Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Sziasztok,

A végrehajtó a Vht. 149. § (2) alapján adott fizetés halasztás időtartamára kérheti-e a (3) bek szerinti késedelmi kamatot, amennyiben az árveréssel szemben kifogás érkezett, és így a fizetés esedékessége a 149. § (1) alapján a kifogás jogerős elbírálása lett?

Úgy érzem, hogy nem kérhetne, hiszen a kifogás beérkezésével a fizetési határidő, vagyis az esedékesség megváltozott, a 149. § (3) alapján pedig az esedékességtől kérhető a kamat, nem a végrehajtó adta halasztás idejére.

Kérdéses az aláírást követő 15 napos fizetési határidő és az utána beérkező kifogás között eltelt néhány nap időszaka, ami alatt nem lehet tudni, hogy a 149. § (1) alapján mi lesz a fizetés esedékessége. Végülis ezidőszak alatt feltételezheti azt a végrehajtó hogy az aláírást követő 15 nap az esedékesség, a kamat onnan indul és nem érkezik kifogás. De ezesetben is mekkora időszakra kérhető a kamat?

Továbbá, jogszerű-e, ha a végrehajtó a befizetett, jogerősíthető árverést a 149. § (3) szerinti késedelmi kamat megfizetéséig nem jogerősíti?

Hasonlónak érzem ezt, mint az aláírást követő 15 nap után elveszített árverési előleget. 15 nap után elvész az előleg, majd kb. a 20. nap beérkezik a kifogás, és az előleg elveszett mert a vevő kicsúszott abból a fizetési hatőridőből, amiből a kifogás beérkezésével újra határidőben van.

Válaszotokat előre köszönöm.

„Igaz, ha ő nem volt adós (ami feltehető, különben az ő részét is árverezték volna), akkor a különbözet nem neki járna, hanem az adósnak.”
Szerintem a tulajdonostársnak pont ezért nincs semmi keresnivalója.

„Azért az nem fair, hogy lakott áron szerez, aztán kiürítteti az ingatlant "ingyen".”
Az az ingyen egy közös tulajdon megszüntetése iránti per volt. Amit mellesleg a volt adós is indíthatott volna anno, hiszen mire az ingatlan árverésére kerül sor a végrehajtásban, az nem két perc.

Ez szerintem az alamuszi nyuszi esete.....

"hogy megtérüljön a befektetésem"

Már jócskán megtérült!

Az ingatlanárak 2 év alatt 25 %-al nőttek tehát millíós nagyságrendű a nyeresége..

osztap,

„ de a Ptk. 5:74. § alapján egyébként is joga van használni a lakást mint társtulajdonos.”
Lehet, félreérthető voltam.
Ha a mostani lakó nem kap használati jogot, de a kérdező szerzi meg az 1/1 tulajdont, akkor a lakó hivatkozhat erre.
Igaz, ha ő nem volt adós (ami feltehető, különben az ő részét is árverezték volna), akkor a különbözet nem neki járna, hanem az adósnak.
Azért az nem fair, hogy lakott áron szerez, aztán kiürítteti az ingatlant "ingyen".

„nagy valószínűséggel nem piaci értéken fog elkelni, ”
De igen, mert a bíróság az igazságügyi szakértő által meghatározott áron mint minimumáron fogja meghirdetni az ingatlant. És ezt nem lehet leszállítani, Ptk. 5:84. § (3). Ami ugyanaz az ár, amit a magához váltás alapja lenne.
Ha pedig valamelyik fél úgy gondolta volna, hogy a szakértő alulértékelte az ingatlant, akkor a perben kérhette volna új szakértő kirendelését, a szakvélemény aggályosságára hivatkozva.

osztap

„Erre miért tarthat igényt a nem árverezett tulajdonostárs?
Neki semmi kára nem származott abból, hogy olcsón vett a kérdező.”

Szerintem drbjózsi arra gondolt, hogy ha végső megoldásként elárverezik az ingatlant, akkor nagy valószínűséggel nem piaci értéken fog elkelni, így eléggé rendesen megrövidíti a másik tulajdonostársat vele a kérdező fórumtárs. Szóval ha odáig jutnak a történettel, akkor igenis lesz a másik tulajdonosnak is kára belőle, nem is kevés.

A legtisztább helyzet az lenne, ha kivásárolná a másik részt is a társtulajdonos azon az áron, ahogy az árverési vevő jutott hozzá, így akkor a vevőnek kára már nem származna belőle - igaz a társtulajdonosnak valószínűleg erre nincs kerete. De nyilván a kérdező piaci áron szeretné a tulajdonát értékesíteni. Azt viszont már elfelejti, hogy az ingatlan jelenleg lakott, a kiköltözésre nem sok esély van, ergo eleve alacsonyabb az a bizonyos piaci értéke, mint üresen-beköltözhetően.

De azért kibújt a szög a zsákból, hogy miért is szeretné most 1 év után mindenáron eladni - gyakorlatilag bosszúból:
„a vétkes adós, és a vétlen 50 %-ban most is tulajdonos élettárs, vígan ugyanúgy élnek abban a lakásban, mint eddig”

„ő akkor is alappal hivatkozhat arra, hogy a lakott-beköltözhető értékek közötti különbséget is fizesd meg neki a tulajdonrészére megállapított értéken felül.”
Erre miért tarthat igényt a nem árverezett tulajdonostárs? Neki semmi kára nem származott abból, hogy olcsón vett a kérdező. A lakottan árverezés miatt őt nem lakoltatták ki, de a Ptk. 5:74. § alapján egyébként is joga van használni a lakást mint társtulajdonos.

Valamint szerintem még az is lehetséges, hogy ha a bíró meg is szünteti a közös tulajdont, és nem kap használati jogot a tulajdonostárs, ő akkor is alappal hivatkozhat arra, hogy a lakott-beköltözhető értékek közötti különbséget is fizesd meg neki a tulajdonrészére megállapított értéken felül. Hiszen tudottan lakottan szereztél, lakott, alacsonyabb áron.

Ezt a helyzetet akkor is tudtad amikir megvetted az 50 % tulajdonrészt.
.
Hogy gondoltad a befektetést? Megveszed a felét és ők kiköltöznek? Te meg kiadod bérbe?

Azt vedd alapul te mennyit fizettél az 1/2-ed tilajdoni hányadért!

Szetinted annyi pénzből ők tudnak másik lakást venni?

Milena

„a vétkes adós, és a vétlen 50 %-ban most is tulajdonos élettárs, vígan ugyanúgy élnek abban a lakásban, mint eddig.
Ugyan már a fele lakás másé, de nem változott a helyzetük. A végrehajtást kezdeményezőt kielégítették a vételárból, amit én fizettem meg.”

Megértem, hogy ez számodra bicskanyitogató, de nem szabhatod meg, hogy ki lakhat a lakásban és ki nem,
ha a többlethasználati díjat megfizeti rendesen határidőre. Ezt egyedül a másik tulajdonostárs dönti el, ő a bérlő.

„Mondjuk mi van, ha értékesítenénk közösen, és szépen elmennének egy kisebb lakásba?”

Keress nekik egyet és ajánld fel nekik! Gyorsabb és egyszerűbb lesz.

Milena,

Én két veszélyt látok:

1. A tulajdonostárs azt mondja, hogy "alkalmatlan időre esik" a megszüntetés, és ezért kéri, hogy a bíróság halassza el a megszüntetést. Ezt neki kell kérnie, indokolnia.
2. A tulajdonostárs kérelmére a bíróság a Ptk. 5:159. § szerinti használat jogát alapítja a tulajdonostárs javára. Bár az emiatti értékcsökkenést a tulajdonostárs viseli, nem pedig Te, az egész ingatlan eladhatatlanná válhat, ha pl. fiatal a tulajdonostárs.

Olvasgasd a Ptk. 5:83-84. §-t és ezt:
https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny
A végén benne van, hogy ki viseli a perköltséget. Szomorú örökös a régebbi szabályokra utalt, amikor azt írta, hogy "nincs győztes és vesztes", ma már a fenti kúriai vélemény szerint van.

Szomorú örökös
Köszönöm, világos. Ahogy elnézem itt a fórumot, azért nem én vagyok az egyetlen, aki ilyen módon szerez tulajdont, értem én, hogy a "vétlen", nem adóstárs nem tehet róla, hogy ez a helyzet, de praktikusan most az van, hogy a vétkes adós, és a vétlen 50 %-ban most is tulajdonos élettárs, vígan ugyanúgy élnek abban a lakásban, mint eddig. Ugyan már a fele lakás másé, de nem változott a helyzetük.
A végrehajtást kezdeményezőt kielégítették a vételárból, amit én fizettem meg.
Mondjuk mi van, ha értékesítenénk közösen, és szépen elmennének egy kisebb lakásba? Ez azért nem olyan lehetetlen igény.
Leginkább az érdekel, hogy egyáltalán van-e reális esélyem pár éven belül perben elérni, hogy a bíróság helyt adjon igényemnek, hogy a tulajdonközösséget megszüntessük. Vagy meg kéne várnom, hogy kihaljon a társtulajdonos?

Volt már itt a fórumozók közt bárki ilyen perben, mik a tapasztalatok, milyen lehet a bírói gyakorlat?

Milena

Aki árverésen résztulajdont szokott venni, az általában befeketetési céllal kívánja megvásárolni és nem azonnal egy éven belül pénzt is akar belőle látni, mert ha árverésre kerül az esetleges ingatlan a bíróság által, akkor az sem piaci áron fog elkelni, szóval sok pénzt ne remélj belőle.

Milena

„Az nem méltányolható igény, hogy a tulajdonos (én, aki ugyan lakottan árverezéssel jutott hozzá az 50%-hoz, de mégiscsak részben tulajdonosa vagyok az ingatlannak) tudja gyakorolni is a tulajdonosi jogait belátható időn belül?”

Gerbera317 fórumtárs arra próbált célozni, hogy te árverésen vettél egy 50 % tulajdonrészt mélyen áron alul ugyebár, aminek a másik 50 % tulajdonosan feltehetően nem tehetett róla, hogy a tulajdonostársa adósságba keveredett és elárverezték az ingatlanrészét. Ehhez képest most te neki, aki valószínűleg ártatlan az egész történetben, épp romba kívánod dönteni az életét, mert ami az ingatlan bírósági úton történő esetleges elárverezése esetén megmarad neki, abból ő nem tud új, önálló életet kezdeni. És bizony ez a tény ott lesz a bíróság előtt is.

Arról meg már ne is beszéljünk, hogy egy közös tulajdon megosztása perben nincs győztes és vesztes, a perköltséget megosztva fogjátok a bíróságnak kifizetni. Azaz megint egy tétel, amivel szegény ártatlan másik tulajdonost meg kívánod rövidíteni akarata ellenére. Nyilván ez nem a jogi részéhez tartozik szorosan - elsősorban etikai kérdés - de nem árt egy kicsit elgondolkodni rajta, hogy mire is készülsz valójában.

Kedves gerbera317! Igen, ezt értem. De mégis: milyen esélyeim vannak? Egyáltalán a bírói gyakorlat ismeretében vannak? Mert pereskedni a nyerés esélyével érdemes.
Az nem méltányolható igény, hogy a tulajdonos (én, aki ugyan lakottan árverezéssel jutott hozzá az 50%-hoz, de mégiscsak részben tulajdonosa vagyok az ingatlannak) tudja gyakorolni is a tulajdonosi jogait belátható időn belül?

Közös tulajdont megszüntetni, ha a felek nem tudnak vagy akarnak megegyezni, csak peres úton, végső soron pedig végrehajtás útján lehet. Viszont lehet. De ne feledd, hogy te tenyereltél bele másvalakinek az életébe, nem pedig ő a tiedbe, és ezt a bíróság is látni fogja, és meg fog róla emlékezni az ítélet indoklásában is.

Árverésen 50 %-ban tulajdonosa lettem egy lakásnak, melyet lakottan árvereztek. A tulajdonjogom inyt. bejegyzése után a lakás másik felének tulajdonosától használati díjat kértem, amit rendesen fizet is, kb. 1 éve. De most szeretnék hozzájutni a befektetésemhez, és megkerestem, hogy találjunk megoldást a közös tulajdon megszűntetésére. Ő azt mondja, nem szándékozik megvenni az én 50 %-omat, a közös értékesítést sem akarja. Neki jó ez így, ahogy van. Én viszont nem szeretném, ha csak a használati díjjal kéne beérnem, szükségem lenne, hogy megtérüljön a teljes befektetésem. Nem látok esélyt a megállapodásra, hiába próbáltam meggyőzni, hogy ne bíróságon kelljen a közös tulajdon megszüntetését kérnem, állapodjunk inkább meg. Mit gondoltok, van esélyem megnyerni a pert? Vagy száz évig is bent lakhat, mondván, hogy én lakottan vettem, mit akarok? Van valakinek tapasztalata ilyen ügyben? Köszönöm, ha segítetek.

vincent_treasury,

Sajnos ez ilyen.
Panaszt, feljelentést tenni, pert indítani, kifogást beadni, fellebbezni nem tilos.
Mi értelme lenne ezeknek, ha meg lehetne tiltani ???

Az alaptalan kifogásra lehet kiszabni rendbírságot - tudom, ez téged nem vígasztal.

Kedves gerbera317!

Hadd ne fejtsem itt ki a több év alatt történteket, voltak kifogások, különféle perekre hivatkozott és közjegyzői végzésekkel elrendelt felfüggesztések - mind megszüntették, érvényes, jelenleg a már kitűzött birtokbaadásra várok. A kérdésem azonban általános és rémesen pragmatikus: mit lehet tenni a kifogások ellen, ezáltal a birtokbaadás mielőbbi lefolytatása érdekében? Tudom, a kifogásnak nincs halasztó hatálya, de az arra hozott ítéletre adott fellebbezésnek viszont igen. Próbáljak beszélni a járásbíróság illetékes bírójával? Írjak levelet tisztességtelen magatartásról, rosszhiszeműségről, időhúzásról? Tán adjam le kinyomtatva az eddigi history-t? (úgyis megkapják)
Természetesen a kifogásra észrevételt tenné(n)k. Mi egyebet lehet tenni?
Köszönöm

nem a vak előítéletekben?

Hol van az előzmény?

Kedves Majordomus,
Azert mert eddig elhuzodott nem jelenti azt hogy olbe tett kezzel vartam eddig. Eppen ellenkezoleg, rengeteg munka es utanajaras van amogott hogy sikerult visszaverni az eddigi probalkozasokat. Az evek alatt felfagdtam faktoring cegeket, jogi tanacsadot (tobbet is) es termeszetesen jogi kepviseletet is.
Azert fordultam itt extra infohoz mert az elmult evek tapasztalata alapjan a jog es foleg a vh jog, plane a kapcsolodo burokracia nem egy egzakt kiszamithato dolog, azaz minel tobb nezopontot erdemes meghallgatni. Mar millioszor hallottam hogy most mar tenyleg atadjak, nem johet kozbe semmi.
Ugyhogy egyreszt kimelj meg a vak eloiteleteidtol, masreszt szivesen veszek konstruktiv meglatast, javaslatot.

Most már egy ügyvédet fogadni...
Olcsóbb lenne mint évekig várni a csodára.

Kedves gerbera317 és drbjozsef!
Nemrégiben a végrehajtó újra kiírta a birtokbaadás időpontját, amely nyomán végre birtokbavehetném a több éve tulajdonomban lévő ingatlanomat. Azonban erősen megalapozott gyanúm szerint az adós ismételten élni készül a kifogásra vonatkozó jogával.
Kérdésem, praktikusan mit lehetne tenni/megelőzni hogy a járásbíróság újra felfüggessze az eljárást a mondva-csinált, nyílvánvalóan időhúzó cél dacára?
Köszönettel,
vincent_treasury

Nehezen hihető...