Sziasztok! Az árverési hirdetmény szerint csak az önkormányzatnak van előárverezési joga. 1/2 lakástulajdonról van szó. Ha a tulajdonostársat aktiválják előárverezési joggal, az hiba?
@gerbera317: Valóban pontatlanul fogalmaztam, megkövetlek.
@gáspárzsuzsa: A hatályba léptető rendelkezések meghatározzák, hogy milyen eljárásokra kell alkalmazni a változásokat. A jogszabály tartalma az elsődleges.
1994. évi LIII. törvény
306/T. § (1) E törvénynek a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló szóló 2016. évi XXXII. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi XXXII. törvény) megállapított 138/C. §-át a 2016. évi XXXII. törvény hatálybalépését követően megindított végrehajtási eljárásban lefoglalt lakóingatlanokra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a 2016. évi XXXII. törvénnyel megállapított 139. § (1) bekezdését a 2016. évi XXXII. törvény hatályba lépését követően megindított végrehajtási eljárásban értékesített lakóingatlanokra kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a 2016. évi XXXII. törvénnyel megállapított 147. § (5) bekezdését a 2016. évi XXXII. törvény hatályba lépését követően megindított végrehajtási eljárásban lefoglalt, illetve értékesített, valamint azokra a lakóingatlanokra kell alkalmazni, amelyek kiürítését a 2016. évi XXXII. törvény hatályba lépését követően kérelmezték.
(4) E törvénynek a 2016. évi XXXII. törvénnyel megállapított 154/A. § (11) és (12) bekezdését azokra a lakóingatlanokra kell alkalmazni, amelyek kiürítését a 2016. évi XXXII. törvény hatályba lépését követően kérelmezték.
@gerbera317!
Olvastam sok válaszát, ezért kérdezem Önt.
Tulajdonosként az ingatlanomba állagmegóvás ellenőrzése céljából hogyan juthatok be?
A bentlakó nem enged be és épp szedi szét a házat és adja el darabokban.
Októberben kell kiköltöznie, utána hiába perelem, inkább megakadályozni szeretném.
köszönöm a válaszát
A Kar állásfoglalása csak egy dolog. De itt nem erről van szó.
1. A birtokba adás iránti kérelmet a végrehajtónál kell előterjeszteni, és abban a végrehajtót kell megszólítani (tehát nem a jegyzőnél, és a jegyzőt megszólítva!).
2. Majd pedig tájkékoztatni kell a jegyzőt, hogy te ilyen kérelmet terjesztettél elő a végrehajtónál. Ezt a tájékoztatást a helyi jegyzőnek kell elküldeni, és abban a jegyzőt kell megszólítani.
3. A kari állásfoglalás pedig arról szól, hogy ezt a tájékoztatást ki küldje el a jegyzőnyek: az árverési vevő, vagy pedig a végrehajtó.
OFF Még egy ellenvetés, és kimoderáltatlak innen. ON
@gerbera317, @grave !
Voltam ma a végrehajtónál. Szerintük a 2016.07.01 - es változás CSAK azokra a végrehajtási ügyekre alkalmazható, amik ez után a dátum után indulnak. A már folyamatban lévő ügyekre továbbra is a régebbi vonatkozik. Erről a végrehajtó szerint a Kamara így adott ki állásfoglalást.
Hogy-hogy miért? Mert a kérelmet a végrehajtónál kell benyújtani. Ezért.
@gerbera317
" (Egyébként, ha én jegyző volnék, az árverési vevőt a kérelmével együtt úgy vágnám ki, mint macskát sz@rni."
????????
Ezt hogy érted, miért ?
Grave, pontosítsunk!
A kérelmet mindig is a végrehajtónál kellett előterjeszteni. Az egy dolog, hogy a kérelem benyújtásáról a helyi jegyzőt tájékoztatni kell. A tájékoztatás korábban az árverési vevő dolga volt, azóta ezt a kötelezettséget a törvény a végrehajtóra telepítette. (Egyébként, ha én jegyző volnék, az árverési vevőt a kérelmével együtt úgy vágnám ki, mint macskát sz@rni. És nem hiszem el, hogy a téves információ a jegyzőtől vagy a végrehajtótól származik.)
@grave !
Köszönöm !Tehát a 60 nap attól számít, amelyik nap a végrehajtó megküldi a jegyzőnek a tájékoztatást !
Köszönöm !
@gáspárzsuzsa:
Korábban tényleg jegyzőnek kellett bejelenteni és a jegyzői igazolást kellett végrehajtó részére megküldeni, de ez 2016.07.01-vel változott.
1994. évi LIII. törvény 154/A. §
(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.
(11) A végrehajtó köteles - a lakóingatlan kiürítésére irányuló kérelem részére történt kézbesítését követő 8 napon belül - tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő.
(12) A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.
Kedves Szakértők!
Elég sokat visszaolvasva nem találtam választ a problémámra.
Van egy fél ház osztatlan közös tulajdonom, amihez a másik felét fél éve árverésen megvettem. Így már 1/1-es vagyok. Egy hét múlva költözik ki az adós, mert kapott 6 hónap halasztást. A házat ezidáig az adós lakta, Ő van birtokon belül.
Felhívott a szomszéd miszerint az adós a kerti medencét ásatja ki és már a vevővel tárgyal, hogyan szállítja el.
Rendőrt hívtam, aki hümmögött, jegyzőkönyvet vett föl, de azt mondta nem tud mit csinálni, az adós van birtokon belül.
A medence beépített, teljesen földbe süllyesztett, alapozással ellátott 6 x 3 méteres polipropilén anyagú, fixen a víz-, csatorna-, villany hálózatra kötött, gépészet stb.
Azt mondja az adós, hogy a tulajdoni lapon és az árverési kiírásban csak a ház és a garázs szerepelt.
A földbe ásott és közművekre kötött medence az ingatlan része?
Mit lehet ilyenkor csinálni? Ha elszállítja, Tőle egy fityinget se tudok visszaperelni, mert úszik az adósságban, nekem viszont milliós a károm.
Köszönöm a segítségüket
Sziasztok!
Először is nagyon szépen köszönöm a sok segítséget, de megint egy komoly problémába ütköztem.
1. Árverés megnyerve, kiürítés végrehajtóval, jegyzővel rendőrökkel zárcserével megtörtént.
Bérlő lakja az ingatlant (bérleti szerződése jóval későbbi keltű, mint a végrehajtás kezdete), felkerestük, hogy vagy vigye el a cuccait, vagy kössön velünk bérleti szerződést, természetesen bármikor elviheti a cuccait. Bérlő kínai, se magyarul, se angolul nem tud, nekünk meg elég gyatra a kínaink, mutogatunk... Nem ír alá semmilyen szerződést csak ügyvéd jelenlétében, de mivel sokáig dolgozik, megoldhatatlan. Jó nekünk mindegy, megadtuk a telefonszámunk, szóljon, ha kell valami...
Másnap mennénk be az ingatlanba, nem sikerül... Zár lecserélve. A tulaj a ludas, beismeri, de az az övé. Sajnálkozik is, hogy mi mennyi pénzt buktunk... Kiderül, hogy gondnokság alá van helyezve, mert beszámíthatatlan. Hűdejó! Rendőrség, kijönnek, beszéljünk a végrehajtóval, ők nem tesznek semmit... Most ilyenkor mi van? Újra kell kérnem kiürítést, vagy csak simán cseréljem le az ajtót, vagy a zárat valami feltörhetetlenre (jó tudom, hogy nincs ilyen, de valami masszívra)? Ezzel nem követek el bűncselekményt?
2. Ha a tulaj továbbra is hajthatatlan lesz, és én megvárom a kiürítés után a 30 napot és utána cserélem le páncélajtóra a bejárati ajtót, akkor enyémek az ingóságai? Nem tudja visszaperelni? Bár inkább visszaadom neki azzal a feltétellel, hogy hagyjon békén minket...
Előre is köszönöm a segítséget!
Gyula
Helyesen :
Kedves Gerbera !
Pénteken úgy tájékoztatott a végrehajtó , majd telefonon a jegyző is, , hogy a jegyzőhöz közvetlenül is be lehet adni a kérelmet....
Kedves Gerbera !
Pénteken úgy tájékoztatott a végrehajtó , majd telefonon a jegyző is, , hogy a jegyzőhöz hozzá közvetlenül is be lehet adni a kérelmet....
Kérelem a jegyzőnek? Miért nem mindjárt a gyámhivatalnak??? Biztosan k. nehéz a magyar nyelv, ezért nem lehet elégszer leírni, hogy végrehajtással kapcsolatos kérelmeket a végrehajtónál kell előterjeszteni.
Letelt a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 nap. Holnap viszem be a jegyzőnek a kényszer-kiürítési kérelmet. Ha jól láttam 8 napja van, hogy aláírja-
Kérdésem: Mikortól kell számítani a 60 napot, ami leteltével a végrehajtó átadja a lakást ? A kényszer-kiürítési kérelem jegyzőhöz beérkezésétől ? Vagy attól a naptól, amikor a jegyző aláírta ? Azért fontos, mert ha a jegyző hamar aláírja, akkor nem csúszunk bele a kilakoltatási moratóriumba, ha kivárja a 8 napot, akkor igen , sajnos....
„A kazán pedig része az ingatlannak.”
Ha van.
Ugye, Gyulánk arra kíváncsi, hogy a gonosz tulajdonos (meg nem mondom ennyiből, hogy át lett-e már adva az ingatlan, avagy sem), merő rosszindulatból leszerelheti-e a falról a gázkazánt.
Gyula
Erre írta neked gerbera, hogy a kazán része az ingatlannak. Én meg azt írom, hogy ha van, akkor része. Tessen kikövetkeztetni, hogy most akkor megérheti-e felkeresni a gonosz tulajdonost, némi kazán-kompenzációs hozzájárulással...
„a mostani szabályozás ugyebár csak kondenzációs kazán beszerelését engedélyezi, ami az engedélyezéssel együtt akár cirka 1m-ft is felemésztene...
”
Némileg hazabeszélve: mivel az egyik szakmám a gázszerelés volt régen, s az egyik KFT-m fő tevékenysége az épületgépészeti szerelés-és kivitelezés, így nagyon jól tudom, hogy a gyártók felkészültek erre, no meg az ügyes kivitelezők is. Nagyon könnyen lehet bárkinek nem kondenzációs kazánja is, javaslom, hogy a környékeden érdeklődj egy szakitól (nem, tőlem ne), meg fogsz lepődni. Magasról tesz mindenki erre a szabályozásra. De ennél lényegesen egyszerűbb, ha beszélsz a mostani tulajjal.
Gyula35
1993. évi LXXVIII. törvény 91/A.§ 16.pont.
@Bela a Bela
„ki lehet azt deríteni, hogy özvegyi joggal élhet-e valaki, ha nem szerepel az ingatlan tulajdoni lapján”
Nem kell nyomozni utána. A végrehajtó a beköltözhetőséget / lakottságot az árverési hirdetményben állapítja meg. Ha nincs tudomása ilyen jogról, és beköltözhetően tűzte ki az árverést, és azt nem támadták meg időben, akkor az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot utólag már nem lehet érvényesíteni.
A kazán pedig része az ingatlannak.
Csak azért lenne nagy érvágás a gázkazán leszerelése, mert a mostani szabályozás ugyebár csak kondenzációs kazán beszerelését engedélyezi, ami az engedélyezéssel együtt akár cirka 1m-ft is felemésztene...
Tisztelt Szakértők!
182. § (2) szerint "A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni."
1. A kazán (gázkazán, radiátorok) az ingatlan részét képezik, vagy az adós jogszerűen az elviheti magával, mint saját ingóság?
Ezzel az erővel a nyílászárókat is kibányászhatja?
2. Ha a kényszerkiürítést követően 30 napig nem jelentkezik az adós az ingóságaiért, akkor az az enyém (pl. a konyhabútor), vagy illik azért felhívni rá a figyelmét, hogy azt vigye el...
Előre is köszönöm a segítséget,
Gyula
Egyébiránt valahogy ki lehet azt deríteni, hogy özvegyi joggal élhet-e valaki, ha nem szerepel az ingatlan tulajdoni lapján (pl. jogomban áll arra hivatkozva, hogy árverési vevő vagyok az elhalálozott, volt tulajdonos anyakönyvi kivonatának másolatát elkérni?).
@Bela a Bela:
Akár megbízhatsz így mást a licitálással, csak megfelelő okirati formában kell, hogy az ilyen problémákból eredő igényedet később érvényesíteni tudd (meg legyen az illetőnek elég vagyona, fedezetként).
Adósok börtöne még mindig nincs. Az más, ha valaki adót csal.
Lényeges ugyanakkor, hogy a megtérítendő különbözetből le kell vonni az elvesztett előleget. (Tehát ha a kikiáltási árhoz képest max.10%-al magasabb a nyertes licited, akkor az elvesztett előlegen túl nincs megfizetendő különbözet.)
Van értelme, ha adós átadja az ingatlant és neked is megéri.
Kedves Gerbera!
Köszönöm a válaszokat
OFF
A licitálás időpontjában én nem értem rá, ezért megbíztam egy kollégámat, aki meg hirtelen ötlettől vezérelve rátett még fél misit arra, amit mondtam neki, így meg vevő lettem. Irtó nagy hülyeséget csináltam, de ahogy öregszik, így "tanul" az ember.
ON
De egyébként ha valaki benézi, és egy 0-val többet ír be licitnek, akkor élete végéig ül az adósok börtönében? Ez így eléggé aggályos dolog.
Van értelme szerinted egyezkedni az adóssal, hogy fizetek neki, ha önként lelép, pár százezer forintot, és így nem kellene se karhatalom, se szállító, se raktár, vagy várjam ki a sorom márc. 1-ig?
„Egy véletlen miatt én lettem egy árverés vevője”
OFF Akkor ez "véletlenek" egész sorozata volt: véletlenül regisztrált felhasználója vagy az árverési rendszernek, véletlenül átutaltad az előleget, véletlenül aktiválási kérelmet terjesztettél elő, véletlenül érvényes vételi ajánlatot tettél, talán még többet is. ON