Kovács_Béla_Sándor
2017.06.14. 10:50
Nem ezt mondtam.
Tényleg ilyen magas a követelésfoglalás? :)
Fedezet elvonás?
nonolet
#
2017.06.14. 10:30
A köteles rész
akkor is jár a gyereknek, ha
a végrendelet alapján nem örököl.
Azaz a hagyatéki eljárás végén
mégis kap egy kis részt mindenképpen.
Így lesz némi vagyona az örökségből....
Amikor megkapta, akkor pedig
már lefoglalhat lesz ez a kis rész.
kdavid
#
2017.06.14. 10:22
Sajnos ezt nem értjük. Megkérhetnénk, hogy ezt mondja el más szavakkal vagy az is elég, ha ad egy linket a törvényhez.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.06.14. 09:43
„A család viszont továbbra is aggódik”
Amiatt aggódjanak, amit mondtam: a köteles részi igény követelésként lefoglalható.
kdavid
#
2017.06.14. 09:40
Pontosan. Valóban nem tudom, hogy mit kéne kérdeznem. A szituáció viszont adott és mindenki aggódik.
Van egy gyerek, akinek van több bedőlt deviza hitele és egy polgári pere egy rokonával ami még mindig tart. A perben már megállapították részítéletként, hogy a gyerek, aki az alperes, X millió-t fizessen felperesnek. Ez nyílván nem fog sikerülni, mert a végrehajtók a kamatok és egyéb költségek miatt már most olyan költséget követelnek rajta, hogy valószínűleg sosem tudná kifizetni, ezért abban reménykedik, hogy egyszer elévülnek a tartozásai.
Ebben a perben az apja és anyja is be volt idézve tanúnak, ahol elmondták, hogy a gyerek tőlük kért pénzt, mert nem bírta egyedül a munkabéréből fizetni a megemelkedett törlesztő részletű hiteleket. Itt tehát látható, hogy a két szülő nem csak, hogy tudott a hitelekről, de nyílván segítettek is amennyire két nyugdíjas szülő tudott.
Az apa idén elhunyt és halála előtt kb.3 héttel írt egy magán végrendeletet amit a családja írt, hogy írja alá, mert különben baj lesz a tartozások miatt. Ezt a család átvitte két ismerőshöz, hogy írják alá, mint tanúk, mert az apa már menni sem tudott. A hagyaték lement, a feleség és a gyerek is jelezte a közjegyzőnél, hogy a köteles részüket (ami 1/6 rész lenne) nem kérik és, hogy egyet értenek a végrendelettel és elfogadják azt. Így az unokájuk örökölt. A család viszont továbbra is aggódik, mert a rokon aki pereskedik és nem hajlandó megegyezni a gyerekkel egy normális fizetési konstrukcióban, az látja hogy a szülők tudtak a hitelről és már azt is tudja, hogy mikor készült a végrendelet és kik voltak a "tanúk".
A kérdés tehát még mindig az, hogy lehetséges-e ezt fedezet elvonásnak minősíteni vagy bármilyen más módon megtámadható-e ez akár a rokon akár a hitelezők álltal? A gyerek hitelei már évekkel az apja halála előtt dőltek be és már többszörösen szerepelt a KHR listán mint adós még a halál előtt. A hitelekből 3db bírósági végrehajtóhoz jutott még a halál eset előtt, másik 3db pedig csak behajtónál van, ezen felül pedig szintén a halál eset előtt a polgári perben már tartozott a felperesnek a részítélet miatt és a bíróságnak perköltségek és illeték költségek miatt. Ezen túl van még NAV tartozása is.
A gyerek mindig jóban volt a szüleivel és az apjával töltötte az apja utolsó fél évét az apja lakásában.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.06.14. 08:13
„Lefoglalhatja, de mire megy vele. A végrehajtást kérő kizárt, hogy perben érvényesíthesse.”
Nem is kell perelnie. Ha nem teljesen hülye a rendelt örökös.
Kdavid, elég nagy katyvasz, amit írsz, így a kérdésednek sincs sok értelme. Mert azt sem tudod igazán, hogy mit kellene kérdezned.
gerbera317
#
2017.06.14. 08:04
Az örökségből kizárás vagy annak visszautasítása nem tűnik fedezet-elvonásnak. Azért nem örökölhet, mert "priuszos".
Ha valaki például a priusza miatt nem tölthet be bizonyos munkaköröket, nem gondolnám, hogy - az egyébként potenciális munkaadó - helytállásra lenne kötelezhető az így ki nem fizetett munkabér erejéig, pusztán azért, mert a lehetőség megvolt, hogy alkalmazza. (Ld. "feljelentem nemi erőszakért, mert a szerszáma megvan hozzá".)
Ugyanígy, a visszautasított vagy meg nem kapott örökség sem gondolnám, hogy fedezetelvonás volna, pusztán aért, mert az elvi lehetőség adott volt, csak azt szánt szándékkal figyelmen kívül hagyták, és az örökség másé lett. Nekem ez teljesen normálisnak tűnik. Feltéve persze, hogy az adós a felvett hitelekből nem az örökhagyó vagyonát gyarapította, hiszen akkor valóban fedezetelvonás a másként történő végrendelkezés.
drbjozsef
#
2017.06.14. 07:30
Szerintem, ha az apa bíróság előtt jegyzőkönyvbe diktálja, hogy "a végrendeletemet azért készítettem, mert a fiamnak adósságai vannak, ezért nem akarom, hogy a vagyonom elvesszen halálom esetén, és kifejezetten ezen okból szándékozom az unokámat megjelölnöm örökösömnek", akkor sem köthet bele senki a végrendelkezésébe. Saját vagyona, _azt_ _csinál_ _vele_ _amit_ _akar_.
Dr.Attika
#
2017.06.14. 04:52
Milyen per van folyamatban? Jó lenne, ha kérdez, akkor nem csepegtetné az információt, hanem egyben előadná a tényeket.
kdavid
#
2017.06.13. 22:55
Hogy érti, hogy lefoglalhatja? Például egy lakásról is szó van, amit a végrendeletben az unokájára hagyott az örökhagyó, kikerülve ezzel a gyerekét. Tehát ez azt jelenti, hogy elárvereztetheti vagy ez csak valamiféle jelképes dolog?
A kizárt szó hallatától a hideg kiráz, mert tudom, hogy minden megtámadható. Másik kérdés, hogy meg is nyerhető-e, de egy mindent tudó rokon más, mint egy harmadik személy. Másrészt tapasztalatom szerint elég egy elszánt felperes aki kifárasztásos módszerrel sok mindent elérhet.
Azért kérdezem, mert ha bármi esély van rá, akár csak 1% is, hogy fedezet elvonásként a felperes(ek) megszerezzék az ingatlant amiatt, mert a jegyzőkönyvben látható, hogy előre kitervelt volt az egész, akkor az elhunyt felesége, aki jelenleg az ingatlanban él, szimplán megvenné a lakást az unokától, hogy a lakás biztosan kikerüljön ebből a problémából és az ő lakhatása ne legyen veszélyben.
Még egyszer jelzem, nem a bankok miatt aggódunk. Azok nem tudnak a jegyzőkönyvről. Viszont a kérdés gonosz rokon igen, mivel ő volt a perben a felperes.
Dr.Attika
#
2017.06.13. 21:17
Lefoglalhatja, de mire megy vele. A végrehajtást kérő kizárt, hogy perben érvényesíthesse.
kdavid
#
2017.06.13. 20:17
Az mit jelent, hogy a végrehajtó lefoglalhatja a követelést? Amit leírtam már megtörtént, idén.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.06.13. 19:34
A végrehajtó lefoglalhatja a követelést, ha tudomást szerez róla.
Dr.Attika
#
2017.06.13. 19:30
A köteles részről nem kell lemondani. Egyszerűen nem érvényesíti ezt az igényét, tehát megint nem lehet fedezet elvonása.
kdavid
#
2017.06.13. 19:08
Köszönöm. Tudomásom szerint a köteles részéről való lemondás annak minősül, de fogadást nem kötnék rá. Ezért is írt az apa végrendeletet, mert korábban mondta neki valaki, hogy különben könnyebben megtámadható lenne.
Logikus amit mond és az esetek 99%-ban biztosan úgy is van. A helyzetet csupán a rokoni szál bonyolítja és a tény, hogy az apa bizonyíthatóan tudott a hitelekről, mivel erről bírósági jegyzőköny készült pont az említett rokonnal való tárgyaláson. Természetesen értem, hogy a saját vagyonával szabadon rendelkezhet az örökhagyó a halála után végrendelet keretében, viszont a kérdés az, hogy a rokon megtámadhatja-e (vagy felfűtheti-e a hitelezőket) ezt mondván, hogy a végrendelet az utolsó pillanatban készült azért, hogy Ő ne legyen kifizetve az apa halála után.
Remélem, hogy Önnek van igaza és nem!
drbjozsef
#
2017.06.13. 18:29
Még egyszer : fedezet elvonást az tud elkövetni, akinek van valamilyen vagyona, és azt elidegeníti, kivonja a végrehajtás alól. A gyereknek ilyen nincs.
Az apja vagyona a sajátja, azt csinál vele amit akar, a gyermekének, pláne a gyermeke hitelezőinek a világon semmi köze hozzá. Ha az apa az unokájának akarja juttatni a vagyonát, akkor azt szabadon megteheti, a gyerekének ebbe nincs beleszólása.
Ha lemond a köteles részről, az nem tudom, hogy értékelhető-e úgy, hogy a tartozás fizetést akarja elkerülni, ezt talán okosabbak tőlem megmondják, de szerintem nem, a teljes hagyatékot érvényesen visszautasíthatja anélkül, hogy abba bárki beleszólhatna. Szerintem, de én laikus olvasó vagyok.
kdavid
#
2017.06.13. 18:23
Ezek szerint rosszul fogalmaztam. Az apa halála előtt ír egy végrendeletet, hogy ne a gyerek örököljön, hanem az unoka, mert a gyereknek rengeteg hitele van amit nem tudott fizetni. Így az unoka lesz az örökös, a gyerek pedig lemond a köteles részről, hogy ne vigye el a hitelező a részét.
A gyereknek más vagyona nincs, jövedelme nincs, munkaviszonya nincs, tehát az örökségén hajtanák végre a tartozást, ha nem lenne végrendelet vagy, ha nem mondana le a köteles részről.
Tegyük fel, hogy van egy rokon, aki az egészről tud és bizonyítható az is, hogy az örökhagyó apa tudott a hitelekről, mert egy korábbi polgári perben tanuskodott ahol ez is szóba került. A gyerek ennek a rokonnak is tartozik a polgári per miatt.
Ilyenkor ez megtámadható fedezetelonvás a rokon részéről vagy akár a banki hitelezők részéről vagy nem?
drbjozsef
#
2017.06.13. 05:09
kdavid,
Hogy lehetne az, mikor az a vagyon az apáé, nem a gyereké. Végrendelet esetén soha nem is lesz az övé, tehát a hitelezőknek semmi köze nincs hozzá.
Dr.Attika
#
2017.06.13. 02:56
Ugyan, nem az.
kdavid
#
2017.06.12. 23:04
Kifejtene bovebben?
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.06.12. 10:10
Ugyan.
kdavid
#
2017.06.12. 08:27
Végrendelet lehet fedezetelvonás? Az apa a végrendeletben az unokát jelöli meg kizárólagos örökösnek, hogy a gyermeke hitelei miatt ne vigyék el az örökséget. Ez megtámadható? A gyereknek több bedőlt banki hitele is van, melyeket nem fizet. Megtörténhet, hogy a hitelezők megtámadják ezt a végrendeletet mondván, hogy ez fedezetelvonás? Mennyi idő után évül el a fedezetelvonás, tehát meddig indíthatnak ilyen pert feltéve, hogy ez fedezetelvonásnak minősül?
Immaculata
#
2016.03.09. 16:29
:) Én csak azt nem értem, hogyan okozhattak neked jelentős kárt?
assistante
#
2016.03.09. 16:22
És akkor ehhez mit szóltok?
Kártérítési peremben pénzkövetelés biztosításának elrendelését kérte, A bíróság elutasította azzal, hogy a vagyon, amiből károm megtérülését várom, bűnügyi zár alatt van, ezért nincs szükség az ideiglenes intézkedésre. Megfellebbeztem, és a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság végzését, az eljárás folytatására, új határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság döntését követően többszöri kérés után hozta meg az elsőfokú bíróság az új határozatot. A biztosítási intézkedésről a Vht szerint soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül kell dönteni. Az új határozatot követően befizettem a végrehajtási költséget, és megindult a végrehajtás 2015. márciusában, mely részben eredményes is volt. Alperesek megint megfellebbezték a bizt. intézkedésről hozott végzést, és a másodfokú bíróság ismét, súlyos eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte a második végzést is, az eljárás folytatására, új határozat hozatalára utasítva az első fokú bíróságot.A hatályon kívül helyező végzésben felhívta a bíróság figyelmét hol sértette meg az eljárási szabályokat, és mit kell korrigálnia az új határozatban. A végrehajtó tekintettel arra, hogy a korábbi biztosítási intézkedésről szóló végzést hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság, újra kiküldte a végrehajtási költség megelőlegezésére szóló felhívást. Telefonon közölte, hogy az 1 éve folyó végrehajtási cselekmények, foglalások, letiltások hatályon kívül lettek helyezve, új eljárásként folytatódhat csak a végrehajtás a legújabb biztosítási intézkedést elrendelő végzés alapján, de csak akkor, ha újra megfizetem a vh. eljárás esedékes előleget. Ennyit a lelkiismeretes bírói munkáról. Most nyújthatom be a keresetet bírói jogkörben okozott kár miatt. Ez jelenti a magyar jogbiztonságot.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.03.09. 14:22
A bíró polgári perben a keresethez, a felek indítványaihoz kötve van. Nem teheti meg, hogy az egyik félnek az ügyvédjeként lépjen fel, neki tanácsokat, javaslatokat adjon. Na, például ezért nem szeretik a bírók az ügyvéd nélkül eljáró laikus felet: mert bár sejtik, hogy mi a valós tényállás, nekik a felek által eléjük vitt bizonyítékok, adatok alapján kell dönteniük. És senki nem szeret a lelkiismerete ellenére döntést hoznia; márpedig a laikus fél gyakran erre kényszeríti a bírót a célszerűtlen pervitellel.
(Csak egy nagyon egyszerű példa: a szabályokat szigorúan betartó bíró nem kérdezheti meg, hogy "miért nem kér kamatot"; pláne nem hívhatja fel a felperes figyelmét arra, hogy rosszul számolt, és feleannyit kér, mint amit kérhetne. Etc.)
