Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

colle # 2017.02.18. 19:49

Tisztelt Szakértők!

Egy árverésen mi adtuk a legmagasabb árat. A végrehajtó kiértesített az online árverési felületen, hogy fáradjak be a vételár kifizetése valamint a jegyzőkönyv aláírása és átvétele végett. A következőkben kérném a segítséget.

A gyakorlatban hogyan néz ki az átadás folyamata ameddig tulajdonba és birtokba is vehetem az ingatlant?

Miután aláírtam a jegyzőkönyvet és kifizettem a vételárat, mikor kerül a tulajdonomba az ingatlan? Mikor vehetem leghamarabb birtokba a lakást abban az esetben ha együttműködő az adós, és mikor abban az esetben, ha nem és kilakoltatásra kerülne sor? Honnan lehet tudni, hogy a tulajdonos együttműködő, vagy sem? Hogy feleslegesen ne húzódjon a dolog, kérhető -e már a jegyzőkönyv aláírásakor a végrehajtótól, hogy amennyiben az adós nem hajlandó kiköltözni automatikusan indítsa el a kilakoltatási folyamatot?

Köszönöm előre is a tanácsokat és a válaszokat!

Nóri08 # 2017.02.17. 21:01

nagyon köszönöm nonolet a gyors és frappáns segítséget! :)

Nóri08 # 2017.02.17. 20:32

Tisztelt szakértők!

Olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy árverésen vettünk egy házat tehermentesen, mely már a Földhivatal bejegyzett nevünkre,valamint van birtokba adási papírunk is a mérőórák gyári számával és állásaival hogyan vettük át őket. Áram, gáz és víz nincs a házban. Áramot és a gázt elrendeztük nincs rajtuk tartozása az előző tulajnak, de mivel sosem használták a házban ki lettek kötve így mint új szerződök a bekapcsolási díjat és a szerelőt nyomáspróbát kell kifizetnünk az ő elmondásuk szerint. Viszont a víz szolgáltató nevezetesen a Bácsvíz Zrt. 50 ezer forintos tartozást mutatott ki az előző tulajnál és szűkítőt tettek fel az utca felől a vízcsőre. Bent az irodájukon ragaszkodnak ahhoz, hogy mi fizessük ki az előző tulaj hátralékát, valamint a szűkítő levételét ami további 32 ezer forint, mert ha nem akkor új előfizetőként új tervrajzot és engedélyt kell készíteniük ami 120 ezer forint felett van. A kérdésem az lenne, hogy ehhez tényleg joguk van-e? vagy mi a a teendő ilyenkor, mert a végrehajtói irodán azt mondták, hogy ne hagyjuk magunkat, mert mindig bepróbálkoznak és forduljunk a fogyasztóvédőkhöz ha nem engednek, hogy csak a visszakapcsolást fizessük ki, mivel tehermentesen vettük és tervezve is megvan a vízhálózat csak szűkítővel elzárták.
Válaszukat nagyon köszönöm!
Tisztelettel: Nóra

Gyula35 # 2017.02.15. 08:48

Grave7 tényleg ezer köszönet a részletes iránymutatásért, voltam is már bent a közös képviselőnél, és a határozattal teljesen lemostam Őt a terepről, sőt még pár tulaj jelenlétében felelősségre is vontam, hogy miért nem tett 3 éve semmilyen intézkedést az elmaradt közös költség behajtása ügyében. Egyből ki is adta a 0-s igazolást!!!

Úgyhogy mindenkinek ajánlom ezt a jogesetet (a két határozat egy ügyhöz kapcsolódik, a második az első fellebbezése), mert kincset ér!
Kis segítség a lekéréséhez, mert én is szenvedtem vele:

http://birosag.hu/…rozatok-tara

1-nél a Határozat azonosítójához kell beírni, hogy: 53756, utána keresés
2-nál: Határozat azonosítója: 639945

Gy

Gyula35 # 2017.02.15. 05:32

ÚÚÚ köszönöm a sok segítséget mindenkinek! Grave7 ezzel a határozattal remélem sikerül meggyőznöm a kk-t!

Gyula35 # 2017.02.14. 15:14

http://www.hidasi.hu/index.php?…

Grave7 # 2017.02.14. 14:58

@Gyula35:
A birosag.hu-n elérhető Bírósági Határozatok Gyűjteményéből lekérdezhetőek az alábbi ítéletek:

Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.P.53.756/2008/11 (elsőfok)
Fővárosi Bíróság 53.Pf.639.945/2009/2. (másodfok, az előzőt részben megváltoztató)

Az eredeti és a származékos szerzésmódok megkülönböztetéséről az alábbi cikk 1.4 pontja szól:
http://ptk2013.hu/…-14-29-o/483

drbjozsef # 2017.02.14. 14:52

"Tulajdon átruházás esetén a szerződő felek által nem rendezett társasházi közösséggel szemben fennálló tartozásokért az átruházó és a jogutódja egyetemlegesen felel."

gerbera tök egyértelműen leírta, hogy az árverési vevő NEM jogutódja az árverezett ingatlan korábbi tulajdonosának.

Vannak közműszolgáltatók (és társasházak), akik eladásnál az új tulajdonoson is behajtananák a közös költség tartozást, itt tényleg van némi inkoherencia az értelmezések körül, de árverési vevőnél nincsen ilyen, ő nem jogutód.

Gyula35 # 2017.02.14. 14:36

Igen, pont nekem is ez a bajom... Hiába van igazam, mivel nem kapok 0-s igazolást a kk-től, az eladás során mindenképp bukom ezt az összeget, mert a vevő vagy kifizetteti velem, vagy beszámítja a vételárba, vagy csak simán eláll a vételtől...
Jó lenne valami törvényi hivatkozás, vagy valami bírósági alapjogeset, amit a közös képviselő orra alá dughatnék...

facsiga77 # 2017.02.14. 14:22

Az a gond, hogy így nullás igazolást egy esetleges eladáshoz nem fogsz kapni a társasháztól, amin egy vevőjelölt fenn tud akadni.

Ezen is jó ha elkezdesz törpölni, mert a ház és a kk baromira ráér, neked meg lehet szoros lesz a cipő.

gerbera317 # 2017.02.14. 08:04

Bocs, nem örökölhet, hanem követelhet. K. telefon...

gerbera317 # 2017.02.14. 07:11

Ha eddig nem tudtad meggyőzni, akkor ezután sem fogod. Ha nagyon ragaszkodik az igazához, úgyis fizetési meghagyást fog küldeni, annak ellentmondasz, és perben bizonyítod be, hogy nem tartozol a háznak, csakis a tulajdonjogod keletkezésétől.
Egyébként, a ház az árverési vételárból már megkapta, ami a törvény szerint jár neki, ezen felül többet csak az adósától örökölhet, az árverési vevőtől, aki az adósnak nem jogutódja, nem.

Gyula35 # 2017.02.14. 05:35

Tisztelt gerbera317, Grave7!

Legyetek szívesek nekem segíteni abban, hogy mivel tudnám meggyőzni a közös képviselőt, hogy az árverési vevőt az adós által elmaradt közös költség tartozás csak a tulajdonjog bejegyzésétől terheli.
Úgy tudom, hogy ez az álláspontotok, de én nem találtam rá egyértelmű jogszabályt, valamint a társasház alapító okiratában benne is van az egyetemleges felelősségre vonatkozó rész:
"Tulajdon átruházás esetén a szerződő felek által nem rendezett társasházi közösséggel szemben fennálló tartozásokért az átruházó és a jogutódja egyetemlegesen felel."
Kikértem ügyvédek tanácsát is, de mindenki más állásponton van. Egyes vélemények szerint némely bíróság a társasháznak adott igazat, mert ha vagy az SZMSZ-ben vagy az alapító okiratban szerepel az egyetemlegesség, és a régi tulajon nem tudják behajtani a közös költség tartozást, akkor véleményük szerint az új tulaj kell, hogy helyt álljon az elmaradt közös költség ügyében.
Jól lenne valahogy meggyőznöm a közös képviselőt, mert nem szeretnék sem pereskedni, sem azt, hogy végrehajtást indítsanak ellenem, amivel nagyban hátráltatnám az ingatlan eladását. Elég nagy összegről vagy szó, azért nem szívesen szeretném kicsengetni ezt az összeget...
Előre is köszönöm a válaszaitokat!

gerbera317 # 2017.02.13. 13:29

Ha valaki rádmondja, hogy nem tudsz úszni, simán tagadhatod. Na de mint csinálsz, ha bizonyítanod kell, hogy igenis tudsz úszni?

facsiga77 # 2017.02.13. 11:38

"Olyan nincs. Ha ezt a Kar megtudja, fegyelmi jár érte."

Ugyanmár!
Nyoma nincs, bizonyítani nem lehet, simán letagadja.

gerbera317 # 2017.02.12. 21:18

„Nem lehetett nála regisztrálni”
Olyan nincs. Ha ezt a Kar megtudja, fegyelmi jár érte.

„milyen dokumentumokat köteles megmutatni”
Semmilyet. Az árverési hirdetményt, de az egyébként is nyilvános. Úgyhogy semmilyet.

7096 # 2017.02.12. 20:11

Tisztelt gerbera 317
Köszönöm szépen válaszát. A végrehajtó nem volt valami segítőkész. Pl. Nem lehetett nála regisztrálni az elektronikus árverési rendszerbe, mint felhasználó!!!! Egyébként milyen dokumentumokat köteles megmutatni egy árverés után konkrétan érdeklődőnek?
Köszönettel

gerbera317 # 2017.02.12. 19:05

Árverés kitűzése esetén a kitűzés tényét bejegyzi a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba. Minden bizonnyal ez ellen fellebbezett az adós (más ellen nemigen tud). Ne törődj vele, mert egyrészt el fogja bukni, másrészt ezzel nem támadta meg magát a végrehajtó intézkedését, tehát semmilyen halasztó hatállyal nem bír. Az nem világos, miért kétszer, és egy hónap különbséggel fellebbezett. Hacsak azért nem, mert két adós-tulajdonos van, és ezek eltérő időpontokban adták be a fellebbezést.
Ellenben, nem itt kéne érdeklődnöd, mert itt mi csak találgatni tudunk. Kérdezd az eljáró végrehajtót! És azt sem értem, hogy árverési érdeklődő miért költ tulajdoni lapra...

7096 # 2017.02.12. 14:07

Tisztelt Szakértők!
Szeretnék egy 03. 03.-áig tartó ingatlan árverésen részt venni, mint árverési vevő. A tulajdoni lapon látom széljegyben, hogy az adós 01 10.-én és 02. 08.-án is fellebbezés iránti kérelmet nyújtott be. A fellebbezéseknek milyen szerepe lehet az árverés kimenetelére, ha történetesen megnyerném a licitet? Milyen módon és meddig akaszthatja meg a folyamatot?
Köszönettel.

Grave7 # 2017.02.10. 23:32

@Rumfo: Jól mondod:
„Ezt a lehetőséget a törvény teljes egészében a végrehajtók hatáskörébe utalja.”
A Kar pedig nem bírálhatja felül a törvényt.

Rumfo # 2017.02.09. 09:47

Ezt is megtehetném, ha nem utálnám a olyan középszerű szervilis nímandokat, mint a képviselőnk, de ez esetben erre nincs szükség. Ezt a lehetőséget a törvény teljes egészében a végrehajtók hatáskörébe utalja. Kari szinten viszont lehetne egységesíteni.

gerbera317 # 2017.02.09. 08:59

„Miért nem lehet ez egységesíteni?”
Elballagsz az orsággyűlési képviselődhöz, és megkéred, hogy tegyen törvénymódosítási javaslatot.

Rumfo # 2017.02.09. 08:37

Gerbera Dorcihoz írt válaszához csak egy felvetést szeretnék fűzni.
" Azt, hogy nem támadták meg, kb. 45 nap elteltével lehet teljes bizonyossággal megállapítani. Tehát hiába a 30 nap elteltéről szóló rendelkezés, a végrehajtó többnyire kivárja a 45 napot, és ez így helyes."
Igen, és a vételár kifizetésnél is ez lenne a helyes. Az szerintem mindenki számára tiszta, hogy a törvény a 15 napos fizetési határidő tekintetében (persze máshol is) nagyon el lett b@szva, hiszen abszurd, hogy a jogorvoslati határidő lejárta előtt ki kell fizetni a vételárat, pedig az árverés megtámadása esetén az árverési vevő még nem árverési vevő jogerősen. Szerencsére a törvény a Végrehajtók kezébe ad egy eszközt a legfeljebb 60 napos fizetési haladék lehetőségével, amivel megteremthetik a jogbiztonságot a vevők részére. A kérdésem igazából az, hogy ezzel a lehetőséggel miért nem él a végrehajtók egy része. Persze van aki él vele, sőt felajánlja már 10 milliós ingatlannál is és ezért tiszteletem, de van, aki csak 30 napot ad, nem tudom milyen indíttatásból, és van aki csak 100 millió felett ad haladékot. Miért nem lehet ez egységesíteni?

gerbera317 # 2017.02.03. 08:33

Ha az árverést megtámadták, akkor a végrehajtó nem jegyeztethette volna be a tulajdonjogot. Ha viszont nem az árverést támadták meg, hanem egy korábbi, más jellegű végrehajtási kifogáson üldögél a bíróság, annak nincs halasztó hatálya az átadásra.
És ne emlegesd annyit a földhivatalt, mert ő nem vizsgálhatja a végrehajtó eljárását: Ha a végrehajtó azzal keresi meg, hogy "jegyezd be", akkor bejegyzi.

Misa86 # 2017.02.02. 16:22

Kedves Gerbera!

A 153. § alapján akkor a földhivatali tulajdonbejegyzés csak akkor történhet meg, ha az árverés jogerőre emelkedett, azaz nem volt kifogás az adós részéről, vagy azt jogerősen elutasították?
Mert az én esetemben a tulajdonjog bejegyzés megtörtént a földhivatal részéről, és most még egy korábbi végrehajtási kifogás bíróság általi jogerősítésére vár a végrehajtó, mert a jogerő utáni 15 nap elteltével tűzhet majd időpontot...

Köszi, Misa