett volna találni, ha valaki nagyon akarja. Ha meg elévült, magára vessen.
Az biztos, hogy macera lehet, ha indul valami eljárás és járkálni kell utána. Szub30ezer forint esetén lehet kifizetném, oszt jó van. De hát van akinek az is sok pénz...